Közúti biztonság
Az Európai Unió mindegyik polgárának jogában áll biztonságban élni és dolgozni.
Fontos tehát, hogy mindenki úgy közlekedhessen gyalog, kerékpárral, motorkerékpárral, gépkocsival vagy teherautóval, hogy eközben a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy megsérül vagy életét veszti. Az is lényeges, hogy a közúti közlekedés során ne veszélyeztessünk másokat.
Manapság a gépjárműgyártók egyre biztonságosabb személygépkocsikat és teherautókat gyártanak, az útmérnökök egyre biztonságosabb utakat építenek, az állampolgárok pedig egyre inkább felismerik, hogy a maguk és mások életének védelme érdekében felelősségteljesen kell közlekedniük. A közúti közlekedés biztonsága jogosan vált tényleges társadalmi üggyé európai és világszinten egyaránt. Ennek megfelelően az Európai Bizottság tevékenyen igyekszik hozzájárulni e törekvés megvalósításához.
Ez a weboldal általános áttekintést ad és információkkal szolgál a közúti biztonság érdekében végzett bizottsági munkáról. A tevékenységek köre kiterjed a közlekedési magatartás, a járművek és az infrastruktúra kérdésére, e három tényező alkotja ugyanis a közlekedési rendszerek mindegyikét. Fellépésünk során e három területre egyenlő mértékben kell figyelemmel lennünk, s tevékenységünkbe valamennyi érintett felet be kell vonnunk. Ez az ún. „integrált megközelítési mód” lényege.
A 2001-ben közzétett közlekedéspolitikai fehér könyvben a Bizottság nagyívű célt fogalmazott meg: 2010-ig évente 25 000-rel csökkenteni kell a halálesetek számát az európai közutakon. A Bizottság által javasolt célkitűzést időközben az Európai Parlament és a tagállamok mindegyike elfogadta. 2003-ban a Bizottság előterjesztette az Európai cselekvési program a közúti közlekedés biztonságáért elnevezésű dokumentumot, melyben számos konkrét intézkedésre tesz javaslatot e célkitűzés megvalósítása érdekében. Ezt 2006 februárjában félidős értékelés követte: a Bizottság mérleget készített azon közös erőfeszítések eredményéről, melyek révén a felére kívántuk csökkenteni a közúti közlekedési halálesetek számát. Összefoglalásul elmondható, hogy az elmúlt öt évben munkánk igen eredményes volt, de a jövőben még többet kell közösen tennünk annak érdekében, hogy a kitűzött célt elérjük.
A 2005. decemberi „CARS21” jelentés, valamint a közlekedéspolitikai fehér könyv 2006 júniusában elkészített félidős értékelése iránymutatással szolgál azt illetően, milyen stratégiai irányvonalat kell az Európai Uniónak követnie a közúti biztonsággal kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében.
Európában egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy a közúti közlekedésbiztonság érdekében tett erőfeszítéseknek a „megosztott felelősség" elvén kell alapulniuk. A szavak szintjén túl arra van szükség, hogy kivétel nélkül mindenki tevékenyen segítse az európai közúti biztonság ügyét. E tekintetben kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Közúti Biztonsági Charta, mely felhívja a társadalom minden tagját – legyen szó helyi iskoláról, vidéki szervezetről vagy multinacionális óriásvállalatról –, járuljon hozzá mérhető módon a közúti közlekedésbiztonság javításához.
Az e téren tervezett és elindított kezdeményezések esetében elengedhetetlen, hogy azok – a balesetek okait és más idevágó kérdéseket tekintve – megbízható statisztikai adatokra épüljenek. Hatékony és célarányos intézkedéseket csak megfelelő adatgyűjtés és -elemzés esetén lehet meghozni. E tevékenység legfőbb eszköze jelenleg a CARE baleseti adatbázis. A jövőben az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont látja majd el ezt a feladatot.
Célkitűzéseit a Bizottság nemcsak jogszabályjavaslatok és politikai fellépés útján kívánja megvalósítani, hanem az európai kutatási keretprogramok és a közúti közlekedésbiztonság célját szolgáló bizottsági támogatási program keretében biztosított támogatás révén is.
