Navigációs útvonal

Tanácsok a felkészüléshez

A fordítás komoly szellemi kihívás, igazi agymunka

Európa nyelve a fordítás
Umberto Eco

A fordítók írott szövegek nyelvi közvetítését végzik, szemben a tolmácsokkal, akiknek munkaeszközét a beszélt nyelv jelenti. A célnyelvi szöveg akkor hat a legtermészetesebbnek az olvasó számára, és akkor a leggördülékenyebb, ha a fordítók idegen nyelvről az általuk legjobban beszélt nyelvre (vagyis – az esetek túlnyomó többségében – az anyanyelvükre fordítanak). Miből is áll pontosan a fordítói munka?

 

Üzenetközvetítés

A fordítónak újra és újra fel kell tennie magának a kérdést: „Hogyan tudom az üzenetet eljuttatni az olvasóhoz?” A jó fordítás ugyanazt a hatást váltja ki az olvasóból, mint az eredeti szöveg.

Ha az eredeti sorok felkeltik kíváncsiságunkat, vagy mosolyt csalnak az arcunkra, ugyanennek kell lejátszódnia a fordítás olvasása során is. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fordító tökéletesen értse a forrásnyelvi szöveget – ne csak az egyes szavakat, illetve a nyelvtani és lexikai szerkezeteket, hanem a szöveg egészének jelentését, azaz a szerző üzenetét is. A jó fordítónak képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa és a fordítás során reprodukálja a szövegösszefüggéseket, illetve a stílus- és jelentésárnyalatokat.

 

Szerteágazó ismeretek

A szövegfajtától függően szükség lehet arra, hogy a fordító szaktudással rendelkezzen például az elektronika vagy az orvostudomány területén. A rímek, szójátékok fordítása ugyanakkor azt követeli meg, hogy a fordító segítségül hívja kulturális ismereteit, és „bevesse” stilisztikai eszköztárát.

 

Lokalizáció

A nyelvek magukon hordozzák annak a kulturális, társadalmi és földrajzi közegnek a jegyeit, amelyben létrejöttek. Ennélfogva időről időre előfordul, hogy a fordítónak új kifejezéseket kell alkotnia olyan fogalmak leírására, melyeknek a célnyelvben nincs pontos megfelelőjük. Az egy adott kultúrkörhöz szorosan kötődő, arra egyedien jellemző szövegeket a célközönségtől függően sokszor eltérően kell fordítani annak érdekében, hogy azok a kulturális és földrajzi különbségek ellenére minden olvasót „megszólítsanak”. Ez a folyamat a lokalizáció, más néven honosítás.

 

Élő nyelv

A szókincs gyorsan változik, és a már létező kifejezések használati köre is folyamatosan bővül. Az új gondolatok és találmányok is kihívás elé állítják a fordítókat, akiknek meg kell találniuk a módját, hogy az új fogalmakat a célnyelven kifejezzék. Ez a fordítói munka egyik legnehezebb, egyben legérdekesebb feladata.

Fontos tudni, hogy az ismeretlen szavak kikeresése a szótárban csak az első lépést jelenti a fordítás során. Elképzelhető, hogy egy kifejezés fordítása végül az adott szövegkörnyezetben egészen más lesz, mint ahogy a szótárban szerepel.

 

Van kedved próbát tenni?

A fordítási versenyben részt vevő fiatalok ízelítőt kapnak abból, miből áll a hivatásos fordítók munkája. Teljesítményük elbírálásakor fontos szempontot jelent, hogy:

  • pontosan fordítanak-e,
  • helyesen használják-e a kifejezéseket,
  • gördülékenyen fogalmaznak-e, más szóval könnyen olvasható szöveget hoznak-e létre,
  • fel tudnak-e mutatni kreatív megoldásokat.
 

Fordítási példák

A tanulók felkészülését megkönnyítendő az alábbiakban néhány példát hozunk a korábbi Juvenes Translatores versenyekből:

 

Rímek

A 2011. évi francia szövegbenpdf(10 kB) található rím fordítása komoly kihívásnak bizonyult. Az alábbiakban közreadunk néhányat a különböző célnyelveken született sikeres megoldásokból:

 

A 2008. évi angol szövegpdf(9 kB) két angol nyelvjárásról, a cockney-ról és a geordie-ról tett említést. Hogyan lehet a „cockney” és a „geordie” szót lefordítani más nyelvekre? Elvárható-e az olvasóktól, hogy tudják, mit fednek ezek a szavak?

Ilyen esetben három megoldás közül választhatunk:

  • Ha úgy ítéljük meg, hogy olvasóink többsége tisztában van a „cockney” és a „geordie” szó jelentésével, a fordítás során megtarthatjuk a két nevet eredeti alakjukban.
  • Dönthetünk úgy is, hogy a nevekhez rövid magyarázatot fűzünk, megjegyezve, hogy a „cockney” londoni, a „geordie” pedig Északkelet-Angliában beszélt dialektus.
  • Ha a szöveg egésze lehetővé teszi, akár azt is megtehetjük, hogy a kérdéses dialektusok neve helyett két olyan dialektus nevét használjuk, melyet olvasóink biztosan ismernek. (Így például a magyar fordításokban a „cockney” és a „geordie” felcserélhető a palóc és a csángó nyelvjárásra, német fordításokban pedig a bajor és a szász dialektusra).

Hasonló feladványt kínált a versenyzőknek a 2013. évi spanyol szövegpdf(77 kB), amelyben a „manchegos” kifejezés (La Mancha lakosainak gyűjtőneve) szerepelt. Ha az adott szónak nincs megfelelője a célnyelvben, ún. magyarázó fordításra van szükség.

A fordítás során könnyen abba a hibába eshetünk, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Miközben vért izzadunk, hogy a forrásnyelvi rímet vagy idiómát megfelelően átültessük a célnyelvre, azt is szem előtt kell tartanunk, mi illeszkedik legjobban a tágabb szövegkörnyezetbe. Mi felel meg például legjobban a szöveg céljának és típusának, azaz milyen regiszterbe tartozó nyelvváltozattal van dolgunk? Milyen stílus és szókincs illik az adott szöveghez – szleng vagy éppen szigorú és száraz szaknyelv? Roppant nehéz dolog megtalálni a megfelelő egyensúlyt.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a versenyből sokszor azok a fordítások kerültek ki győztesen, amelyek gördülékeny stílusban íródtak. Ezért a diákoknak érdemes odafigyelniük arra, hogy stílusosan fogalmazzanak.

 

Előválogatás

 

Mivel iskolánként legfeljebb 5 tanuló vehet részt a versenyben, a legrátermettebb diákok kiválasztása érdekében az iskolák előválogatót szervezhetnek. Arra is lehetőségük van azonban, hogy az intézményben oktatott mindegyik idegen nyelvből indítsanak egy-két diákot a versenyben.

Hasznos tanácsok

Az anyanyelvükre, illetve az általuk legjobban ismert nyelvre fordító tanulók sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mint azok a diákok, akik nekivágnak, hogy idegen nyelvre fordítsanak. Azok tudnak igazán jól fogalmazni a célnyelven, akik az adott nyelvet anyanyelvi szinten beszélő, iskolázott emberekre jellemző nyelvi képességekkel és ismeretekkel rendelkeznek.

A jó íráskészség nélkülözhetetlen – ezért hasznosnak bizonyulhat, ha a diákok felkészítésében nemcsak az idegen nyelveket, hanem az anyanyelvet oktató tanárok is részt vesznek.

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a latint, illetve ógörögöt tanuló diákoknak van tapasztalatuk a fordítás terén, amit minden bizonnyal az élő nyelvek fordításakor is kamatoztatni tudnak.

Végezetül azt tanácsoljuk, hogy az érdeklődők tekintsék át az Európai Bizottság sajtóközleményeit, amelyek támpontul szolgálhatnak a versenyen fordítandó szöveg témájával kapcsolatban. A sajtóközlemények különböző nyelvi változatai szöveg-összehasonlításra is alkalmasak.