A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap
© Shutterstock / addkm
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) olyan intézkedéseket támogat, melyek révén az uniós tagállamok élelmet és/vagy más alapvető fogyasztási cikkeket biztosítanak a leginkább rászoruló társadalmi csoportok számára.
Ebbe beletartoznak az élelmiszerek, a ruhaneműk és más alapvető személyes használati cikkek (pl. lábbeli, szappan és sampon).
A segítségnyújtásnak olyan intézkedésekkel kell párosulnia, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást. Példaként említhető a szegénységben élők anyagi felemelkedéséhez nyújtott iránymutatás és támogatás.
A leginkább rászorulókat a társadalomba való jobb beilleszkedésük érdekében a tagállami hatóságok nem anyagi jellegű támogatással is segíthetik.
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból biztosított támogatás abban segít a kedvezményezetteknek, hogy megtegyék az első lépést a nincstelenségből és a társadalmi kirekesztettségből kivezető úton.
Célja a leginkább rászoruló emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, ami előfeltételt jelent ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni, illetve hogy képzésben tudjanak részesülni, pl. az Európai Szociális Alap (ESZA) által támogatott képzési programok keretében.
A FEAD program áttekintése: tények, adatok és ábrák (angol nyelven)
A koronavírus-válság társadalmi hatásainak kezelése
2020 májusában a Bizottság a koronavírus-járványra és a növekvő igényekre reagálva a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendelet újabb módosítását javasolta. A módosítások a 2020 és 2022 közötti évekre további forrásokat különítenek el a FEAD céljaira, melyek a 2014–2020-as uniós költségvetéshez tartozó kohéziós politikai intézkedésekre szánt megnövelt költségvetési keret részét képezik.
2020 áprilisában a Bizottság már kezdeményezte a FEAD módosítását a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) részeként. Ez a csomag nagyobb rugalmasságot és kiegészítő likviditást biztosít a tagállamoknak.
Hogyan működik a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap?
A támogatásnyújtás a tagállamok által a 2014–2020-as időszakra kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott nemzeti programok alapján megy végbe. A tagállami hatóságok a nemzeti programoknak megfelelően hozzák meg a segítségnyújtással kapcsolatos konkrét döntéseket, a természetbeni segélyeket pedig partnerhatóságok (gyakran civil szervezetek) juttatják el a kedvezményezettekhez. A kohéziós alapok forrásainak felhasználása is hasonló módon történik.
Az uniós tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen típusú segítséget kívánnak nyújtani a rászorulóknak (élelmiszersegélyt, alapvető fogyasztási cikkeket, illetve a kettő kombinációját). Döntésük meghozatalánál saját helyzetük, illetve a természetbeni segélyek beszerzésének és a kedvezményezettekhez történő eljuttatásának módja játszik szerepet.
A tagállami hatóságok vagy maguk szerzik be és továbbítják a partnerhatóságoknak a szétosztandó élelmiszereket és egyéb árucikkeket, vagy pénzt utalnak ki a partnerszervezeteknek, hogy ők maguk szerezhessék be a szükséges termékeket. Azok a partnerszervezetek, amelyek maguk vásárolják meg az élelmiszereket és egyéb cikkeket, vagy önállóan osztják szét a segélyeket a rászorulók körében, vagy további partnerszervezeteket kérnek fel arra, hogy segítsenek nekik ebben.
A partnerszervezetek állami szervek vagy pedig tagállami szinten meghatározott objektív és átlátható kritériumrendszer alapján kiválasztott civil szervezetek.
A tagállami szintű végrehajtás összefoglalója az egyes országokra vonatkozó FEAD-adatlapokban olvasható.
Mennyi pénz áll rendelkezésre?
Az alap – reálértéken számolva – több mint 3,8 milliárd euróval gazdálkodhat a 2014–2020-as időszakban.
Ezen túlmenően az uniós országoknak legalább 15%-nyi összeggel kell hozzájárulniuk társfinanszírozás formájában nemzeti programjuk megvalósításához.
Mi az eljárás jogalapja?
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletet (a FEAD-rendeletet) 2014-ben fogadták el az uniós jogalkotók. A rendelet 2018-ban módosult, több helyen egyszerűsödött a szöveg. A jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege online elérhető. A rendelethez kapcsolódó valamennyi végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktus 2016 végéig elfogadásra került.
2020 áprilisában módosító rendelet lépett hatályba, amely egyedi intézkedéseket vezetett be a koronavírus-válság kezelésére.
Az uniós jogalkotók 2021 februárjában módosították azt a rendeletet, amely létrehozta a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot. A módosítás célja az volt, hogy az alap forrásait ki lehessen egészíteni – a koronavírus-válság elleni fellépés erősítése érdekében – a REACT-EU programból származó pénzügyi átcsoportosításokkal.
FEAD-közösség
A 2016-ban létesült FEAD-közösséghez minden olyan szervezet csatlakozhat, amely Európa leginkább rászoruló lakosainak nyújtanak segítséget. Tagjai többek között:
- a FEAD nemzeti irányító hatóságai;
- a FEAD által finanszírozott tevékenységeket végző vagy azokban érdekelt szervezetek;
- uniós szintű civil szervezetek és
- uniós intézmények.
A FEAD-hálózat platformként szolgál a bevált módszerek megosztására, és elősegíti új gondolatok születését.
Bővebben a FEAD-közösségről és tevékenységeiről
A FEAD tevékenységének figyelemmel kísérése és értékelése
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap eredményességét a Bizottság és a tagállamok közösen értékelik. A tagállami szintű értékeléseket a nemzeti irányító hatóságok végzik, az uniós szintű értékelés pedig a Bizottság feladata.
Az értékelések a tagállami hatóságok által gyűjtött következetes, összehasonlítható és jó minőségű adatokon alapulnak. Ezek az adatok szolgálnak annak nyomon követésére, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak-e A Bizottság útmutatót dolgozott ki a nyomon követésről és az értékelésről, hogy segítse a tagállami irányító hatóságokat feladatuk ellátásában.
A Bizottság éves összefoglaló jelentésekben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai uniós szinten elért eredményekről:
FEAD-esettanulmányok
Ezek a katalógusok pillanatképet adnak a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által finanszírozott uniós kezdeményezésekről, de rávilágítanak arra is, hogy a FEAD hogyan egészíthet ki más uniós finanszírozási eszközöket, például az Európai Szociális Alapot.