Navigation path

Additional tools

Inforegio-Newsroom

Rss
  • Enenergiahatékonyság, foglalkoztatás, kkv-k – a 2014–2020 közötti uniós kohéziós politika központi elemei egy friss bizottsági jelentés alapján

    (23/07/2014)

    Az Európai Bizottság ma megjelent, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentéséből kiderül, hogy az EU kohéziós politikája hozzájárul az Európa 2020 stratégia növekedési céljainak teljesítéséhez, mivel Európa-szerte munkahelyeket teremt és csökkenti az egyenlőtlenségeket. A jelentés a 2014–2020 közötti időszakra előretekintve felvázolja, hogy a beruházások hogyan összpontosítanak majd az olyan kulcsterületekre mint az energiahatékonyság, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a kkv-k, annak érdekében, hogy a beruházások minél nagyobb része a polgárok javát szolgálja.

    A jelentés elemzi az Unió kohéziójának állapotát és rávilágít a kihívásokra, amelyekkel a nemzeti, regionális és helyi hatóságok a pénzügyi és gazdasági válság hatásának felszámolása során szembesülnek. Megállapítja, hogy a kohéziós politika tompította a közberuházások erőteljes csökkenését azáltal, hogy számos tagállamban biztosította az olyannyira szükséges beruházási forrásokat, továbbá megteremtette az alapvető pénzügyi stabilitást, amely vonzerőt jelent a magánberuházások számára

    A jelenlegi, 2014–2020 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben a beruházások terén még jobb eredmények várhatók, mivel sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az olyan kulcsfontosságú területekre, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, a kkv-k versenyképessége, az innováció, valamint a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás. Az Unió kohéziós beruházásai keretében több mint 38 milliárd EUR áll rendelkezésre a környezetbarátabb gazdaság kialakításának támogatására az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra irányuló beruházások révén (összehasonlításképpen: a 2007‑2013 közötti időszakban 16,6 milliárd EUR-t fordítottak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra). A kiadási tervek és a tagállamok partnerségi megállapodásai szerint akár 33 milliárd EUR (ez közel 10 milliárd EUR-val több az eddigieknél) segítheti az európai kkv-kat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Több mint 80 milliárd EUR-t fektetnek majd be a humántőkébe az Európai Szociális Alapon és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül.

    A regionális politikáért felelős biztos a jelentés kapcsán megjegyezte: A ma kiadott jelentésből világosan látszik, hogy a kohéziós politika modern és rugalmas eszközzé vált, amellyel kezelni lehet az európaiak előtt álló különböző kihívásokat. Ez Európa fontos beruházási területe, amely válaszképes eszközt jelent válság idején, ugyanakkor stratégiai jelentőséggel bír a növekedés és az igencsak szükséges új munkahelyek létrehozása terén. Mivel számos tagállam jó úton halad infrastrukturális hiányosságainak felszámolása felé, a közutakra és hidakra nyújtott óriási támogatások kora lassan lejár. Az innovációra és zöld növekedésre összpontosító beruházások tartós munkahelyeket teremtenek és fokozzák régióink versenyképességét. A válság azonban számos régióban és városban nyomot hagyott: még mindig vannak egyenlőtlenségek, és sok a tennivaló. A rendelkezésre álló forrásokat ezért bölcsen kell elkölteni a legjobb eredmények biztosítása érdekében, különösen azokban a régiókban és városokban, ahol a legégetőbb szükség van rájuk.

    További információk

    Sajtóközlemény

    Az EU kohéziós politikája – hatodik kohéziós jelentés

  • Hahn biztos az európaiak segítségét kéri a jövőbeli uniós városfejlesztési menetrend kialakításához

    (22/07/2014)

    Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos arra kéri az Unió polgárait, hogy mondják el az uniós városfejlesztési menetrenddel kapcsolatos véleményüket – milyen formát öltsön és milyen módon valósuljon meg. A biztos azt kéri az érdekeltektől és a városlakóktól, hogy széles körben vegyenek részt az Európai Bizottság által közzétett hivatalos közleményhez kapcsolódó nyilvános konzultációban. Ez a felhívás arra az egyre növekvő igényre reagál, miszerint a városokat nagyobb mértékben be kellene vonni az uniós szakpolitikák kidolgozásába, az európai intézményeknek pedig egységesebben kellene kezelniük a városi kihívásokat.

    Az uniós szakpolitikák városi dimenziója” című bizottsági közlemény ismerteti az uniós városok helyzetét és a tagállamok várospolitikáját, valamint kitér a városiasodás globális dimenziójára. Hangsúlyozza, hogy az uniós városfejlesztési menetrendnek tükröznie kell az EU általános célkitűzéseit, emellett ki kell egészítenie a tagállamok nemzeti szakpolitikáit.

    Az Unió regionális és városfejlesztési politikáért felelős biztosa, Johannes Hahn így nyilatkozott: „Nem küzdhetünk meg Európa kihívásaival – többek között a szennyezéssel, a szegénységgel, a munkanélküliséggel és az energiaüggyel – és nem érhetjük el céljait, ha nem foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel az európai városokban. Az uniós városfejlesztési menetrendnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritást – de ha a városi dimenzió erősítésével javíthatunk az uniós szakpolitikán, akkor ezt meg kell tennünk, egyúttal nagyobb szerepet adva Európa városainak az Unió partnereiként. A ma indított konzultáció fontos lépés ennek megvalósításában.”

    További információk:

    Sajtóközlemény - Memo

    A nyilvános konzultáció 2014. szeptember 26-ig tart

    Az uniós szakpolitikák városi dimenziója

    Twitter @EU_Regional @JHahnEU #eucities

  • Panoráma 49 – A partneri kapcsolatok kiépítése

    (18/07/2014)

    A Panoráma magazin nyári kiadásában a partnerségi megállapodások elfogadásával kapcsolatos fejleményekről olvashat, részletesen megismerkedhet az első elfogadott – dán – megállapodással, amelyet kiegészít a dán irányító hatóságok vezetőivel készült interjú.Ezenkívül visszatekintünk tízéves növekedésünk történetére, átfogó vizsgálatnak alávetve a 2004 után csatlakozott tagállamok által elért eredményeket, illetve azt, hogy milyen előnyökkel szolgált számukra a kohéziós politika.

    A kiadványban továbbá az új államigazgatási irányelvek fontosságáról is értekezünk, illetve számba vesszük a csalások visszaszorítására tervezett új módszereket, majd betekintünk a színfalak mögé, ahol a Régiók Bizottsága ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, megemlékezünk az Európai Tengerügyi és Halászati Alap munkájáról, amelyet a partmenti gazdaságok és közösségek támogatása érdekében tett, illetve áttekintjük a medellíni Városi Világfórum idei jelentését, amelyet Johannes Hahn biztos jelenlétében ismertettek.

    Korábbi számainkhoz hasonlóan olvasóink most is hozzászólnak a vitához a „Személyes tapasztalatok” rovatban, amelyben az európai tagállamok, régiók és szervezetek képviselői osztják meg gondolataikat a reformmal kapcsolatban, és ismertetik az új finanszírozási időszakra vonatkozó reményeiket.Ezenkívül megtalálható újságunkban a szokásos hírválogatás, valamint néhány, az EU különböző részein zajló projekt bemutatása.A Panoráma új kiadása augusztus hónap folyamán, 23 nyelven lesz elérhető.

    Panoráma 49 – A partneri kapcsolatok kiépítése

  • Uniós Duna-stratégia: zöld és inkluzív növekedést ösztönző fő kezdeményezések a bécsi éves fórum napirendjén

    (26/06/2014)

    Az európai dunai makrorégióba tartozó 14 ország magas rangú politikusai és képviselői mellett Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos is részt vesz a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia harmadik éves fórumán június 26–27-én, Bécsben. Az Európai Bizottság, az Osztrák Köztársaság és Bécs városa által közösen szervezett rendezvényt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter és Michael Häupl, a fővárosi tartomány polgármestere és kormányzója fogják megnyitni.

    A 14 dunai országból érkező miniszterek, valamint a civil társadalom és az üzleti élet képviselői arról fognak tárgyalni és dönteni, hogy miként lehetne a legnagyobb lendületet adni a régiónak az „Együtt növekedünk – Növekedjünk együtt!” mottó jegyében. A Bizottság egy nemrégiben közzétett jelentésében határozottabb politikai vezetést szorgalmaz az uniós makrorégiókban – a fórumon ennek megfelelően rendkívüli figyelmet fognak szentelni a versenyképességnek, a társadalmi befogadásnak és a jó kormányzásnak. A „folyó zöldítése” és a dunai flotta megújítása ugyancsak a napirend élén szerepel.

    Az irányításról szóló jelentésben megfogalmazott ajánlásoknak eleget téve az éves fórum alkalmával a dunai országok külügyminiszterei is ülést tartanak, hogy a stratégia jobb vezetése érdekében konkrét megoldási javaslatokat terjesszenek elő. A következő éves találkozónak helyet adó Baden–Württemberg régió képviseletében Peter Friedrich miniszter fog felszólalni a fórumon.

    A fórum egybeesik az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásainak elfogadásával. Az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Duna régióra vonatkozó stratégiát alaposan beágyazzák beruházási terveikbe, és a jövőbeli programok a Duna régió prioritásait tükröző konkrét célokat tűzzenek ki.

    További információk:

    Sajtóközlemény

    Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája

    Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának harmadik alkalommal megrendezett éves fóruma Bécsben

    A makroregionális stratégiák irányításáról szóló jelentés (2014. május)

    A makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről szóló értékelő jelentés

    Twitter: @EU_Regional @JHahnEU #EUSDR #Danube

  • A Bizottság az innováció reformjával támogatja a gazdasági fellendülést

    (16/06/2014)

    A 2014–20-as időszakra vonatkozó uniós költségvetés az uniós kutatási és innovációs programra, a Horizont 2020-ra fordított források 30%-os reálértékű növelésével jelentős elmozdulást jelent a kutatás és innováció, valamint más növekedésösztönző területek irányába. A tervek szerint az új európai strukturális és beruházási alapokból további 83 milliárd EUR-t fordítanak a kutatásra, az innovációra és a kkv-kra.

    A Bizottság ma kiemelte, hogy az Unió gazdaságának fellendülése szempontjából nagy jelentősége van a kutatási és innovációs beruházásoknak és reformoknak. Ezért olyan javaslatokkal állt elő, amelyek segítik az uniós tagállamokat költségvetési lehetőségeik maximális kihasználásában egy olyan időszakban, amikor sok ország még mindig megszorításokra kényszerül. A kutatási és innovációs befektetések fokozása bizonyítottan ösztönzi a növekedést. Ahhoz viszont, hogy Európa számos területen és kulcsfontosságú technológiában meg tudja tartani vezető szerepét vagy át tudja venni az első helyet, rendkívüli fontos, hogy a K+I terén végrehajtott állami befektetések hatékonysága és minősége javuljon. A Bizottság vállalta, hogy támogatja a tagállamokat a K+I terén az igényeiket leginkább kielégítő reformok végrehajtásában, többek között szakpolitikai támogatással, világszínvonalú adatokkal és a bevált gyakorlatokkal.

    Sajtóközlemény

    MEMO

  • Tartsa kéznél a fényképezőgépét – akár 1000 euró értékben nyerhet fotós felszerelést, sőt, még egy brüsszeli utazás is az Öné lehet!

    (12/06/2014)

    Idén nyáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre az éves „Európa a régiómban” fotópályázat. A cél ismét felhívni a figyelmet az Európai Unió regionális politikájának keretében finanszírozott projektekre.

    A fotópályázat ezúttal is az Európai Bizottság Facebook-oldalán zajlik majd.A pályázati időszak június 12-én kezdődik, a pályamunkák 2014. augusztus 25-én (hétfő) délig küldhetők be. A 100 legtöbb szavazatot kapott felvétel, valamint 50 további (a legtöbb szavazatot kapottak első csoportjában nem szereplő) kép egy háromtagú, profi fotósokból álló zsűri elé kerül, akik ezek közül 3 győztest választanak ki.A győztesek a 2014 októberében megrendezésre kerülő OPEN DAYS keretében vehetik át nyereményeiket: a brüsszeli utazást, illetve a digitális fotós felszerelésekre költhető 1000 eurót.

    A jobb láthatóság és a megosztások számának növelése érdekében a beküldött pályamű Facebookon vagy Twitteren történő megosztásakor használja a verseny hivatalos címkéjét: #EUmyRegion.

    A Facebook-alkalmazás csak angol nyelven érhető el.

  • Az új országokhoz kapcsolódó adatlapok a kohéziós politika eredményeiről, valamint a jövőbeli tervekről is áttekintést nyújtanak

    (21/05/2014)

    A DG REGIO webhelyén új országspecifikus adatlapok érhetők el, amelyek. fontos információkat tartalmaznak a tagállamok terveiről a 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakot illetően, a kohéziós politikai forrásaiból elkülönített összegek, valamint a fő beruházási prioritások szerinti lebontásban. Az adatlapok összefoglaló képet nyújtanak az eddig elért eredményekről, és a 2007 és 2013 közötti időszak néhány sikeres projektjére is kitérnek. 

    Az adatlapok PDF formátumban letölthetők a DG REGIO webhelyéről. Az információk angolul, valamint a tagországok hivatalos nyelvén/nyelvein olvashatók.

    Emellett egy általános adatlap is elérhető az összes tagország nyelvén, amely kérdések és válaszok formájában tartalmazza a kohéziós politikának az új időszakban életbe lépő reformjával kapcsolatos tudnivalókat. Az általános adatlap bemutatja a politika alapelveit, és azokat az elérhetőségeket is felsorolja, ahol az érdeklődők további információkat kaphatnak a támogatásokkal, illetve a támogatások megpályázásával kapcsolatban.

  • Európai területi együttműködés: négy határ, négy probléma, négy megoldás

    (16/05/2014)

    Az európai határ menti régiókban élő és dolgozó uniós polgárok harmadát érintő sajátos kihívások kerülnek napirendre azon az eseményen, amely arra kíván rávilágítani, miként segít az uniós regionális politika a helyi lakosoknak megoldásokat találni az európai területi együttműködés (ETC) keretében.

    2007 és 2013 között több mint 8 000 ETC-projekt részesült támogatásban Európa különböző régióiban – uniós tagállamokban és azokon kívül egyaránt. Többségük az EU 60 belső határára, illetve az ott élő polgárokra összpontosult. Viszonylag kis költségvetésű projektekről van szó, mégis számos kézzelfogható eredményt tudtak felmutatni: megszűntek azok a tényezők, amelyek korábban hátráltatták a biztonság, a közlekedés, az oktatás, az energiaügy, az egészségügyi ellátás és a képzés javulását, valamint a munkahelyteremtést.

    A európai területi együttműködési programok projektjeinek felügyeletét ellátó irányító hatóságok éves találkozójára május 19–20-án kerül sor Brüsszelben. A rendezvényen négy, határrégiókban megvalósult vezérprojekt kedvezményezettjei és résztvevői is képviseltetik magukat. Az Unió különböző részeiről érkező orvosok, rendőrtisztek, kézművesek és diákok a határ menti régiók – köztük az Európai Határ Menti Régiók Szövetsége – képviselőivel tapasztalatot cserélnek majd arról, hogy a határokon átnyúló uniós projektek miként segítették elő az elitelvándorlás, a biztonság, az egészségügy, a munkanélküliség és a szakmai képesítések hiánya kapcsán felmerülő kihívások kezelését.

    Sajtóközlemény

    A május 19-i rendezvény programja

    Európai területi együttműködés

    Példák a határokon átnyúló projektekre

     

  • Az agyelszívás visszafordítása: Jelentős beruházás a magyarországi EU-s tudományos kutatóközpontba

    (08/05/2014)

    Az Európai Bizottság a mai napon az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) érkező, 111 millió euró összegű beruházást hagyott jóvá, amely a csúcsmodern összeurópai „Extreme Light Infrastructure” (ELI) lézerkutató-központ harmadik pillérének megépítésére lesz fordítva.A projekt jelentős lökést ad Európa kutatási kapacitásának, ugyanis több száz tudóst vonz majd Magyarországra, és értékes kapcsolatot alakít ki az üzleti és a tudományos világ között.

    Az ultrarövid (attoszekundumos léptékű) lézerimpulzusokat használó projekt keretében korszerű technológiai megoldások kerülnek kiépítésre a Szegedi Tudományegyetem mellett.E rendkívül fontos európai kutatókonzorcium első két pillére jelenleg a Cseh Köztársaságban és Romániában épül, ami várhatóan 2015 végére fejeződik be.

    A kutatóközpont fokozza Magyarország versenyelőnyét, ugyanis az intelligens növekedés útjára állítja az országot, és segít az európai kutatás-fejlesztési (K+F) célok elérésében.A mai napon jóváhagyott projekt az „Extreme Light Pulse Source Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás” nevet viseli, angol nevén „Attosecond Light Pulse Source (ALPS) of the Extreme Light Infrastructure (ELI)”, röviden ELI-ALPS.A nagyberendezés fő feladata az ultrarövid (attoszekundumos léptékű) lézerimpulzusok rendkívül gyors ismétlődésű generálása és alkalmazása.A kutatás-fejlesztés terén alkalmazható, rendkívül innovatív technológiának nagy iparági hatása lesz, sokféle alkalmazással a biológia/biofizika, a kémia, az anyagtudomány, az energiakutatás és az orvostudomány terén.2020-ra 250 tudós fog részt venni a projektben.

    Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos, aki a döntést aláírta, a következőt mondta: „Az összeurópai ELI lézerkutató-központ harmadik pillére teljes mértékben megfelel az EU fő regionális politikai céljának, mely szerint a nagy növekedési potenciált mutató ágazatokat támogatjuk, mint amilyen a kutatás-fejlesztés is.Nagy reményeket fűzünk Magyarországi ELI-ALPS projektjéhez.A projekt segítségével – Romániához és a Cseh Köztársasághoz hasonlóan – Magyarország is biztos pozícióra tehet szert az európai kutatóvilágban. Emellett az országnak lehetősége nyílik a szakértők megtartására, visszafordítva az úgynevezett „agyelszívást”. A projekt új vállalatokat vonz majd a régióba, és új, izgalmas lehetőségekkel kecsegteti a fiatal és a már tapasztalt magyar tudósokat.”

    Bővebb információ

  • A regionális politika továbbra is jelentősen elősegíti a növekedést Közép- és Kelet-Európában – az EU a történelmi jelentőségű ötödik bővítés 10. évfordulóját ünnepli

    (01/05/2014)

    2004. május 1-jén az Európai Unió 10 új tagállammal bővült: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia is csatlakozott a tagországok köréhez. A bővülés történelmi jelentőségű volt, mivel így a tagállamok száma 15-ről 25-re bővült, ezzel az Unió népessége jelentősen megnőtt, és egy lépésben létrejött a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje. Mindez nem csupán az új tagországok szempontjából bírt nagy jelentőséggel, hanem az egész EU számára jelentős előrelépés történt a kulturális, a társadalmi és a gazdasági integráció terén, így egyértelműen kijelenthető, hogy a bővülés a közelmúlt legfontosabb eseményei közé tartozik.

    Az utóbbi tíz évben az új tagállamok régióinak gazdasága jelentős mértékben részesült az EU kohéziós politikája által nyújtott előnyökből. Becslések szerint a 12 új tagállam (beleértve a 2007-ben csatlakozott Bulgáriát és Romániát is) várhatóan évi 1,5%-os növekedést ér el az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék tekintetében a jelenlegi programozási időszak kohéziós politikájának megvalósítása során (vagyis a 2007 és 2016 közötti időszakban). A pozitív gazdasági strukturális változás hosszú távú hatásaként az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék növekedése 2,4%-ra emelkedik 2007 és 2025 között.

    A kohéziós politikai beruházások jelentősen támogatják az új innovatív üzleti lehetőségeket, valamint fenntartható jelleggel munkahelyeket hoznak létre a jövő számára, a távoli régiókat szélessávú összeköttetéssel látják el, megoldást kínálnak az agyelszívás problémájára, továbbá lényeges közlekedési kapcsolatokat építenek, amelyek hozzájárulnak a régiók és az országok versenyképességéhez.

    Az újonnan csatlakozott tagállamok többsége számára a kohéziós politika a közösségi beruházások jelentős részét képezi – néhány esetben ez az arány a 90%-ot is meghaladja. Az EU kohéziós politikája keretében eddig megvalósított beruházások értéke eléri a 117,5 milliárd eurót ezekben a tagországokban.

    Az évforduló alkalmából az Európai Bizottság képviselete a helyi partnerekkel együttműködve számos programot és ünnepséget – fórumokat, konferenciákat, rendezvényeket, kiállításokat, beszámolókat, fotópályázatokat stb. – szervez a tagállamokban.

    További információ:

    Az Európai Bizottság képviseletei a tagállamokban

    Adatlapok a tagállamok és a kohéziós politika témakörében

    A kohéziós politika keretében megvalósított beruházások a 2004 után csatlakozott EU-tagállamokban

    Ciprus

    Cseh Köztársaság

    Észtország

    Magyarország

    Lettország

    Litvánia

    Málta

    Lengyelország

    Szlovákia

    Szlovénia

  • Partnerségi megállapodások és operatív programok – a jelenlegi helyzet

    (30/04/2014)

    Az Európai Bizottság jelenleg elemzi annak a 28 tagállamnak a partnerségi megállapodását (PM), amely már benyújtotta az EU strukturális és befektetési alapjaival kapcsolatos beruházási tervének hivatalos változatát a 2014–2020 közötti programidőszakra vonatkozóan. Elemzés alatt állnak továbbá a Kohéziós Politika keretébe tartozó operatív programok (OP), amelyek eddig 10 tagállamból érkeztek be.

    Eddig a következő országok nyújtották be a megállapodást, illetve adtak le operatív programokat:

    • Polska: PM január 10., mind az 22 OP benyújtva
    • France: PM január 14., 25 OP benyújtva
    • Latvija: PM február 15., az egyetlen OP benyújtva
    • Portugal: PM február 4., mind az 12 OP benyújtva
    • Lietuva: PM január 4., az egyetlen OP benyújtva
    • Slovensko: PM február 14.
    • Suomi: PM február 17, az egyetlen OP benyújtva
    • Deutschland: PM február 26., 6 OP benyújtva
    • Eesti: PM február 28., az egyetlen OP benyújtva
    • Danmark: PM március 4., mindkét OP benyújtva
    • Magyarország: PM március 7.
    • Nederland: PM március 10., mind az 5 OP benyújtva
    • România: PM április 1.
    • Malta: PM április 1.
    • България/Bulgaria: PM április 2.
    • Slovenija: PM április 10.
    • Sverige: PM április 17.
    • Κύπρος: PM április 17.
    • Ceská republika: PM április 17.
    • Österreich: PM április 17.
    • United Kingdom: PM április 17.
    • Ελλάδα: PM április 17.
    • Italia: PM április 22.
    • España: PM április 22.
    • Hrvatska: PM április 22.
    • Éire/Ireland: PM április 22.
    • Belgien/Belgique/België: PM április 23.
    • Luxembourg: PM április 30.

    Ezeken kívül egy Európai terület együttműködési (ETE) operatív programot is benyújtottak (Hollandia-Németország)

    A Bizottság hangsúlyozta, hogy döntő jelentőségű az alapok stratégiai céloknak megfelelő felhasználása, és hogy a minőség fontosabb a gyorsaságnál.

    A Bizottság a jövőben is részletes elemzést készít a partnerségi megállapodásokról, és megfigyeléseit a tagállamok részére is eljuttatja.

    Az első partnerségi megállapodások elfogadására májusban kerül sor, és őszig az összes PM elfogadása megtörténik.

  • A 3. éves fórum az EU Duna Régió Stratégiájáról

    (30/04/2014)

    Az Európai Bizottság és Bécs városa Ausztria Európai, Integrációs és Külügyekért felelős szövetségi miniszterével együttműködve megrendezi az EU Duna Régió Stratégiájának 3. éves fórumát, amelyre június 26–27-én kerül sor a bécsi Városházán. A Duna Régió idei legfontosabb eseményére a rendezők a közszféra, a civil társadalom és az üzleti szféra több mint 700 képviselőjét várják.  

    Tekintse meg az „Együtt fejlődünk. Együtt – fejlődünk. A fejlődő és inkluzív Duna Régió kialakítása” szlogen jegyében készült program. A program központjában a gazdasági fejlődés, a társadalmi befogadás és a jó kormányzás áll.  

    Bővebb információ:

  • A Panorama bemutatja a 2014–2020 közötti kohéziós politikát

    (08/04/2014)

    A Panorama magazin téli kiadásának a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó megreformált kohéziós politika a fő témája, megvizsgálja ennek jelentőségét a különféle érintettek szempontjából. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso exkluzív interjúban vázolja fel, milyen segítséget nyújt majd az új kohéziós politika a növekedésben és a munkahelyteremtésben, illetve az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében.

    Olvasóink is hozzászólnak a vitához a most nagyobb terjedelmű „Személyes tapasztalatok” rovatban: az európai tagállamok, régiók és szervezetek képviselői osztják meg gondolataikat a reformmal kapcsolatban, és ismertetik az új finanszírozási időszakra vonatkozó reményeiket.

    Az új számban bemutatjuk a reform legfontosabb jellemzőit és tematikus prioritásait, ismertetjük a költségvetés jóváhagyási folyamatát az Európai Parlament szemszögéből, tájékoztatást nyújtunk a támogatásra való pályázás módjáról, illetve áttekintjük a kommunikációs stratégiákat és kötelezettségeket. Ezenkívül megtalálható benne a szokásos hírválogatás, valamint néhány, az EU különböző részein zajló projekt bemutatása.

  • Hagyományt teremt a harmadik Uniós fejlesztések nyílt napja Magyarországon

    (10/03/2014)

    2014 márciusában Magyarország-szerte minden eddiginél több, a 2007-2013 időszakban megvalósult uniós fejlesztés nyitja meg kapuit díjmentesen a látogatók számára, hangsúlyozva ezzel az EU regionális politikájának pozitív hatását az állampolgárok mindennapjaira.

    A tavalyi év sikereire alapozva 2014-ben egyetlen nap helyett egy egész rendezvénysorozat keretében kerül bemutatásra több mint 50 projekt március négy hétvégéjén, egy-egy teljes napot szentelve Magyarország régióinak. A rendezvénysorozat ebben az évben látványos programokkal egészül ki, régiónként egy-egy kiemelt helyszínen sajtótájékoztatóval.

    A rendezvénysorozat első, egész napos rendezvényét március 2-án az Észak-alföldi régiónak szentelték, ahol olyan uniós támogatással megvalósult projektek, mint a nyíregyházi LEGO Palota fogadtak rekord számú látogatót.

    A következő hetekben programok széles tárházával ünneplik majd az uniós fejlesztéseket és tekinthetnek be a látogatók a kulisszák mögé országszerte, Szegeden keresztül Pécsen át egészen Budapestig.

    Mi más hozhatná az állampolgárokat közel az EU kohéziós politikájának kézzel fogható eredményeihez, mint a személyes élmények? Egy biztos: a magyarországi Uniós fejlesztések nyílt napja rendezvénysorozatot hatalmas érdeklődés övezi, kivételes fejlesztéseken keresztül bemutatva az uniós támogatások jelentőségét országszerte. És ez nem minden: a hagyomány a 2014-2020-as időszakban is folytatódik.

    További információk:

    A rendezvény honlapja

    Facebook oldal

  • Innovatívabb Európa – továbbra is nagy regionális különbségekkel

    (04/03/2014)

    Az Európai Unió fokozatosan áthidalja az innovációs szakadékot, amely közte és Egyesült Államok és Japán között fennáll. Az uniós tagállamok teljesítményében mutatkozó különbségek azonban továbbra is igen szembetűnőek, és csak lassan fogyatkoznak. Az innovációs szakadék regionális szinten még jelentősebb: az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény. Ezek az Innovatív Unió 2014. évi kutatási és innovációs eredménytáblájának és a 2014. évi regionális innovációs eredménytáblának a legfontosabb megállapításai. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Az általános előrelépést az segítette elő, hogy az EU-beli kutatási rendszerek nyitottabbá és vonzóbbá váltak, illetve fokozódott a vállalati innovációs együttműködés, valamint a tudás piaci hasznosítása. (Ez utóbbi mutatók a licenciák és szabadalmak után külföldről befolyó bevételek alapján mérhetők.) A kutatásra és a fejlesztésre fordított közkiadásoknak az elmúlt években tapasztalt növekedését azonban aláássa, hogy a vállalatok kockázatitőke-befektetései és nem K+F-re irányuló innovációs kiadásai folyamatosan csökkennek.

     

    Press Release

    Memo

    Full report of the Innovation Union Scoreboard 2014

    Full report of the Regional Innovation Scoreboard 2014

  • Uniós városfejlesztési menetrend a jövő városaiért

    (14/02/2014)

    Nagyobb súlyt adni Európa városainak, és az uniós politikai döntéshozatal középpontjába helyezni a városfejlesztési menetrendet – ezek a fő célkitűzései „A jövő városai: befektetés Európába” (CiTIEs) kezdeményezés február 17–18-án sorra kerülő brüsszeli fórumának.

    Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos a városfejlesztés kiemelkedő alakjait hívta meg az eseményre, hogy előkészítsék a terepet az új uniós városfejlesztési menetrend számára. Abból kiindulva, hogy az európai polgárok több mint kétharmada városlakó, a találkozó küldetése feltérképezni és megvitatni az arra vonatkozó lehetőségeket, miként lehet jelentősebb szerephez juttatni a városokat az európai politikában annak biztosítása érdekében, hogy jobban megértsük a városok igényeit, és összehangoltabbá tegyük a szakpolitikákat. A fórum küldetése, hogy rávilágítson: a városok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az olyan átfogó európai célkitűzések, mint például az éghajlatváltozás, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés kezelésében.

    Az eszmecsere alapját az Európai Bizottság által összeállított vitaanyag képezi. Az eseménysorozat különböző kulcsszereplőket vonultat fel, köztük számos városfejlesztési szakértőt, valamint városszövetségek, helyi hatóságok és nemzeti minisztériumok képviselőit. 16 uniós főváros polgármestere vesz részt a fórumon, és a várakozások szerint közösen fognak kiállni a koherens uniós városfejlesztési menetrend iránti tagállami igények mellett.

    További információk:

  • Az „Európai vállalkozói régió 2015”díj meghirdetése

    (03/02/2014)

    A Régiók Bizottsága meghirdette az„Európai vállalkozói régió (EVR) 2015” díjat, amellyel azokat a városokat és régiókat kívánják jutalmazni, melyek kiemelkedően előretekintő jövőképpel rendelkeznek Európában. A pályázatot, amelyre 2014. március 31-ig várják a jelentkezéseket, ötödik alkalommal Luc Vanden Brande, a Flandria–Európa kapcsolattartó ügynökség elnöke nyitotta meg az európai kkv-k vilniusi közgyűlése alkalmával. 

    Az EVR-díj feltérképezi és kitünteti a kiemelkedő vállalkozói jövőképpel rendelkező régiókat, mely jövőkép olyan konkrét és mérhető intézkedéseken keresztül valósul meg, melyek hozzájárulnak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásához és az állami támogatások optimális felhasználásához, függetlenül ezen régiók méretétől, gazdagságától és hatásköreitől. A legmeggyőzőbb politikai stratégiát kidolgozó régiók megkapják „Az év vállalkozói régiója” elnevezésű címet. A kezdeményezés célja a dinamikus, környezetbarát és vállalkozó szellemű régiók létrehozása és támogatása Európa-szerte. 

    „A kkv-k az európai gazdasági fellendülés motorjai. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak össze kell fogniuk, és meg kell teremteniük a megfelelő feltételeket a vállalkozások működéséhez. Az EVR-kezdeményezés azokat a régiókat díjazza, amelyek elkötelezetten törekednek a vállalkozások számára kedvező körülmények megteremtésére. Amennyiben Ön készen áll régiója vállalkozási potenciáljának a kihasználására, kérem, jelentkezzen a 2015. évi EVR-díjra”, mondta Luc Vanden Brande. 

    A jutalmazott regionális stratégia a következő két esztendőben értékelésre kerül, és annak főbb eredményeit közzéteszik és megvitatják a regionális és helyi önkormányzatok az EVR-hálózaton belül. 

    A pályázatok benyújtási határideje: 2014. március 31. A jelentkezési lap, a díjról szóló részletes tájékoztató és további információ az EVR weboldalán található: www.cor.europa.eu/eer. További információ: eer-cdr@cor.europa.eu.

  • Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban

    (19/11/2013)

    A 2014–2020-as uniós költségvetés szerint a kohéziós politika 325 milliárd eurót ruház be Európai tagállamaiba, régióiba és városaiba, hogy ezáltal megvalósulhassanak a növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos uniós szintű célkitűzések, és kezelni lehessen az éghajlatváltozás, az energiafüggőség és a társadalmi kirekesztettség okozta problémákat. Számításba véve a tagállamok nemzeti hozzájárulásait és a pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatását, az összhatás várhatóan meghaladja majd az 500 milliárd eurót. A kohéziós politika reformja biztosítani fogja e beruházások maximális hatását, az egyes régiók és városok egyedi szükségleteihez igazodva. A reform kulcselemei a következők:

    1. Beruházás valamennyi uniós régióba és a támogatás szintjének és a nemzeti hozzájárulás mértékének (társfinanszírozási arány) hozzáigazítása az egyes régiók fejlettségi szintjéhez:

    Kevésbé fejlett régiók (GDP < az EU-27 átlagának 75%-a)

    Átmeneti régiók (GDP az EU-27 átlagának 75%–90%-a között)

    Fejlettebb régiók (GDP > az EU-27 átlagának 90%-a)

    2. A forrásoknak a kulcsfontosságú növekedési ágazatokban történő célzott felhasználása: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében történő beruházások 4 kulcsprioritásra összpontosulnak majd: innováció és kutatás, digitális menetrend, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása és karbonszegény gazdaság, az adott régió kategóriájától függően (kevésbé fejlett régiók: 50%, átmeneti régiók: 60%, fejlettebb régiók: 80%). Megközelítőleg 100 milliárd eurót fordítanak ezekre az ágazatokra, amelyből legalább 23 milliárd euró a karbonszegény gazdaságra történő átállás (az energiahatékonyság és a megújuló energiák) előmozdítására szolgál. Ezzel összefüggésben az ERFA-forrásokat különálló kötelezettségvállalások formájában ítélik oda (kevésbé fejlett régiók: 12%, átmeneti régiók: 15%, fejlettebb régiók: 20%).

    Hozzávetőlegesen 66 milliárd euró a prioritást képező transzeurópai közlekedési vonalakra és a Kohéziós Alapon keresztül megvalósítandó kulcsfontosságú környezetvédelmi infrastrukturális projektekre irányul.

    Az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül a kohéziós politika jelentősen hozzájárul majd az uniós prioritások megvalósításához a foglalkoztatás területén, például képzések és az egész életen át tartó tanulás, az oktatás és a társadalmi befogadás révén (minden tagállamban az ESZA legalább 20%-át e célkitűzés támogatására kell felhasználni). Az ESZA-forrásokat az egyes tagállamok szükségleteinek megfelelően állapítják meg egy előre meghatározott minimum szerint, minek következtében a teljes összeg legalább 70 milliárd eurót tesz ki. Az ESZA-hoz kapcsolódó és legalább 6 milliárd eurót jelentő új ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatására szolgál.

    3. Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések az elszámoltathatóság és az eredményesség érdekében: Az országoknak és régióknak már a kezdet kezdetén be kell jelenteniük, milyen célkitűzéseket kívánnak megvalósítani a rendelkezésre álló forrásokból, pontosítva, hogy miként mérik majd az e célok irányába történő előrelépést. Ez lehetővé teszi a rendszeres ellenőrzést és a pénzügyi források felhasználási módjáról szóló vitát. Így az időszak vége felé kiegészítő forrásokat lehet majd rendelkezésre bocsátani a jobban teljesítő programok számára (ún. teljesítéshez kötött tartalék).

    4. Feltételrendszer bevezetése a források célba juttatása előtt a beruházások hatékonyságának fokozása érdekében. Például az „intelligens szakosodási” stratégiák az egyedi erősségek és potenciál azonosítása céljából, a vállalkozásbarát reformok, a közlekedési stratégiák, a közbeszerzési rendszerek javítását célzó intézkedések, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, az ifjúsági munkanélküliség és az iskolai lemorzsolódás visszaszorítására vagy a nemek közötti egyenlőség előmozdítására kidolgozott stratégiák, valamint a megkülönböztetésmentesség egyaránt ilyen szükséges előfeltételt jelentenek.

    5. Közös stratégia meghatározása a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében: A közös stratégiai keretnek köszönhetően javítható az európai strukturális és beruházási alapok (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA, úgy mint a kohéziós politika keretébe tartozó három alap, valamint a vidékfejlesztési és halászati alapok) közötti koordináció. Ez a keret ugyanakkor biztosítja a többi uniós eszközzel – például a Horizont 2020 keretprogrammal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel vagy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjával – való jobb kapcsolatot.

    6. A bürokrácia csökkentése és az uniós beruházások felhasználásának egyszerűsítése a valamennyi európai strukturális és beruházási alap esetében alkalmazandó közös szabályrendszer, valamint egyszerűbb beszámolási szabályok, célzottabb jelentéstételi kötelezettségek és a digitális technológia („e-kohézió”) fokozottabb használata révén.

    7. A szakpolitika városi dimenziójának fokozása az ERFA keretében a városokban lévő integrált projektek céljára – a városi területek fejlesztését célzó egyéb kiadásokon túlmenően – elköltendő források minimális összegének meghatározásával.

    8. A határokon átnyúló együttműködés erősítése és a határokon átnyúló nagyobb számú projekt elindításának megkönnyítése. Ezenfelül annak biztosítása, hogy a nemzeti és regionális programok támogatják a makroregionális stratégiákat, köztük a Duna- és a Balti-tenger-stratégiát.

    9. Annak biztosítása, hogy a kohéziós politika szorosabban kapcsolódik a tágabb értelemben vett európai uniós gazdasági irányításhoz: A programoknak összhangban kell állniuk a nemzeti reformprogramokkal és foglalkozniuk kell az európai szemeszter során közzétett országspecifikus ajánlásokban azonosított megfelelő reformokkal. A Bizottság szükség esetén – az ún. „makrogazdasági feltételek” záradék alapján – felkérheti a tagállamokat a programjaik oly módon történő kiigazítására, hogy azok támogassák a kulcsfontosságú strukturális reformokat. A Bizottság végső eszközként felfüggesztheti a finanszírozást, amennyiben a gazdasági ajánlásokat ismételten és súlyosan megsértik.

    10. A pénzügyi eszközök fokozottabb használatának ösztönzése, hogy ezáltal javuljon a kkv-k támogatása és hitelhez való hozzáférése: A kölcsönöket, garanciákat és a saját/kockázati tőkét uniós forrásokból, közös szabályok alkalmazásával támogatják, azok felhasználási körének kiterjesztése és különféle ösztönzők nyújtása (pl. magasabb társfinanszírozási ráták) mellett. Azáltal, hogy a hangsúlyt a kölcsönnyújtásra helyezik a támogatások helyett, várhatóan javul a projektek minősége és visszaszorítható a támogatásoktól való függőség.

  • Ezer milliárd eurós beruházás Európa jövőjébe – az EU 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetési kerete

    (19/11/2013)

    Az Európai Parlament a mai napon megszavazta az EU 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét. Az Európai Parlament egyetértése azt jelenti, hogy a Tanács a közeli hetekben véglegesen jóváhagyhatja a programot. Ezzel lezárulnak a bizottsági javaslatok 2011. június 29-i előterjesztése óta, immár két és fél éve folyó intenzív tárgyalások.

    Az EU 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi kerete lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy kötelezettségvállalások formájában 960 milliárd eurót (a GNI 1,00%-a), kifizetések formájában pedig 908,4 milliárd eurót (a GNI 0,95%-a) ruházzon be. A többéves pénzügyi keret összegeibe nem tartoznak bele az előre nem látható körülmények esetére szolgáló eszközök (köztük a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Globalizációs Alap, a Szolidaritási Alap és a Rugalmassági Eszköz), valamint az Európai Fejlesztési Alap) forrásai.
    Teljes körű alkalmazásuk esetén ezen eszközök további 36,8 milliárd eurót (ami az uniós GNI 0,04%-a) képviselnek. A 2014–2020-as uniós költségvetési keret az Európai Unió ˜„Európa 2020” növekedési stratégiájával összhangban meghatározza a fenntartható növekedésre, a foglalkoztatásra és a versenyképességre irányuló kiadási prioritásokat, . Például a jelenlegi kerettel összehasonlítva az 1a. fejezet (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) előirányzatait 91,5 milliárd euróról (= a költségvetés 9,2%-a) 125,6 milliárd euróra (=a költségvetés 13,1%-a) emelték.

    évi végrehajtásának támogatására szolgál. Összességében az átstrukturált kohéziós politika mintegy 366,8 milliárd eurót1 biztosít az európai régiókba, városokba és a reálgazdaságba történő beruházások céljára. Ez képezi majd az EU fő beruházási eszközét, amely lehetővé teszi az Európa 2020 célkitűzéseinek elérését: a növekedés elősegítését és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel szembeni küzdelmet, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. Ennek érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a fő kihívásokra összpontosítják majd, ideértve a kis-és középvállalkozások támogatását, amelyek tekintetében a célkitűzés szerint a támogatás összege a hét év alatt megduplázódik (70 milliárd euróról 140 milliárd euróra). Erősödik az eredményorientáltság és az új, teljesítéshez kötött tartalék az összes európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában, ami ösztönzi a projektek hatékonyságát. Végül a kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap hatékonysága a gazdasági kormányzással is összefügg majd, előmozdítva, hogy a tagállamok igyekezzenek megfelelni az európai szemeszter keretében közzétett uniós ajánlásoknak.

    1. Folyó árak. 2011. évi árakon kifejezve 325 milliárd EUR.

    Infographic : A reformed Cohesion Policy for Europe : the main investment policy for growth and jobs

    Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban

    Sajtóközlemény

  • Az innovációs potenciál kiaknázása a növekedés szolgálatában: Johannes Hahn biztos cselekvésre szólítja fel az uniós régiókat

    (08/11/2013)

    Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos a mai napon hangsúlyozta: az uniós régiók versenyképességét uniós beruházásokkal és célirányos tervezéssel kell növelni. A biztos, aki a brüsszeli „A régiók – az intelligens szakosodással elindított új növekedés motorjai” című konferencián szólalt fel, arra sürgette a régiókat, hogy kulcsfontosságú eszközeik körülhatárolásával és forrásaik célirányossá tételével törekedjenek versenyelőnyük fokozására. A magas szintű esemény, amelyre a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága és a flamand régió megrendezésében került sor, számba veszi, milyen előrelépés történt az úgynevezett „intelligens szakosodási” stratégiák terén Európa országaiban és régióiban. Az említett stratégiák az új uniós kohéziós politika elengedhetetlen elemei, és előfeltételként szolgálnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból végzett beruházások felhasználása során.

    A vitára éppen a legjobbkor került sor, ugyanis végső szakaszukban járnak a 2014–2020 közötti új kohéziós politikára vonatkozó javaslatok. A megújított szakpolitika szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy olyan feltételek kerülnek bevezetésre, amelyeknek még a források folyósítása előtt teljesülniük kell. E feltételek egyike az egyértelmű és gondosan megtervezett kutatási és innovációs „intelligens szakosodási stratégia” kidolgozása. Az elkövetkező hét évben e stratégiának kell meghatároznia a beruházásaink felhasználását, és biztosítania a konkrét célok helyszíni megvalósulását.

    A rendezvény főszónoka az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy lesz. Johannes Hahn biztos mellett felszólal még Danuta Hübner, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke, valamint Kris Peeters flamand miniszterelnök is. A rendezvényre elsősorban a kutatással, innovációval és regionális fejlesztéssel foglalkozó szakpolitikai döntéshozókat, kutatókat és az ipari szektor képviselőit várják. Az esemény fő célja a határon átnyúló együttműködésben rejlő lehetőségek, valamint a már működő stratégiák közötti szinergiák feltárása.

    Videos on Smart Specialisation

    The Kingdom of Smart
    The Kingdom of Smart
    Technological advancement in Flanders' health care system through Smart Specialisation
    Technological advancement in Flanders' health care system through Smart Specialisation
    Smart Specialisation for the shoe business in the Marche Region
    Smart Specialisation for the shoe business in the Marche Region
    Smart Specialisation in Poland takes off for the future through the Flaris project
    Smart Specialisation in Poland takes off for the future through the Flaris project
    Smart Specialisation: PLOCAN Oceanic Research Centre on the Canary Islands
    Smart Specialisation: PLOCAN Oceanic Research Centre on the Canary Islands

    Sajtóközlemény

    További információk

  • A pénzeszközök hatékony felhasználása és a jó vezetés áll a napirend élén Johannes Hahn regionális politikai biztos és a Duna régió országainak bukaresti találkozóján

    (25/10/2013)

    Európa dunai makrorégiójából 14 ország képviselteti magát október 28-án, hétfőn Bukarestben az idei Duna Fórumon. Az esemény házigazdái Johannes Hahn, az EU regionális politikáért felelős biztosa és Victor Ponta román miniszterelnök. A Fórum keretében arról folytatnak megbeszélést, miként tehető hatékonyabbá a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia a régió néhány legsürgetőbb kihívásának kezelése céljából – ilyen például az energiabiztonság és a szennyezés, a bűnözés, a hiányzó közlekedési összeköttetések, továbbá a versenyképesség hiánya és az elitelvándorlás.

    A külügyminiszterek és regionális fejlesztési miniszterek, valamint Hahn biztos közösen tekintik át az elért eredményeket és az előttünk álló kihívásokat, értékelik az eddigi előrelépéseket és megvitatják a Duna régióra vonatkozó stratégia jövőbeni végrehajtását.

    Az uniós tagállamok a találkozót megelőzően jóváhagyták az Európai Bizottság értékelő jelentését a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről. A jelentés kedvezően ítélte meg a makroregionális szemléletet: rámutatott, hogy új projektek, közös kezdeményezések és fontos hálózatok százai jelentek meg, amelyek a közös problémák megoldása érdekében összefogják az uniós és harmadik országokat. A jelentés ugyanakkor emlékeztette a kormányokat, hogy nagyobb politikai elkötelezettségre és jobb vezetésre van szükség, valamint a stratégiát valamennyi jelentős szakpolitikai területen prioritássá kell tenni.

    További információk:

     

    Twitter: @EU_Regional @JHahnEU #EUSDR #Danube

  • Második európai szociális innovációs versenypályázat

    (24/10/2013)

    Mit kellene tenni, hogy ne legyen ilyen magas a munkanélküliség? Hogyan kellene javítani azoknak az embereknek a munkakörülményeit, akiknek – nemi hovatartozásuk, életkoruk, szociális helyzetük vagy fogyatékosságuk miatt – kicsi az esélyük arra, hogy rosszul fizető állásuk helyett jobbat találjanak? Milyen eszközökkel lehetne javítani az elhelyezkedési kilátásait annak a 27 millió európai polgárnak, aki jelenleg állás nélkül van? Ha úgy érzi, tudja a választ a fenti kérdések valamelyikére, és van ötlete, elképzelése arról, hogyan lehetne a helyzeten javítani, akkor feltétlenül vegyen részt a második európai szociális innovációs versenypályázaton!

    A Diogo Vasconcelos emlékére indított versenypályázat olyan új európai megoldások létrejöttét hivatott ösztönözni, amelyek révén csökkenteni lehet a munkanélküliséget, és elő lehet segíteni, hogy az állástalanság – most és a jövőben is – a lehető legkisebb mértékben éreztesse romboló hatását gazdasági és társadalmi téren. A szociális innováció nemcsak kívánatos cél, hanem megkerülhetetlen feladat is.

    A versenypályázat remek lehetőséget kínál azoknak, akik nem szűkölködnek ötletekben, de még nem találtak rá a megfelelő befektetőre. Projektjeik megvalósításában érdemi segítséget tudunk nekik nyújtani a Szociális Innovációs Akadémia keretein belül. A pályázat három győztesét fejenként 30 000 euró összegű pénzügyi támogatásban részesítjük.

    És ez még nem minden! Az első pályázat győztesei hangsúlyozták: a megmérettetésben való részvétel elismerést hozott a számukra, lehetővé tette, hogy díjnyertes ötletüket továbbfejlesszék, végül, de nem utolsósorban pedig megnyitotta az utat azelőtt, hogy az általuk kidolgozott megoldásokkal minél többen élhessenek.

    Második európai szociális innovációs versenypályázat

  • OPEN DAYS: Az európai régiók és városok lendületet vesznek 2020 felé, és beruháznak a növekedésbe

    (04/10/2013)

    Európa régióinak és városainak több mint 5 500 képviselője fejti ki elképzeléseit és megközelítéseit arról, hogy az EU regionális szakpolitikájával összhangban végrehajtott új generációs beruházások miként vezethetik vissza Európát a növekedés útjára a munkahelyteremtés és a versenyképesség fellendítése révén.

    Az évente, immár 11. alkalommal megrendezésre kerülő „OPEN DAYS – A régiók és városok európai hete” elnevezésű eseménynek október 7–10. között Brüsszel ad otthont. A négynapos – a maga nemében a legnagyobb – rendezvény során találkoznak egymással a politikai döntéshozók, a politikusok és a szakértők, hogy megvitassák az uniós regionális politika legfontosabb aktuális kérdéseit. Az idei eseménnyel egy időben zajlik a szakpolitika alapvető reformjainak véglegesítése, a 2014–2020-as programok pedig döntő szakaszukba érkeznek. Az OPEN DAYS házigazdája Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos és Ramón Luis Valcárcel, a Régiók Bizottságának elnöke. A rendezvényt az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso nyitja meg.

    A nyitóülés keretében vitafórumra kerül sor arról, hogy milyen központi szerepet játszhat az EU regionális szakpolitikája abban, hogy Európa visszatérhessen a gazdasági fellendülés és a növekedés útjára.

    A közelgő esemény kapcsán Hahn biztos így nyilatkozott: „Az idei OPEN DAYS során jelöljük ki azt az irányt, hogy a következő hét évben miként ruházzuk be és irányozzuk elő forrásainkat. A 2013. évi OPEN DAYS-re az Unió regionális szakpolitikája szempontjából döntő pillanatban kerül sor. A szakpolitika reformjáról folytatott tárgyalások a végső szakaszba érkeztek, és a régiók szorosan együttműködnek a Bizottság szolgálataival az érdemi munka előkészítése, valamint az új generációs programokkal kapcsolatos stratégiáik előterjesztése céljából. Új, megreformált szakpolitikánk valódi lehetőséget kínál a régióknak arra, hogy beruházzanak a jövőbeni növekedésbe és jólétbe. A célunk az, hogy beruházási prioritásokat jelöljünk ki, ugyanakkor kiaknázzuk a városaink és régióink egyedi erősségeit. Érdeklődéssel várom eszmecserénket arról, hogy a regionális politika miként járulhat hozzá városaink és régióink átalakításához a versenyképességük fokozása, a növekedés serkentése és új munkahelyek létrehozása útján.”

    Ramón Luis Valcárcel, a Régiók Bizottságának elnöke hozzáfűzte: „Elindul a megreformált kohéziós politika végrehajtása annak céljával, hogy mielőbb hatékony eszközként szolgálhassa a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás fellendítését. A régiók és a helyi hatóságok versenyt futnak az idővel annak érdekében, hogy biztosíthassák a 2014–2020-as beruházási tervek végrehajtásának jövő évi megkezdését. A Régiók Bizottsága teljes elkötelezettséggel segíti a régiókat abban, hogy e versenyt megnyerjék, a legszínvonalasabb projektek és stratégiák támogatásával. Ennek fényében a 2013. évi OPEN DAYS döntő fontosságú lehetőséget jelent a regionális szakpolitika kulcsszereplői számára ahhoz, hogy megismerkedjenek az új eszközökkel és szabályokkal, illetve megosszák egymással a régióink növekedését célzó legjobb ötleteiket.”

     

    Az OPEN DAYS – melynek idei mottója: „Az európai régiók és városok lendületet vesznek 2020 felé” – mintegy 100 workshopot kínál, melyek a következő témákra összpontosulnak:

    • A változások kezelése 2014–2020 között: innovatív megközelítések a jövendő beruházási prioritások (pl. integrált területi beruházások, közös cselekvési tervek, igazgatási kérdések, pénzügyi eszközök stb.) teljesítése céljából.
    • Szinergiák és együttműködés: a különböző uniós, nemzeti és regionális szakpolitikák között és a különféle finanszírozási források kombinálása. Az együttműködéssel kapcsolatos különböző megközelítések vizsgálata, ideértve a makroregionális stratégiákat, valamint a nemzeti, regionális és városi szintű közigazgatási és szakértői intézmények közötti együttműködést.
    • Kihívások és megoldások: az Európa regionális és városi területeit érintő közös kihívások értékelése és javaslatok gyakorlati megoldásokra, pl.: a kkv-k finanszírozáshoz és globális piacokhoz való hozzáférése, ifjúsági munkanélküliség, demográfiai kihívások, hulladék- és vízgazdálkodás, természeti kockázatok kezelése, forgalmi torlódások, környezetszennyezés vagy magas energiafelhasználás.

    Kiemelt programok

    Valcárcel elnök és Hahn biztos sajtókerekasztalt tart október 7-én 13:30 órakor a Régiók Bizottságának székházában.

    A 19 döntős négy kategóriában versenyez majd a 2014. évi RegioStars díjért, és Brüsszelben, a Charlemagne épületben sorra kerülő egész napos műhelytalálkozó keretében mutatkozik be.

    „Az európai városok életminősége” felmérés – melynek során 79 város 41 000 polgára fejtette ki véleményét a városi életről – főbb eredményeinek bemutatása: október 8., kedd, 16:30 óra, a Berlaymont épület Schuman terme.

    100 EUrban solutions” – szabadtéri kiállítás, melyet október 8-án, kedden 17:00 órakor Hahn biztos és Rudi Vervoort miniszter, Brüsszel-főváros régió elnöke avat fel. Helyszín: Brüsszel, Place Jean Rey. Ezenkívül október 8-án este a kiállítás útvonalán található 12 helyszínen számos további hálózati eseményre kerül sor.

    A 2014. évi „Europe in my region” – fotókiállítás, melynek Görögországból, Magyarországról és Máltáról érkező díjazottjait Hahn biztos mutatja be a díjaikkal együtt október 9-én, szerdán 11:15 órakor a Charlemagne épületben.

    Az idei OPEN DAYS újdonsága: Master Class 77 kiválasztott PhD-hallgató és pályakezdő kutató számára a regionális és várospolitika területén.

    A brüsszeli szemináriumok mellett 2013 decemberéig több mint 300 eseményre kerül sor „Európa a régiómban/városomban” címmel.

    További információk:

    @EU_Regional / @EU_CoR / @JHahnEU: #euopendays – Valamennyi fotó megtekinthető: Flickr

    OPEN DAYS, European week of regions and cities

    Médiaprogram

    Partnerrégiók országonként

  • Megjelent a Panorama 47. száma

    (20/09/2013)

    A Panorama magazin őszi kiadása már elérhető az interneten.

    A szám fő cikke az EU régióinak az ökoinnovációban betöltött vezető szerepéről szól.Az EU strukturális és befektetési alapjai a cikkben bemutatottakhoz hasonló környezetbarát és energiahatékony projektekkel segítik elő az intelligens és fenntartható fejlődést.Több írás ismerteti az idei OPEN DAYS rendezvényen sorra kerülő legfontosabb műhelyfoglalkozásokat és szemináriumokat, amelyeknek témája az OPEN DAYS University mesterkurzusától kezdve egészen az Európai Unió és Kína, illetve Japán között fennálló kapcsolatokig terjed.

    A szám áttekintést nyújt a dunai és a balti régióban a projektek koordinálását elősegítő makroregionális stratégiákról, ismerteti a legfrissebb híreket az EU strukturális alapjainak a katasztrófák esetére nyújtott segítségéről, illetve bemutatja a 2007–2013 közötti időszak ex post értékelési eljárását.Ezenkívül megtalálható benne a szokásos hírválogatás, valamint néhány, az EU különböző részein zajló projekt bemutatása.

  • Közös határon, közelebb egymáshoz: Európai Együttműködés Napja

    (18/09/2013)

    Ezen a héten az EU regionális politikája keretében zajló, határokon átnyúló, transznacionális és régióközi projektek és programok közösségi, regionális és tagállami szintű értékei állnak a középpontban. A szeptember 21-én megrendezendő Európai Együttműködés Napját megelőző kampány kritikus időszakra esik.

    Az európai területi együttműködés viszonylag csekély részét képezi az EU regionális politikájának. Ugyanakkor ha a 2014–2020-ra szóló regionális politikai forrásokra vonatkozó jelenlegi megállapodást az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja, az arra jutó költségvetés 8,9 milliárd EUR-ra növekszik. A regionális politika aktuális reformjai értelmében, melyekről a tárgyalások lezárásukhoz közelednek, az európai területi együttműködés programjai fokozottabban összpontosítanak olyan beruházásokra, melyek a jövőbeli növekedéshez megfelelő feltételeket teremtenek.

    Szeptember 19-én Johannes Hahn uniós biztossal a Twitteren 14 és 15 óra között lehet megvitatni az EU határokon átívelő régiós politikájának eredményeit. A kérdések már feltehetők az #EUChat and #ecday feltüntetésével: @JHahnEU.

    Sajtóközlemény

     

  • Kohéziós politika 2014 és 2020 között: Támogatási keretek a tagállamok

    (23/08/2013)

    A kohéziós politika tagállamonkénti, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi lebontása az egyeztetések 2013. júliusi állapotát tükrözi. A számok változhatnak a Tanács és a Parlament közötti végső megállapodástól függően.

    A kohéziós politika 2014–2020 közötti kerete az EU költségvetése egyharmadának felel meg, így továbbra is ez marad az Európai Unió legfontosabb támogatási politikája a növekedés és az állásteremtés elősegítésére, valamint az EU politikai céljainak megvalósítására. A Bizottság az országos és a helyi hatóságokkal együttműködve definiálja a következő időszak támogatási prioritásait az egyes országokra vonatkozóan. A legfontosabb szempont a versenyképesség és az munkahelyteremtés maximális előmozdítása, a tematikus koncentráció megerősítése, valamint a megreformált kohéziós politika eredményeire való összpontosítás.

  • A Panorama üdvözli Horvátországot

    (21/08/2013)

    A Panorama magazin 2013. nyári kiadása már elérhető az interneten 22 nyelven. A szám központi eleme egy hatoldalas, Horvátország uniós csatlakozása alkalmából született rész. Ez áttekintést nyújt a csatlakozási folyamatról, ismerteti Horvátország legfontosabb iparágait, sikeres projektekre mutat be példát, továbbá tartalmaz egy interjút Branko Grčić miniszterelnök-helyettessel, regionális fejlesztési és uniós támogatási miniszterrel.

    A másik fő téma a közös (az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok által végzett) auditálási eljárás, amely a kohéziós politika alapjainak szabályszerű elköltését vizsgálja. Hosszabb cikk foglalkozik a kohéziós politikáról nemrégiben közzétett stratégiai jelentéssel, olvasható a magazinban az októberi NYITOTT NAPOK nevű rendezvény előzetese, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok áttekintése.

  • Kiválasztották az EU regionális politikája terén legkiválóbb teljesítményt felmutatók elismerésére szolgáló RegioStars-díj 2014. évi döntőseit

    (06/08/2013)

    Ma Brüsszelben közzétették a leginkább ösztönző hatású és innovatív európai regionális projekteket kitüntető RegioStars-díj 2014-es döntőseit.A RegioStars-díj döntőbizottsága négy fő kritérium – innováció, hatás, fenntarthatóság és partnerség – alapján az EU regionális alapjai által támogatott 80 projekt közül 19-et juttatott tovább a döntőbe.

    A döntőbe került projektek a következő 17 tagállam régióiban és városaiban valósultak meg:Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.

    A projektgazdák október 8-án, a régiók és városok évente – idén 11. alkalommal – sorra kerülő európai hete folyamán, a OPEN DAYS 2013  keretében mutatják be projektjeiket a döntőbizottságnak, amelynek elnöke Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának volt elnöke.A győztesek kiválasztására a 2014. március 31-i, brüsszeli díjkiosztó gálán kerül sor, a díjakat Hahn biztos adja át.

    A díjat a növekedést célzó Európa 2020 stratégia prioritásait tükröző kategóriákban hirdetik meg, amelyek a következők:

    • Intelligens növekedés – a kkv-k innovációja:a kis- és középvállalkozások versenyképességének és növekedésének támogatása

    • Fenntartható fejlődés – környezetbarát növekedés és munkahelyteremtés a biogazdaság révén:fenntartható beruházások a biogazdaság ágazatában

    • Inkluzív növekedés – munkahelyteremtés a fiatalabb nemzedék számára:az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem

    • CityStar – a fenntartható városi tömegközlekedés területére irányuló beruházási projektek:a városaink közlekedési problémáinak megoldására szolgáló stratégiák kialakításának támogatása

    Az előző, 2013-as RegioStars-díj nyertes projektjeinek helyszíne Porto (Portugália), Északkelet-Anglia (Egyesült Királyság), Warmińsko-Mazurskie (Lengyelország), Berlin (Németország) és Litvánia volt.A kategóriák a kutatást és fejlesztést, a kkv-k erőforrás-hatékonyságát, a szociális innovációt, a fenntartható városfejlesztést, valamint az EU regionális politikáját népszerűsítő videók alkalmazását helyezték előtérbe.

    Előzmények

    A RegioStars-díj célja a regionális fejlesztés bevált módszereinek elismerése, valamint a figyelem felhívása a más régiók számára példa értékű, eredeti és inspiráló projektekre.

    Az éves RegioStars díjra minden uniós régióból pályázni lehet olyan projektekkel, amelyek az EU regionális politikája révén 2000. január 1-je óta beruházási támogatásban részesültek. 2008-as létrehozása óta Ausztriából, Belgiumból, a balti államokból és Walesből (Egyesült Királyság) érkezett rá a legtöbb pályázat.

    A 2013. október 7. és 10. között megrendezésre kerülő 2013-as NYÍLT NAPOK keretében lehetőség nyílik a döntőbe jutott projektek bemutatására és ismertetésére.A NYÍLT NAPOK rendezvénysorozat során több száz politikai képviselő, elméleti és gyakorlati szakember gyűlik össze, hogy megvitassák a regionális politikát.Az idei eseményre különlegesen fontos időszakban kerül sor, mivel az európai régiók és városok ekkor véglegesítik majd a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, újonnan megreformált uniós kohéziós politikával kapcsolatos előkészületeiket.

    További információk:

  • Az EU Szolidaritási Alapja a jövőben gyorsabban és egyszerűbben nyújt támogatást a katasztrófákat követően

    (25/07/2013)

    Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős európai biztos ma terjesztette elő az Európai Unió Szolidaritási Alapjának reformjára vonatkozó javaslatot. Az Európai Bizottság által ma elfogadott tervezet célkitűzése, hogy növelje a válaszadás gyorsaságát, egyszerűbbé tegye az alap alkalmazását, valamint egyértelműbb kritériumokat határozzon meg arra vonatkozóan, hogy kik jogosultak az alapból való támogatásra.

    Az Unió a 2002-ben létrehozott Szolidaritási Alapból eddig egész Európában 52 katasztrófa – többek között földrengések, erdőtüzek, szárazság, viharok és áradások – kapcsán összesen több mint 3,2 milliárd eurót kitevő támogatást nyújtott 23 ország számára.Amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a ma előterjesztett javaslatot, a katasztrófa sújtotta országok és térségek jelentős javulásra számíthatnak az alap működését illetően.

    Az új jogalkotási javaslat egyszerűsíti a meglévő szabályokat, hogy a jelenleginél gyorsabban lehessen teljesíteni a támogatások kifizetését, emellett bevezeti az előlegfizetés lehetőségét. Pontosítja továbbá a jogosultak körét, különösen a regionális katasztrófák tekintetében.A reform ezenfelül arra ösztönzi a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a katasztrófa-megelőzési és kockázatkezelési stratégiákra.Az alapelvek nem változnak: az alap finanszírozása továbbra is az uniós általános költségvetésen kívül történik.

    Főbb reformok:

    • A Szolidaritási Alap hatályának pontosítása, korlátozva azt a természeti katasztrófákra és kiterjesztve a szárazságra.
    • A jogosultságra vonatkozó szabályok egyértelműbbé tétele regionális katasztrófa esetén: a károkra vonatkozó egységes támogatási küszöbérték bevezetése, amely a regionális bruttó nemzeti termék 1,5 %-a
    • Az előlegfizetés lehetőségének bevezetése: az előleg a várható támogatás 10%-a és legfeljebb 30 millió euró lehet
    • Az adminisztratív eljárás lerövidítése a jóváhagyási és végrehajtási szakasz egy megállapodásban való ötvözése révén
    • A katasztrófakockázat megelőzésének előmozdítására vonatkozó intézkedések bevezetése: jelentéstételi követelmények és a támogatásra vonatkozó lehetséges feltételek.

    További információk

    Proposal for a Regulation of the european Parliament and of the Council amending council Regulation (EC) n°2012/2002 establishing the European Union Solidarity Fund

    Sajtóközlemény

    MEMO/13/723

    Az EU Szolidaritási Alapja

  • Tagállamokat és a régiókat, hogy haladéktalanul készítsék elő a növekedést szolgáló uniós programok új generációját

    (10/07/2013)

    Az uniós regionális politika radikális reformjáról szóló európai parlamenti szavazást követően Hahn biztos felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy haladéktalanul készítsék elő a növekedést szolgáló uniós programok új generációját

    Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos felszólította a tagállamokat és a régiókat, hogy haladéktalanul kezdjék meg az uniós strukturális alapok 2014–2020-as időszakra szóló programjainak tervezését. E felhívást azt követően intézte hozzájuk, hogy az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága számos olyan jelentést fogadott el, amelyek lényegében hozzájárulnak a regionális politika radikális reformjához.

    A mai szavazás által megerősített reform főbb elemei:

    • A beruházásoknak a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú területekre való összpontosítása, az Európa 2020 stratégiában leírtak szerint, mind az öt európai strukturális és beruházási alapra (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó közös szabályok alkalmazásával.

    • A költségvetés legnagyobb hányada néhány, az Európa 2020 növekedési stratégiához szorosan kapcsolódó számú prioritásra összpontosítandó. Közelebbről:

    • Az ERFA költségvetésének 50–80 %-a az innovációt és a kutatás-fejlesztést, a digitális menetrendet, a kkv-k versenyképességét és az alacsony széndkioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást elősegítő intézkedésekre fordítandó.

    • Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság terén további kötelezettség írja elő, hogy legalább 12–20 % fordítandó az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra.

    • A tagállamoknak és a régióknak egyértelmű és mérhető célokat kell meghatározniuk a beruházások hatására vonatkozóan. Az előrehaladást mérni és jelenteni kell.

    • A bürokrácia csökkentését és az uniós források felhasználását segítő intézkedések: több olyan közös szabály, amely az összes alapra érvényes, célzottabb, ugyanakkor kisebb mértékű jelentési kötelezettségek, a digitális technológia kiterjedtebb alkalmazása („e-kohézió” ).

    Sajtóközlemény

    Q&A on the legislative package for EU Cohesion Policy 2014-2020 (EN)

    Az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikája: jogszabályjavaslatok

  • Európa makroregionális kísérlete: az első értékelés

    (01/07/2013)

    Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az EU két makroregionális stratégiájának sikerét értékelő és a jövőre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó első tanulmányt.

    Az EU több mint 20 uniós és nem uniós országot felölelő Duna stratégiája, illetve balti-tengeri stratégiája egyedülálló együttműködési formát teremtett meg, amely azon az elgondoláson alapul, hogy az egyes régiók előtt álló közös – környezetvédelmi, gazdasági vagy akár biztonsági – kihívásokat együtt lehet a legjobban kezelni, és a rendelkezésre álló finanszírozási források leghatékonyabb felhasználása érdekében ésszerű közösen tervezni.

    A jelentés összességében pozitív képet fest a meglévő makroregionális stratégiákról. Kiemeli, hogyan hoztak létre több száz új projektet, és hogyan járultak hozzá a közös politikai célkitűzések kidolgozásához az érintett régiók szempontjából létfontosságú területeken. A makroregionális megközelítésnek köszönhető emellett számos közös kezdeményezés és hálózat létrejötte csakúgy, mint a közösen meghozott politikai döntések sokasága.

    A jelentés szerint a részt vevő uniós tagállamok és a szomszédos harmadik országok közötti együttműködés jelentősen megerősödött, ami a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához vezetett.

    Ugyanakkor a jelentés emlékezteti a kormányokat, hogy szükség van a politikai elkötelezettségre, illetve arra, hogy a stratégiákat valamennyi vonatkozó szakpolitikában prioritásként kezeljék, ami biztosítja a stratégiák beágyazódását az európai strukturális és beruházási alapok jövőbeli programjaiba csakúgy, mint más kapcsolódó uniós, regionális és nemzeti szintű politikai keretekbe. Hangsúlyozza továbbá, milyen nagy jelentőséggel bírnak az adminisztratív erőforrások a kitűzött célok elérése szempontjából.

    A jövőbeli makroregionális stratégiák tekintetében a jelentés nyomatékosítja, hogy kizárólag a jobb és magas szintű együttműködést célzó konkrét igények kezelésére kell új kezdeményezéseket indítani. Készen kell állni arra, hogy a politikai kötelezettségvállalást adminisztratív támogatás formájában valósítsák meg, és az új stratégiáknak uniós szintű, konkrét hozzáadott értéket kell felmutatniuk.

    Sajtóközlemény

    A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a makroregionális stratégiák hozzáadott értékérol

    Vezérprojektek

    A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia

    www.balticsea-region-strategy.eu

    http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperate/danube/index_en.cfm

    http://www.danube-region.eu/

  • Uniós finanszírozás a vállalkozásoknak: az egységes portálon keresztül már a strukturális alapok is hozzáférhetők

    (25/06/2013)

    Mától a vállalkozások Európa-szerte könnyebben férhetnek hozzá a finanszírozáshoz, amelyre nagy szükségük van, mivel az Európai Bizottság az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Európai Szociális Alapot, vagyis az uniós strukturális alapokat is elérhetővé tette az egységes uniós finanszírozási portálon keresztül. A múlt hónapban létrejött portál közérthető, teljes körű és friss információkat nyújt arról, hogy a vállalkozók és a kkv-k hogyan juthatnak hozzá a több mint 100 milliárd euró uniós finanszírozáshoz a különböző 20072013-as programokból. A kiterjesztés következtében megduplázódik és több mint ezerre nő a partnerbankok és -alapok száma, ezzel tovább erősödik a portál szerepe, amely alapvető információforrásként szolgál a kkv-k számára a garanciák, kölcsönök és kockázati tőke általi finanszírozás terén (MEMO/13/606).

    A finanszírozáshoz jutás az európai kis- és középvállalkozások egyik legsürgetőbb problémája. Az elmúlt két évben a bankhitelt kérelmező kkv-k csaknem egyharmada elutasító választ vagy a kértnél kevesebb hitelt kapott. A European Small Business Finance Outlook e hónapban megjelent, legfrissebb száma megerősíti, hogy romlanak az európai kis- és középvállalkozások üzleti lehetőségei, és az euróövezeti bankok szigorították hitelezési feltételeiket. Ezért az uniós finanszírozáshoz és információkhoz való hozzáférés ma fontosabb a vállalkozások számára, mint valaha. A strukturális alapok a 20072013-as időszakban már 70 milliárd euró támogatást nyújtottak a kkv-k számára.

    IP/13/387 - MEMO/13/393 - A kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése: a gazdasági fellendülés kulcsa

    The new single access point to all EU financial instruments for SMEs (A kkv-knak szóló új, egységes uniós finanszírozási portál)


  • Hahn biztos szerint az Új Európa híd megnyitása az európai együttműködés kifejező jelképe

    (14/06/2013)

    Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos a mai napon Bulgária és Románia, valamint a két szomszédos régió, Vidin és Calafat szempontjából történelmi jelentőségű pillanat részese lesz, amikor részt vesz a két országot összekötő híd átadásán. Hahn biztos Plevneliev bolgár köztársasági elnök, Oresarszki bolgár miniszterelnök és Ponta román miniszterelnök társaságában vesz részt az eseményen. Az új híd, amely nemrég az „Új Európa híd” nevet kapta, 106 millió eurós uniós beruházás segítségével valósult meg; a két ország közötti 630 km hosszú határon ezt megelőzően csak egyetlen híd volt. Az Unió szempontjából kiemelt stratégiai jelentősége van: alapvető összekötő elem az Észak-Európától a Baltikumon, Közép-Európán, Románián és Bulgárián át egészen Görögországig tartó útvonal kialakításában.

    A híd építése csak 2007-ben kezdődött, de a tervről már tizenöt évvel korábban tárgyalások folytak.A projekt megvalósulásában jelentős szerepet játszott a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia, és az ennek keretében létrehozott egyedülálló együttműködési módszer, amelyet Hahn biztos közbenjárása is kiegészített.

    Sajtóközlemény

    New Europe Bridge



  • Megjelent az interneten a Panorama magazin tavaszi, „Bizalomépítés a közösségekben” című száma.

    (28/05/2013)

    Kiemelt témája a kohéziós politika szerepe Európa növekedési pályára való visszaállításában. A kohéziós politika az Európai Unió költségvetésének befektetési oldala, célja, hogy elősegítse a növekedést és a versenyképességet a helyi erősségekre építkezve. A jövőben még inkább hozzá fog járulni az „Europe 2020” stratégia céljainak megvalósításához, és a fenntartható beruházásokra összpontosít, az uniós, az országos és a regionális támogatás hatékonyabb felhasználásával.

    Hosszú cikk ismerteti az EU PEACE programját is, amely az észak-írországi és Írország határ menti régiójában élő megosztott közösségek megbékélését szolgálja. Egy cikk a városok kulcsszerepéről szól: ők az európai gazdaság motorjai. Az Európai Bizottság nemrégiben hozta létre a bevált városfejlesztési módszerek kiterjedt adatbázisát. Ez részletes áttekintést nyújt azokról a projektekről, amelyek ösztönzőleg hathatnak a városokra, az irányító hatóságokra és más érintettekre.

    Panorama: Bizalomépítés a közösségekben

  • Az EU Szolidaritási Alapja: a Bizottság 14,6 millió eurós támogatást javasol az áradások sújtotta Szlovénia, Horvátország és Ausztria számára

    (30/04/2013)

    Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos ma bejelentette, hogy a Szlovéniában 2012 októberében és novemberében bekövetkezett súlyos áradásokat követően az EU 14,6 millió eurós támogatást nyújt a Szolidaritási Alapból. Az áradások közvetlen következményeként a szomszédos Ausztria és Horvátország is kisebb károkat szenvedett, és a katasztrófát követő szükségintézkedéseik költségeinek fedezése érdekében ez a két ország is részesül a támogatásból.

    A Szolidaritási Alapért is felelős Hahn biztos kijelentette: „Mai javaslatunk a Szlovéniával, valamint Horvátország és Ausztria érintett területeivel vállalt uniós szolidaritás kifejezése.A javasolt támogatás segít abban, hogy ellensúlyozzuk azt a pénzügyi terhet, amely ezeknél az országoknál az infrastruktúra helyreállítása és a szükségintézkedések végrehajtása során felmerült,továbbá támogatást nyújt az érintett térségek talpra állásához.A Bizottság költségvetés-módosítást terjeszt elő annak érdekében, hogy a Tanács és a Parlament forrásokat bocsáthasson rendelkezésre a szlovén gazdaságot és a szomszédos országokat ért kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében.”

    A 2012. őszi heves esőzések miatt Észak-Szlovénia nagy részén, valamint Horvátország területén folyók léptek ki medrükből és nagy területek kerültek víz alá. Ausztriában különösen a Lavant folyó mellett fekvő Lavamünd települést érintette súlyosan a katasztrófa. A Bizottság elemzése során megállapította, hogy az áradások kiváltó oka mind a három országban ugyanazon időjárási körülmény volt, ezért a Szolidaritási Alap nemcsak a szlovéniai jelentős katasztrófára vonatkozóan vehető igénybe, hanem kivételesen az érintett szomszédos országok tekintetében is.

    A Szolidaritási Alap szabályainak megfelelően a Bizottság összesen 14,6 millió euró támogatást javasol a három ország javára, amely összegből Szlovénia 14,08 millió eurót, Horvátország 286 587 eurót, Ausztria pedig 240 000 eurót kap.

    További információk

  • Az uniós kohéziós politika segít megküzdeni a válsággal és ösztönzi a növekedést – áll a Bizottság 2013. évi stratégiai jelentésében

    (18/04/2013)

    Az Európai Bizottság ma áttekintést közölt arról, miként teljesítenek az EU strukturális alapjai a tagállamokban. A kohéziós politika 2007–2013 közötti programjainak végrehajtásáról szóló stratégiai jelentés a tagállamoktól begyűjtött, a legtöbb esetben a 2011 végi helyzetnek megfelelő információkat összegezi. Jóllehet a 2015-ben esedékes programzárásig – 2011 végétől számítva – még több mint négy év hátra van, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozott beruházások már eddig is jelentős eredményeket hoztak, és nagyon sok polgár életfeltételeit javították.

    A 27 tagállam által 2012 végén benyújtott (többnyire 2011-es adatokra épülő) jelentések első alkalommal tették lehetővé a Bizottság számára, hogy az érintett programozási időszakon belül jelentést készítsen az outputokról és az elért eredményekről, egyúttal fontos és időszerű üzeneteket fogalmazzon meg arról, hogy a kohéziós politika milyen szerepet tölthet be az uniós gazdaság fellendítésében. A Bizottság meghatározta azokat a beruházási területeket, ahol a kitűzött célok megvalósításához további intézkedésekre van szükség a 2007–2013 között társfinanszírozott projektek kiválasztásának és végrehajtásának felgyorsítása terén.

    További információ

    Sajtóközlemény

    A 27 tagállam éves végrehajtási jelentései

    További információ az európai kohéziós politikáról

    #cohesionpolicy @EU_Regional @JHahnEU

  • Jelentés a Duna-stratégia állapotáról: Jó kezdés, most ideje nagyobb sebességre kapcsolni

    (09/04/2013)

    Az Európai Bizottság közzétette első állapotjelentését a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiáról, közel két évvel a megvalósítás kezdetét követően.

    Johannes Hahn EU-biztos a következőket fűzte hozzá a jelentés eredményéhez: „A Duna régió európai uniós stratégiája jól igazolja, hogy a tagállamok együtt többet érnek el. Most nagyobb sebességre kell kapcsolnunk. Azt szeretném, ha a Duna-stratégia prioritásai megjelennének a regionális alapok következő generációs programjaiban, és szervesen beépülnének az országos, regionális és helyi prioritások közé mind a 14 részt vevő országban. A stratégiát minden érintett szakpolitikai területen figyelembe kell venni, és politikai szempontból stabil, megfelelően finanszírozott struktúrákkal kell támogatni.”

    A mai jelentés részletesen ismerteti azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a különféle problémák kezelésében elértek, a hiányzó közlekedési összeköttetésektől és a gyenge versenyképességtől kezdve egészen a környezetszennyezésig és a bűnözésig. A 14 résztvevő ország, köztük 8 uniós tagállam, számos közös projekten és kezdeményezésen dolgozik együtt a stratégia négy pillérére építkezve, amelyek a következők: a Duna régió összekapcsolása, a környezet védelme, a jólét megteremtése, valamint a Duna régió megerősítése.

    Johannes Hahn felkéri a Duna régió kormányait, hogy teljesítsék politikai kötelezettségvállalásaikat: tegyék prioritássá a Duna stratégiát minden érintett szakpolitikai területen, ezenkívül arra biztatja a részt vevő 8 tagállamot és Horvátországot, hogy foglalják bele a stratégiát regionális politikai programjaik következő, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó generációjának terveibe.

    Itt olvasható a teljes jelentés

    Sajtóközlemény

  • 2007-2013 Zárszámadási Iránymutatások

    (21/03/2013)

    A Bizottság 2013. március 20-án elfogadta a 2007–2013 közötti időszakban támogatott programok lezárására vonatkozó iránymutatást, mely hasznos hivatkozási keretet nyújt a tagállamoknak a lezárásra való felkészüléshez.

    Az iránymutatás elkészítése során a Bizottság figyelembe vette az előző, a 2000–2006 közötti időszak lezárása során szerzett tanulságokat, és arra törekedett, hogy kiküszöbölje az akkor feltárt hiányosságokat.

    2007-2013 Zárszámadási Iránymutatások

     

  • Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés: az uniós fővárosok nélkülözhetetlen partnerek az Európa 2020 stratégia megvalósításában

    (03/03/2013)

    Az európai fővárosok alapvetően hozzájárulnak az Unió és tagállamainak jólétéhez. A fővárosok nem csupán az Európai Unióról külföldön alkotott kép, az Unió kulturális identitása és vonzereje szempontjából töltenek be lényeges szerepet, hanem a versenyképesség, a foglalkoztatás és az innováció motorjaként is működnek. Ugyanakkor Európa problémái – így például a növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek – is fokozottabban jelentkeznek a fővárosokban. A fővárosok laboratóriumok, ahol megoldást kell találni az Unió társadalmi és gazdasági problémáira.

    Mi, az uniós fővárosok polgármesterei ezért üdvözöljük az Európai Bizottság kezdeményezését, amellyel közvetlen párbeszédet kezdeményez a fővárosokkal és elismeri azok nagyobb szerepét, mint az Unió közvetlen partnerei. Városaink tevékeny bevonása nélkül az Európa 2020 stratégia célkitűzései nem valósíthatóak meg. A fővárosok az innováció és az intelligens növekedés motorjai, és gyakran az oktatási és kutatási hálózatok is itt összpontosulnak. A fővárosok elengedhetetlenül fontosak a fenntartható növekedéshez, mivel a közlekedési, energiaügyi és környezetvédelmi szakpolitikáik kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Fővárosaink, mint a társadalmi, kulturális és etnikai sokszínűség központjai, kulcsszerepet játszanak az társadalmi kohézió erősítésében.

    Folytatjuk erőfeszítéseinket a versenyképesség, a fenntartható fejlődés, az innováció és a társadalmi befogadás előmozdítása és a jelenlegi gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság leküzdése érdekében.

    A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, az európai strukturális és beruházási alapokról szóló új rendeletekről és egyéb uniós programokról folyó jelenlegi viták fényében kiállunk a következők mellett:

    * A városok előtt álló kihívásokra integrált módon, a gazdasági, környezeti, társadalmi, kulturális és demográfiai vetületet együttesen kezelve kell megoldást találni. Ezért üdvözöljük az Európai Bizottság elkötelezettségét az integrált megközelítés mellett.

    * A közlekedés, a környezetvédelem, az energiaügy, a vállalkozások, a foglalkoztatás, a kutatás, az éghajlatváltozás, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a digitális menetrend területeire vonatkozó jövőbeli uniós szakpolitikáknak és fellépéseknek figyelembe kell venniük a városi dimenziót. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság szorosabb koordináló szerepét a várospolitikai kérdésekkel kapcsolatosan fontosnak tartjuk , és e folyamatot szorosan nyomon követjük majd.

    * A kohéziós politikáról szóló jogalkotási csomag tekintetében üdvözöljük, hogy a Bizottság kész a javasolt innovatív városfejlesztési akciók keretében új elképzeléseket és munkamódszereket kipróbálni.

    * Meggyőződésünk, hogy a városok előtt álló kihívások megfelelő megértéséhez és a valós igényeken alapuló végrehajtás szempontjából igen lényegesek a Bizottság azon javaslatai, amelyek szerint az igazgatási feladatok – ezen belül az uniós strukturális alapok igazgatásával kapcsolatos feladatok – szélesebb körét kívánja a városokra átruházni.

    * A rendelettervezetek tárgyát képező kiemelt témák (energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, ifjúsági munkanélküliség, innováció és a kkv-k versenyképessége) stratégiai kérdések városaink számára. Üdvözöljük az ezek integrált módon való kezelésére nyújtott új lehetőségeket, és bízunk abban, hogy a Bizottság az új jogszabályokat a helyi sajátosságok figyelembe vételével, kellő rugalmassággal hajtja majd végre.

    * Várakozással tekintünk az Európai Bizottsággal való párbeszéd folytatására.

  • Az intelligens specializáció, a Kohéziós Alap eredményei és Lengyelország sikertörténetei a Panorama magazin új számában

    (08/02/2013)

    A Panorama magazin 2012 téli, „Intelligens specializáció” című száma már elérhető az interneten. A szám egy hatoldalas cikk köré szerveződik, amely az intelligens specializációs stratégiákat mutatja be a regionális gazdasági fejlődés hajtóerejének szerepében. Az írás elemzi az intelligens specializáció meghatározását és lehetőségeit, az S3 platform nyújtotta segítséget, valamint beszámol az Európai Bizottság által 2012 szeptemberében Bariban megrendezett szakmai összejövetelről. Ez az olasz régióknak nyújtott segítséget abban, hogy felkészüljenek az említett stratégiáknak a 2014 és 2020 közötti programidőszakban történő használatára.

    A másik fő cikk a lengyel regionális fejlesztési miniszterrel, Elżbieta Bieńkowskával készült interjú. A miniszter ismerteti a Lengyelország által a 2004-es EU-csatlakozás óta az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés és a GDP növelése terén elért sikereket. A jövőre is előretekint: szerinte a következő programidőszakban több forrás fog jutni a kutatásra, az innovációra, valamint a fenntartható energiára és közlekedési megoldásokra.

    A magazin egy további cikke a legújabb, „A régiók szemszögéből” című Eurobarometer-felmérést elemzi. Az eredmények szerint a megkérdezettek meglepően pozitívan vélekednek az életminőségükről és a jövő kilátásairól. A magazin bemutatja az „Europe In My Region” (Európa a régiómban) című fotópályázat nyerteseit, és megtalálható a rengeteg pályamű egy részéből készült kihajtható mozaikposzter is.

    A szám a Regiostars 2014 előzetesét is tartalmazza, továbbá válogatást közöl az Európai Unió különféle régióinak sikeres projektjeiből.

    Ez és még sok minden más található a Panorama 44.

  • 1. éves fórum a Dunamenti Régió EU-stratégiájáról

    (30/11/2012)

    Az Európai Bizottság és Bajorország közös szervezésében november 27-28-án, Regensburgban rendezték meg a Dunamenti Régió EU-stratégiájáról (EUSDR) szóló 1. éves fórumot. A konferencia nyitóbeszédében Johannes Hahn EU-biztos kiemelte, hogy ez a stratégia a növekedés motorjaként fontos ahhoz, hogy a kohéziós politika működjön. Angela Merkel kancellár beszédében úgy jellemezte a Dunamenti Régió EU-stratégiáját, mint egy új módszert a régió XX. századi megosztottságának és konfliktusainak meghaladására, és az általános társadalmi-gazdasági fejlődés fő hajtóerejének nevezte. A rendezvényen több mint 600 magas beosztású személyiség vett részt a régióból, köztük miniszterek is. Ez jól illusztrálja, hogy mennyire elkötelezték magukat az országok a stratégia mellett. 

    Itt megtekintheti Merkel kancellár és Hahn EU-biztos beszédét.

    Az első fórum lehetőséget nyújtott a stratégia megvalósításának széles körű megvitatására, hozzáadott értékének bemutatására és a legjobb cselekvési irányok vizsgálatára. A vita két plenáris ülés keretében folyt. Ezeken megtárgyalták a régió erősségeit és gyengeségeit, és azt, amit a stratégia ezekkel kapcsolatban el tud érni. A második napon a résztvevők hat szekcióra oszlottak. Ezekben a stratégia konkrét problémáira és kihívásaira kerestek választ. A konferencia témája ugyan a stratégia volt, a két nap ezen túl lehetőséget teremtett a régió kihívásainak tágabb, globális összefüggésben történő megvitatására is, hiszen a rendezvény címe valójában „Hogyan járulhat hozzá a Dunai Régió Európa versenyképességének fokozásához?” volt.

    Ahogyan Johannes Hahn kijelentette, és a fórum két napja alatt más hozzászólók is megerősítették, a stratégiának kulcsjelentősége van a régióban a növekedés és a fejlődés előmozdításában. A miniszteriális szintű előadók rávilágítottak az EUSDR szerepének fontosságára a régió beruházásainak koordináltabbá tételében, illetve környezeti és gazdasági fejlődésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy stratégiai jelentőségű ennek a régiónak a teljesebb európai integrációja – beleértve a tagjelölt, a potenciális tagjelölt és a szomszédos országokat is. Angela Merkel szintén kiemelte a stratégia pozitív szerepét az országok belépés előtti és utáni integrációjában. A kancellár azt is hangsúlyozta, hogy ennek az EU szintjéről kellett jönnie, és hogy az EU kohéziós politikája fontos hajtóereje a növekedésnek. Ez a stratégia közelebb hozta az Európai Uniót az emberekhez.

  • A hét projektje: „TROLLEY” – Hét európai város az intelligens városi közösségi közlekedésre kiváló megoldást nyújtó trolibuszhálózatok népszerűsítését tűzte ki célul

    (21/09/2012)

    Ma ünnepeljük az Európai Együttműködési Napot. Az EU által támogatott területi együttműködési projektek közé tartozó közép-európai „TROLLEY” projekt 7 európai város konzorciuma keretében valósul meg: Salzburg (Ausztria), Gdynia (Lengyelország), Lipcse és Eberswalde (Németország), Brno (Cseh Köztársaság), Szeged, valamint Parma (Olaszország).

     

    Mik a célkitűzések?

     

    A 2007 és 2013 közötti időszakban 3,3 millió euró értékű uniós finanszírozásban részesülő „TROLLEY” projekt magában foglalja a trolibuszok 25%-át, valamint a Közép-Európa területén jelenleg üzemelő trolibuszvonalak 30%-át.

    A projekt két célt tűzött ki: az első a trolibuszhálózatok népszerűsítése a projektben részt vevő városok 1,5 millió lakosa, valamint az összes európai város polgárai körében, rávilágítva arra, hogy a trolibuszok fenntartható, biztonságos és gazdaságos közlekedési megoldást biztosítanak. A projekt második célja az innovatív technológiákba való beruházás a projektben részt vevő városokban működő trolibuszrendszerek modernizálása érdekében, amely a célok szerint energiamegtakarításhoz és a trolibuszok által előállított energia hatékonyabb felhasználásához vezethet.

     

    Mik az eredmények?

     

    A trolibuszok reneszánszának és az egész Európára kiterjedő népszerűsítő kampánynak köszönhetően Verona (Olaszország) és Leeds (Egyesült Királyság) városa úgy döntött, hogy saját trolibuszhálózatot helyez üzembe. A németországi Osnabrück és Bremerhaven is komolyan fontolóra vette a kérdést.

    Az energiatakarékosság és a hatékonyság tekintetében a trolibuszhálózatok használata nyilvánvaló előnyökkel jár: A trolibuszok az energia 25%-át meg tudják takarítani energia-visszanyerés (visszatáplálás) által. Az új energiatároló rendszerek (pl. „szuperkondenzátorok” Parma városában) révén a trolibuszok saját visszanyert energiájuk segítségével üzemelhetnek, így gyakorlatilag önellátó módon tudnak működni. Eberswalde városában Európa első hibrid trolibuszának használatával a CO2-kibocsátás 97%-kal csökkenthető a hagyományos dízel üzemű buszok üzemeltetéséhez képest.

    A „TROLLEY” projekt emellett tudatosítja Európa polgáraiban, hogy a trolibuszok egyedülálló, jövőorientált és modern közlekedési megoldást jelentenek.

     

    Dr. Heinz Schaden, Salzburg polgármestere a következőképpen vélekedik a projektről:

     

    „Salzburg trolibuszhálózata kizárólag vízenergiát használ. Ez a közösségi közlekedés legkörnyezetkímélőbb módja. A város élhetőségének javítása érdekében az elmúlt években Salzburg jelentős összegeket fektetett ebbe a lakosság és a város szempontjából egyaránt jelentős előnyöket biztosító rendszerbe, különösen az EU által társfinanszírozott TROLLEY projekt keretében. A hat másik európai várossal együttműködésben megvalósított intézkedések, amelyek középpontjában a trolibuszos közlekedés népszerűsítése áll, nagy szerepet játszanak a közlekedési forma elterjesztésében egész Európában.”

     

    Bővebb információ

    - A projekt webhelye

    - Central Europe Programme (Az EU által finanszírozott közép-európai együttműködési program)

    - Salzburg AG (A projekt vezető partnere)

    - Rupprecht Consult (A projekt megvalósítója)

    - University of Gdansk (A projekt kutatási partnere)

    - trolley:motion (A projekt kommunikációs partnere)

Az EU regionális politikája: Legyen tájékozott!
Közösségi hálózatok