A budapesti szennyvízhálózat kiterjesztése a csatornázatlan kerületekre

A budapesti szennyvízhálózat korábban csatornázatlan kerületekre történő kiterjesztése több ezer lakos életét teszi egészségesebbé és komfortosabbá.

További eszközök

 

Budapest néhány kerülete nem kapcsolódik a város fő szennyvízhálózatához. Egy uniós társfinanszírozással megvalósuló projekt ezeket a kerületeket is bevonja a szennyvízelvezető rendszerbe, mintegy 20 522 háztartást, azaz 43 500 lakost csatlakoztatva a közcsatorna rendszerhez. A fejlesztés biztosítja az érintett háztartásokban keletkező szennyvíz összegyűjtését és kezelését, javítva ezzel a magyar fővárosban tapasztalható életminőséget és a környezet állapotát.

A budapesti agglomeráció részét képező Budaörsön megszűnik a települést kiszolgáló, elavult szennyvíztisztító telep. Budaörs csatornarendszere a budapesti rendszerhez kapcsolódik majd. Új szennyvíztisztító telep építésére nem kerül sor, mivel a Budapest északi, déli és középső részén üzemelő szennyvíztisztítók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek az újonnan csatlakozó budapesti kerületek és Budaörs ellátásához. 

A projekt végrehajtása során 300 munkahelyet, operatív szakaszában pedig 10 munkahelyet hoznak létre. A projekt részben önfinanszírozó, ugyanis a szennyvízkezelési díjak nettó bevételt fognak termelni. 

A projekt lezárásáig összesen 258 kilométernyi csatornaszakasz épül majd ki. A munkálatok részét képezi két új főgyűjtő kialakítása Budaörsön és Dél-Budán, valamint a Duna medre alatt húzódó csatornavezeték és 237,5 kilométernyi kis átmérőjű csővezeték lefektetése. Összességében 19 szennyvízátemelőt, mintegy 450 lakossági szennyvízátemelőt és 9 egyedi létesítményt vagy aknát építenek, illetve újítanak fel. 

Végrehajtás két szakaszban

A projekt végrehajtása két szakaszban zajlik, az egyes szakaszok műszaki tartalma kapcsolódik egymáshoz. A második szakasznak 2016 végéig kell lezárulnia. 

Az első szakaszban kiépítendő 231,6 kilométernyi csatorna-összeköttetésből 375 méter a vízáramlás szabályozására szolgál, míg a fő csatornahálózat szakaszai 13,9 kilométert tesznek ki. A fennmaradó 217,3 kilométernyi csatorna 14 049 lakossági összeköttetést alakít ki a II., III., IV., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXII. és XXIII. kerületben.

A hálózat legjelentősebb mértékű fejlesztése – amely az első szakaszban kiépülő csatornahálózat teljes hosszának csaknem 80%-át teszi ki – a következő kerületekben valósul meg: XVIII. kerület (88 726 m csatornaszakasz), XXII. kerület (34 364 m csatornaszakasz), III. kerület (18 855 m csatornaszakasz), XVI. kerület (16 064 m csatornaszakasz) és XVII. kerület (15 053 m csatornaszakasz). A projekt első szakaszában 14 szennyvízátemelőt újítanak fel, 4 új szennyvízátemelőt építenek, és további 450 kisebb lakossági szennyvízátemelőt helyeznek üzembe.

E szakasz során áramlásszabályozó elemeket is építenek, amelyek segítségével a szennyvizet eljuttathatják az egyik tisztítótelepből a másikba. A X. kerületben található Élessaroknál átvezető rendszer épül. Az átvezetéshez csatlakozó 375 méternyi csatornaszakasz a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep szennyvízgyűjtő területéről átirányítja a szennyvizet az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepre. 

A projekt második szakaszában 1100 további összeköttetés létrehozására kerül sor, így 26,5 kilométernyi csatornaszakasz épül fel Budapest különböző kerületeiben. Emellett pedig egy új szennyvízátemelőt kap Budaörs főgyűjtője is. A második szakaszban ezenfelül kialakítanak egy 4573 méteres főgyűjtőt Budaörsön és kiépül a dél-budai főgyűjtő 1790 méter hosszúságú végső szakasza is. 

Főgyűjtők és szennyvízalagút

A projekt keretén belül két főgyűjtő épül, továbbá csatornavezetéket vezetnek át a Duna medre alatt. Az első szakaszban készül el a dél-budai főgyűjtő 13 223 méteres szakasza, valamint a 640 méter hosszú szennyvízalagút. A második szakaszban kiépül a dél-budai főgyűjtő egy kisebb egysége, a Váza utcai szennyvízátemelő 1790 méteres szakasza, illetve Budaörs másik főgyűjtőjének 4573 méteres szakasza.

Az összberuházás értéke és az uniós támogatás 

A „Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt” teljes költsége 86 171 277 euró, ebből az Európai Unió Kohéziós Alapjának hozzájárulása 60 926 104 eurót tesz ki a „Környezetvédelem és energiahatékonyság” operatív program keretén belül a 2007–2013-as programozási időszakban. 

A tervezet dátuma

22/04/2016