ELI-ALPS: Együttműködésen alapuló lézeres projekt a tudomány szolgálatában

A csúcstechnológiájú ELI-ALPS lézeres kutatási nagylétesítmény hatékonyabbá teszi a tudományos vizsgálatokat, és stabil alapot teremt az EU lézerkutatási infrastruktúrájához.

További eszközök

 

Az ELI-ALPS kutatási nagyberendezés létrehozatalának célja a legkorszerűbb lézertechnológia fejlesztése. A nagyberendezés fő feladata az ultrarövid lézerimpulzusok rendkívül gyors ismétlődésű generálása és alkalmazása. A lézerimpulzusok kiválóan használhatók az alkalmazott kutatásokban, mivel lehetővé teszik a tudósok számára az atomokban és a molekulákban lejátszódó alapvető folyamatok megfigyelését, valamint a szilárd anyagok felszínén tapasztalható fény-anyag kölcsönhatások megismerését.

A kutatás végső célja az ultrarövid fényimpulzusok széles körének elérhetővé tétele a nemzetközi tudományos közösség számára, előmozdítva ezzel a kutatási folyamatokat a biológia, a kémia, az anyagtudomány, az energia és a gyógyszerészet területén.

A magyarországi helyszínre a régióban található nagyszámú tudományos létesítmény miatt esett a választás. A projekt iránt várhatóan több száz tudós fog érdeklődni, így az számos szakember karrierjét lendíti majd elő. A Szegedi Egyetem tudományos parkján belül elhelyezkedő kutatási nagyberendezés egy nagyobb kezdeményezés része, amelynek célja a lézertechnológia fejlesztése Európában. A magyarországi berendezéshez hasonló építése folyik a Cseh Köztársaságban és Romániában is.

Többfázisú építés

A kutatási nagyberendezés várhatóan két fázisban készül el, időt adva ezzel a tudósoknak a projektekhez szükséges lézertechnológia kikísérletezéséhez. A campus, amely várhatóan 2018-ra készül el teljesen, négy épületet foglal majd magába, amelyek közül mindegyik saját funkcióval rendelkezik.

Az ELI-ALPS az „Extreme Light Infrastructure" (ELI) projekt része, amelyet 2006-ban az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Fóruma (ESFRI) az egyik legfontosabb európai kutatásiinfrastruktúra-projektként azonosított. Ez a harmadik pillére az ELI páneurópai lézerkutató létesítménynek. A Bizottság 2011 áprilisában 236 millió EUR támogatást hagyott jóvá az ELI első, a Cseh Köztársaságban megvalósuló pillére, és 180 millió EUR támogatást a Romániában megvalósuló második pillére számára. A negyedik pillér megépítésének helyszínéről egyelőre még nem született döntés.

Az ELI 13 uniós tagállam 40 kutatási és tudományos intézményét fogja össze. Az ELI projekt megvalósítása során a fogadó országok (Cseh Köztársaság, Románia, Magyarország) képviselői „Extreme-Light-Infrastructure Delivery Consortium International Association (ELI-DC)” néven nemzetközi nonprofit egyesületet alkotnak. Az ELI-DC-ben, amelyet 2013. április 11-én hoztak létre, Magyarországot és az ELI-ALPS projektet az ELIHU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Kft. képviseli. Ez az első páneurópai multidiszciplináris hálózat, amelyet a legfejlettebb lézertechnológiában rejlő lehetőségek kutatására hoztak létre.


A teljes beruházás és az uniós finanszírozás

Az „Attosecond Light Pulse Source (ALPS) of the Extreme Light Infrastructure (ELI)” (Extreme Light Pulse Source Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás. ELI-ALPS) projekt teljes beruházási igénye 130 550 459 euró, amelyez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 110 967 80 euró összeggel járult hozzá a 2007–2013 közötti programidőszak „Gazdasági fejlesztés” operatív programjának részeként. A munkálatok a „versenyképességet fokozó kutatás-fejlesztés és innováció” prioritási tengely mentén valósulnak meg. Jelenleg a két fázisú projekt első fázisa áll megvalósítás alatt.  A projekt második fázisának finanszírozását az EU látja el a 2014–2020 közötti programidőszakban.


A tervezet dátuma

27/05/2015