AQUAFIL – Hálózatépítés a tisztább folyók és a jobb vízminőség érdekében

Az uniós finanszírozású AquaFil projekt páneurópai megközelítésben foglalkozott a folyószennyezéssel, az ivóvízminőséggel és a fenntartható közösségekkel kapcsolatos problémákkal.

További eszközök

 
Az AquaFil projekt létrehozott egy folyógazdálkodási kérdésekre és környezettudatos nevelésre összpontosító régióhálózatot. © Fons Jacques Az AquaFil projekt létrehozott egy folyógazdálkodási kérdésekre és környezettudatos nevelésre összpontosító régióhálózatot. © Fons Jacques

" Az AquaFil hálózat fő célkitűzése a helyi résztvevők és a lakosság, illetve a vízgazdálkodással foglalkozók közötti együttműködés megkönnyítése, amely az elkövetkező évtizedek egyik jelentős társadalmi kihívása. "

Michal Lamblin, a projekt koordinátora

A világon mindenhol – és itt, Európában is – a vízszennyezés fenyegető probléma. Szerencsére Európa proaktív megközelítést alkalmaz a probléma kezelésében oly módon, hogy a vízügyi keretirányelv révén a vízgazdálkodás kérdését prioritásként kezeli – átfogó, egész Európára kiterjedő vízpolitikát hozva létre. A politikával összhangban az AquaFil létrehozott egy folyógazdálkodási kérdésekre és környezettudatos nevelésre összpontosító régióhálózatot.

A projekt kiemelten foglalkozott a vízgazdálkodás összetett kérdéseivel a folyószennyezés, illetve annak az ivóvíz minőségére, valamint a vizes élőhelyek megőrzésére tett hatásának kezelésével. A projekt különlegessége a vízszennyezés integrált, régióközi megközelítése melletti elkötelezettségében rejlik. A négy tag által történő megalapítása után az AquaFil európai hálózata kibővült, és jelenleg hét taggal rendelkezik a következő hat országból: Luxemburg, Franciaország, Románia, Bulgária, Magyarország és Portugália.

Létfontosságú intézkedések

A projekt indulásakor mélyreható vizsgálatokat végeztek a hálózat tagországaiban található egyedi folyószennyezési problémák tekintetében. Az első tanulmányok a meglévő ivóvíz- és szennyvízkezelési berendezéseket vizsgálták.

A kutatásból hamar kiderült, hogy sürgős lépésekre van szükség a leginkább érintett területeken levő problémák orvoslására, amelyek közül több területet közegészségügyi veszélyként azonosítottak. A projekt először műszaki csapatokat állított fel Franciaországban és Luxemburgban, amelyek a biztonsági szempontból kritikus Tundzsa (Bulgária), Maros (Románia) és Ardila (Portugália) folyók átalakításának irányításával foglalkoztak. Elsőként és mindenekelőtt a helyi vízkezelési berendezések tekintetében volt szükség beavatkozásra, ideértve a megbízható felügyelet végrehajtását is. A projekt jelezte, hogy figyelemfelkeltő kampányokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a helyi közösségek alaposabban megismerjék a problémákat.

A folyók állapotát nyomon követő és felügyelő eszközöket vezettek be, a folyó menti területek fenntartható fejlődését támogató számos bevált gyakorlattal együtt. A projekt keretén belül például mozgó laboratóriumokat hoztak létre Gyulafehérváron (Románia) és Szlivenben (Bulgária). Ezek a laboratóriumok folyamatosan mérték a folyók szennyezettségi szintjét, és egy szennyezettségi riasztási rendszert is kezeltek. A projekt ezenkívül több folyómeder kitisztítását is koordinálta. Szlivenben például 2000 fát ültettek a folyóparton az erózió megállítása érdekében, és a korábban szeméttel teli, parlagon fekvő területet zöldterületté alakították át az ott élők örömére.

Közösségi szerveződések

A folyamatos nyomonkövetési erőfeszítéseken kívül a projekt – a nemzeti környezetvédelmi minisztériumokkal együttműködve – közvetlenül együtt dolgozott a helyi lakossággal is, felhívva a figyelmet a folyószennyezés hosszú távú hatásaira és kezelési lehetőségeire. A cél a folyógazdálkodás diagnosztikai megközelítésének létrehozása volt minden érintett közösségben. Szlivenben például a projektpartnerek gyakorlati tréningeket tartottak a Tundzsa folyó mentén levő különböző városok környezetvédelmi technikusainak a bevált megoldások alkalmazásáról.

A projekt a nagyközönséget is bevonta, különösen az iskolás gyerekeket. Az oktatási programok közé tartozott egy vízzel kapcsolatos szórakoztató játék is, a helyi oktatók és oktatási szervezetek között pedig a témát feldolgozó képzési anyagokat osztottak szét. A programokat egyedülálló módon az egyes közösségekre szabták, így erősítve a kapcsolatot a folyószennyezés problémája és annak az adott közösségre való közvetlen hatása között. Ezenkívül úgynevezett vízforrás-kezelési központokat is létrehoztak, amelyek feladatai közé tartozott a közös cselekvések kidolgozása és végrehajtása, a közösségi tevékenységek szervezése a folyószennyezés és fenntarthatóság témája kapcsán, valamint a csomópontként történő működés a projekt legfontosabb célkitűzéseivel kapcsolatos összes információ tekintetében.

 


Az összberuházás értéke és az uniós támogatás

Az „AquaFil – Aquafil hálózat” projekt beruházásának összköltsége 2 248 505 euró, amelyhez az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja 929 852 euróval járult hozzá az INTERREG III C – Nyugati zóna operatív program keretén belül a 2003–2006-os programozási időszakban.


A tervezet dátuma

03/06/2016