Inspiring non-EU countries

További eszközök

 

Hírek

    Ronald Hall, a DG REGIO vezető külső szakértője és korábbi főtanácsadója személyes nézőpontból elemzi az EU Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Programját.

    Jelenleg  a világ lakosságának több mint fele városokban él. A városi központok a növekedés és a fejlődés forrásai, így mágnesként vonzzák azokat a vidéken élőket, akik magasabb jövedelmet, kiváló minőségű szolgáltatásokhoz – például oktatási vagy egészségügyi szolgáltatásokhoz – való hozzáférést szeretnének, és biztonságosabb jövőt akarnak biztosítani a gyermekeiknek.

    A hangsúly áttevődött a vidéki területek alacsonyabb termelékenységgel járó tevékenységeiről – elsősorban a hagyományos mezőgazdaságról – a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységekre, mint amilyen a gyártás és a különböző szolgáltatási ágazatok –ez az eltolódás a gazdaságok növekedésének kulcsa. Ezt az útvonalat követték a történelem során a világ legfejlettebb országai, és ezt a modellt alkalmazzák tulajdonképpen a feltörekvő országok is világszerte.

    Az urbanizáció előnyeinek – és különösen a 20. századi ipari országok növekedésére jellemző, erőforrás-igényes modellnek – azonban ára van. A természeti erőforrások – és maga a természet – kimerüléséhez vezetett: a légszennyezés, a folyók és óceánok szennyezettsége most már a fejlett világ nagyvárosainak életminőségét fenyegeti.

    A fejlődő és feltörekvő országok számára – ahol az urbanizáció és a gazdasági növekedés kéz a kézben járnak – fontos, hogy levonják az ipari világ tapasztalataiból a megfelelő tanulságokat. Így az elmúlt évtizedekben az országos és városi hatóságok által kidolgozott bevált gyakorlatokat és a történelmi hibákat egyaránt figyelembe lehet venni a feltörekvő országok várospolitikája során.

    A kölcsönösen nyertes helyzet érdekében

    Az ilyen együttműködés mindkét fél számára nyertes helyzetet hoz létre. Az ipari országoknak egy évszázadnál is hosszabb urbanizáció után sokat kell bizonyítaniuk, de az is ugyanígy igaz, hogy a feltörekvő gazdaságok, amelyeket kevésbé láncol le a hagyomány, sok olyan innovatív megoldással rendelkeznek, amelyeket meg tudnak osztani az ipari gazdaságokkal. A világ legnagyobb városi központjai tulajdonképpen a feltörekvő gazdaságokban találhatók: Kínában, Indiában és Latin-Amerikában.

    De talán az együttműködés és a tudásmegosztás égető szüksége az országok és kontinensek azon közös érdekéből származik, hogy megmentsük a bolygót. Sürgősen szükség van egy olyan urbanizációs modell közös kidolgozására, amely fenntartható, megőrzi a természetet és a természeti erőforrásokat, és csökkenti a városainkat szennyező, a gyermekeik egészségét károsító és a globális felmelegedéshez hozzájáruló kibocsátásokat. Ez az oka annak, hogy a fenntartható urbanizáció központi szerepet tölt be az Egyesült Nemzetek által elfogadott fenntartható fejlesztési célok között. Ez többek között ahhoz vezetett, hogy 2016-ban, Quitóban több mint 170 ország fogadta el az új városfejlesztési menetrendet.

    Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága 14 hivatalos regionális és városi szakpolitikai párbeszédet hozott létre, köztük az EU hat stratégiai partnere (Kína, Oroszország, Brazília, Mexikó, Japán és India), a keleti partnerség országai (Ukrajna, Moldova, Grúzia), latin-amerikai országok (Argentína, Chile, Peru, Kolumbia) és a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) részvételével. Még az ilyen megállapodások hiányában is születtek együttműködések egyéb stratégiai partnerekkel is, például Kanadával és Dél-Afrikával, illetve regionális csoportokkal, amilyen többek között a CARICOM (Karib-tengeri Közösség), ASEAN (a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége), SACU (Dél-Afrika) és UEMOA (Nyugat-Afrika).

    Az EU rendkívül komolyan veszi a fenntartható urbanizáció kihívását. Corina Crețu, az EU-t a 2016-os quitói konferencián képviselő regionális politikáért felelős biztos elkötelezte az EU-t amellett, hogy tudással és erőforrásokkal mozdítsa elő az új városfejlesztési menetrendet. Ennek van egy EU-n belüli belső dimenziója is, amelynek keretében kidolgozták az uniós városfejlesztési menetrendet, hogy irányt mutasson a 28 tagállamban a városfejlesztés terén, valamint egy külső dimenziója, amely a nem uniós országokkal való diplomáciai kapcsolataiban jelenik meg.

    A fenntartható városfejlesztés ereje

    A külső dimenziót jelenleg előmozdító kulcsfontosságú eszköz a Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Program (2017–2019), amelynek egyik lényeges összetevője támogatja az uniós és a nem uniós városi hatóságokat abban, hogy közösen dolgozzanak a fenntartható városfejlesztési témákkal. A Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Program öt évet átfogó próbaprojekteken alapul, elsosorban az EU Világvárosok projektjén és az URBELAC-projekten.   

    A Világvárosok projekt (2015–2018) keretén belül az uniós városok kanadai, kínai, indiai, japán, dél-koreai, indonéziai, vietnami, ausztrál és dél-afrikai városi partnerekkel működtek együtt párban. A párok tapasztalatot cseréltek az intelligens városfejlesztés, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás, a fenntartható mobilitás stb. témáiban. A negyedszerre is megszervezett URBELAC (2011–2019) keretén belül az Európai Bizottság és az Amerika-közi Fejlesztési Bank uniós és latin-amerikai és karib-térségbeli (LAC) városokat támogatott. Létrehozott egy EU-LAC hálózatot, amely a tapasztalatcserét, az összehasonlító teljesítményértékelést és a cselekvési tervek előkészítését segíti elő. A Világvárosok és az URBELAC egyaránt kézzelfogható eredményei annak, ahogyan az Európai Parlament a nemzetközi diplomáciát támogatja a városok szintjén.

    A Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Program városi együttműködési platformokat hoz létre Kínával, Indiával, Japánnal, Latin-Amerikával és Észak-Amerikával. Programja az EU városok közötti nemzetközi együttműködést elősegítő szakpolitikájának nagykorúvá válását jelzi. A program városok közötti együttműködésének keretében mindkét oldalon körülbelül 70 részt vevő város új városközi együttműködési megállapodásokat köt a fenntartható városfejlesztés érdekében. Ennek része a helyi cselekvési tervek előkészítése az integrált városfejlesztés terén. Alapvetően ezek a tervek prioritásként kezelik az uniós városfejlesztési menetrend és a Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Program ágazatai közötti együttműködést.

    A Világvárosok projekt tapasztalataiból merítve a városok több érdekeltre kiterjedő megközelítést alkalmaznak, hasznosítva a közigazgatási szervek, a vállalkozások, a kutatói társadalom és a civil társadalom tudását és tapasztalatát. Az EU saját, a városi hálózatokra fókuszáló URBACT nevű programja kulcsfontosságú tudás- és tapasztalati forrásként jelenik meg a helyi cselekvési tervek támogatásában.

    A Nemzetközi Városfejlesztési Együttműködési Program városok közötti együttműködése közös kísérleti projektek kialakításához vezetett, míg a két fél közigazgatási szervei, kutatási ügynökségei és a vállalkozások képviselői által aláírt egyetértési megállapodások biztosítják ezek hosszú távú jövőjét.

    Elöl járni a jó példával

    A program keretében Párma (Olaszország) párja Fredericton (Kanada) lett. A kanadai város Örökségvédelmi és Városfejlesztési, Növekedési és Közösségi Szolgáltatásokért Felelős Osztálya Párma Esélyegyenlőségi Hivatalával és az Európai Projektirodával dolgozik együtt. A helyi demokrácia növelése érdekében a két fél azon akadályok kiváltó okaik feltárásán dolgozik, amelyek a marginalizált csoportok politikai részvételét gátolják, valamint lehetséges szakpolitikákat és mechanizmusokat dolgoznak ki ezek felszámolása és egy befogadóbb városi környezet létrehozása érdekében.

    Bologna (Olaszország) városa az egyesült államokbeli Austinnal működik együtt különböző kérdésekben az egészségesebb helyi élelmiszer-rendszer kidolgozásától az erőforrás-hatékonyság javításán át az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése érdekében. A városvezetési kérdések kiemelt napirendi pontnak számítanak, és Austinban például azt a következtetést vonták le, hogy a Fenntarthatósági Hivatal és a Gazdaságfejlesztési Hivatal között szorosabb koordinációra van szükség.

    Rotterdam (Hollandia) Surattal (India) működik együtt. A városok a vízgazdálkodással kapcsolatos problémákra összpontosítanak, aimlyen például az ivóvíz minőségének biztosítása, az ipari szennyvíz okozta vízszennyezés mérséklése, az árvízvédelem, valamint a hatékony szennyvízkezelés. Rotterdamban Surat rendkívül hozzáértő partnerre talált, amely rengeteg vízgazdálkodási tapasztalattal rendelkezik. Surat városa pedig Rotterdamhoz képest sokkal nagyobb léptékben küzd ezekkel a problémákkal, amely máris arra ösztönözte a holland várost, hogy másként gondolkodjon az előtte álló kihívásokról.

    TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Több hír

International Affairs

In the international relations arena, the Directorate General for Regional and Urban Policy acts in support of, and in cooperation with the External Relations family of Directorates General (European External action Service EEAS and DEVCO) and with DG TRADE. There is a growing interest in different parts of world in the process of European integration, not just from an institutional point of view but also in terms of the policies that promote European cohesiveness. First and foremost among the latter is European regional policy which seeks to ensure that the benefits of the single market in Europe based on the free movement of goods and services, labour and capital, are as widely spread as possible.

Principal among the features of EU regional policy that are of interest to third countries such as China, Russia and Brazil, as well as to international organisations such as MERCOSUR and ASEAN, are the financial dimension and the geographical targeting of resources between Member States and regions; the geographical and strategic objectives; and the different dimensions of the implementation system. So far as countries in the European Neighbourhood are concerned the EU wishes to promote key concepts of EU regional policy such as open markets, respect for the environment, participative democracy and partnership in the conception and implementation of development policy.

This interest comes at a time when the policy has undergone substantial changes. In effect, EU regional policy today is a means of delivering the Union's policy priorities across its territory. It does so by co-financing integrated, national or regional investment programmes, where the Union's contribution to the programmes is greatest in the least prosperous areas.

Today therefore, EU regional policy is an integral part of economic policy, but with the unique feature that it is delivered with the consent and involvement of the grassroots through a multi-level governance system where each level - European, national, regional and local - has a role to play. The involvement of the grassroots, for example, in devising regional and local strategies and selecting projects creates a sense of ownership of European policy and in that way contributes to territorial integration. It is these features that have inspired interest in large countries with major territorial imbalances that are seeking to combine the pursuit of a more even pattern of growth with governance systems that contribute to transparent public policies and that help to further integration through decentralisation.

As well as projecting notions of inter-regional solidarity and good governance, cooperation in the field of regional policy also provides the opportunity to project other values such as respect for the free market through competition, state aid and public procurement rules, for environmental rules and policies and for equal opportunities and minority rights. These create the framework conditions under which EU financial support is granted and provide positive incentives to achieving high standards in public policy.

Regional Policy Dialogues

The Commission, DG REGIO, has concluded formal agreements on regional policy cooperation with China PDF EN zh, Russia PDF EN EN, Brazil PDF EN EN, and Ukraine PDF EN Ukrainian, Georgia PDF EN, Moldova PDF EN, Chile PDF EN es, Peru PDF EN es, Argentina PDF en es, Japan PDF EN, Mexico PDF EN es, Sistema de Integracion de Centro-America (SICA) PDF EN es, Colombia PDF EN es. These countries are confronted with wide regional disparities as well as major challenges in terms of coordinating the different levels of government, and ensuring that decentralization can be achieved without compromising efficiency.

Brochure : European Regional Policy, an inspiration for Countries outside the EU?

November 2009 - PDF en es fr hy ka mo pt Russian Ukrainian Chinese

Posters: PDF en