Interreg : European Territorial Co-operation

European Territorial Cooperation (ETC), better known as Interreg,  is one of the two goals of cohesion policy and provides a framework for the implementation of joint actions and policy exchanges between national, regional and local actors from different Member States. The overarching objective of European Territorial Cooperation (ETC) is to promote a harmonious economic, social and territorial development of the Union as a whole. Interreg is built around three strands of cooperation: cross-border (Interreg A), transnational (Interreg B) and interregional (Interreg C).
Five programming periods of Interreg have succeeded each other:
 INTERREG I (1990-1993) -  INTERREG II (1994-1999) - INTERREG III (2000-2006) - INTERREG IV (2007-2013) - INTERREG V (2014-2020)

További eszközök

  •  
  • Szövegméret csökkentése  
  • Szövegméret növelése  

Hírek

    Az ERFA finanszírozásának köszönhetően a NÖGUS (Alsó-Ausztriai Egészségügyi és Szociális Alap) az elmúlt években az egészségügyi ágazatot érintő számos együttműködési törekvést és projektet hozott létre Alsó-Ausztria és a szomszédos országok között. Az átfogó cél annak biztosítása, hogy a határ mindkét oldalán élők számára biztosítsák a megfelelő orvosi ellátást. Ennek az igencsak eredményes projektnek köszönhetően 2017 szeptemberében valamennyi határokon átnyúló tevékenység egy közös keret, a Healthacrossalá került.

    A „Healthacross” a határok nélküli egészségügyi ellátást célozza. Alsó-Ausztria és a Cseh Köztársaság, valamint Alsó-Ausztria és Szlovákia határrégiói közötti nemzetközi együttműködési és innovatív egészségügyi projektek keltik életre a „Healthacross” kezdeményezést.

    „Az európai elgondolások a határrégiókban gyökereznek” mottóhoz híven Elke Ledl igazgató által vezetett elkötelezett csapat törekszik a határok fokozott lebontására az egészségügyi ellátás tekintetében. „Szeretnénk, ha munkánk révén Alsó-Ausztria és a többi európai ország között hidak épülnének, amelyek segítségével mindegyik határmenti területen az otthonához közeli egészségügyi ellátásban részesülhetne a lakosság.”

    A határokon átnyúló projektek számos előnnyel rendelkeznek. A betegek maguk dönthetnek arról, hogy a határ melyik oldalán kívánják igénybe venni a szükséges kezelést, továbbá a helyi orvosi ellátást is igénybe vehetik. Ez különösen vészhelyzetekben fontos és életmentő lehet, ha a legközelebbi kórház vagy a legközelebb rendelkezésre álló mentőautó csak a határ túloldalán érhető el. Nemzetközi hálózatok és együttműködés biztosítja továbbá, hogy Alsó-Ausztria részesülhessen a többi ország szakértelméből is.

    Közösségek közötti ellátás

    Cseh betegek a gmündi regionális kórházban

    A határokon átnyúló együttműködés megkönnyítette sokak mindennapi életét, különösen Gmünd és České Velenice régiókban. A Waldviertel-Gmünd regionális kórház közvetlenül a határ mentén helyezkedik el, míg a legközelebbi mentőállomás a cseh oldalon több mint 30 km-re, a legközelebbi kórház pedig 60 km-nél is távolabb található.

    A projekt eredményeképpen a cseh biztosítótársaságok fedezik betegeik kezelését. Tolmácsok és cseh nyelven beszélő személyzet segíti a betegek és a kórházi dolgozók közötti kommunikációt. Jelenleg folynak a tárgyalások a részt vevő, dél-csehországi szervezetek között arról, hogy a cseh betegek számára jelenleg rendelkezésre álló járóbetegellátást kórházi ellátással bővítsék ki. Ezen túlmenően a Gmünd/České Velenice települések határokon átnyúló egészségügyi központjainak keretében hosszú távú együttműködési lehetőségek kialakítására is sor kerül. 

    Sugárkezelés a znojmoi kórházban az alsó-ausztriai lakosság számára

    2018-ban Mistelbach, Hollabrunn és Krems Weinviertel klinikáinak 15 páciense részesül sugárkezelésben a znojmoi kórházban a projekt végrehajtásának kezdeti szakaszában. 

    Határokon átnyúló mentési együttműködés a Dél-morvaországi és Dél-csehországi kerületekben
    Alsó-Ausztria már aláírta a sürgősségi segélyszolgálatról szóló megállapodásokat a Dél-morvaországi és Dél-csehországi kerületekkel. A következő lépésben a határokon átnyúló mentési műveletek előmozdítása céljából szoftveradaptáció révén szakszerűsítik Alsó-Ausztria 144-es segélyhívó központja és a Dél-morvaországi, illetve Dél-csehországi kerületek segélyhívó központjai közötti kommunikációt. Ennek segítségével vészhelyzet során bürokratikus bonyodalmak nélküli gyors kölcsönös segítségnyújtás biztosítása válik lehetővé. 

    Endometriózisközpontok a melki regionális kórházban

    Alsó-Ausztria első, uniós engedéllyel működő endometriózisközpontjának alapjául a melki regionális kórház és a znojmoi kórház közötti szakértelem-megosztás szolgál. Az utóbbi felel ezért a területért, és már rendelkezik ilyen központtal, ahol a betegek gyorsabban kaphatnak diagnózist és kezelést. Tízből egy reproduktív korban lévő nőt érint az endometriózis, egy krónikus, súlyos fájdalommal járó és meddőséget okozó betegség.

    Panorama 63 - The Outermost Regions: joining forces across the EU 

    A Panorama magazin téli számában az Unió legkülső régióiba látogatunk el, és beszámolunk a nemrég lezajlott Elnökök Értekezletéről, melyen Juncker elnök és Corina Creţu biztos is részt vett. Szemügyre vesszük az ezekre a régiókra vonatkozó megújult stratégiát, amelynek célja segíteni a régiókat abban, hogy az EU-ban és a tágabb világban fennálló különleges helyzetükből a legjobbat hozzák ki, továbbá projekteket ismertetünk és beszámolókat is közlünk. Emellett elmerülünk az esb-alapok felhasználásáról szóló nemrégiben közzétett stratégiai jelentésben, amelyben szilárd bizonyítékokat találtunk ezeknek a beruházásoknak kontinensszerte a polgárok életére gyakorolt mértékéről és hatásáról.

    A régiókkal foglalkozó cikkünk ezúttal Valencia tartományi önkormányzatát, a Generalitat Valencianát mutatja be Spanyolországból, ismertet néhány helyi projektet, továbbá interjút közöl a tartományi elnökkel, Ximo Puiggal. Bemutatunk néhány fiatalt is, aki az „Európa a régiómban” blogverseny keretében igyekszik részt venni az uniós és regionális szakpolitikákban, ismertetjük erre vonatkozó törekvéseiket, de szót ejtünk a fiatal újságírók képzési rendszeréről és az Interreg Önkéntes Ifjúság programról is.

    Beszámolunk még a nemrégiben Rotterdamban lezajlott Városok Fórumáról, amelynek témája az Unió városfejlesztési menetrendje volt, és közöljük a soron következő bolgár elnökség elképzeléseit és prioritásait felvázoló közleményét. „Személyes tapasztalatok” című rovatunkban Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból érkezett írásokat olvashatnak, projekteket bemutató rovatunkban ellátogatunk Belgiumba, a Cseh Köztársaságba, Németországba és Lettországba, míg képes rovatunkban a kamera ezúttal Máltára szegeződik.

    Kellemes olvasást kívánok!

    Panorama 63 - The Outermost Regions: joining forces across the EU

    Az összes régiót a leggyengébbtől a legerősebbig felölelő kohéziós politika az Európai Unió sikerének elengedhetetlen feltétele.

    Európa régiói képezik az Európai Unió gerincét – politikai, gazdasági, szociális és kulturális szempontból egyaránt. A 2020 utáni folyamatos és szilárd támogatás ennélfogva elengedhetetlen Európa sikerének szempontjából. Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) teszik lehetővé számunkra a tényleges ösztönzők megteremtését és a beruházások növelését. Emellett az együttműködés ösztönzésével biztosítják Európa érdemi működését és hozzáférhetőségét a polgárok számára.

    Bajorország már a korai szakasztól kezdve kidolgozta álláspontját az esb-alapok reformjával kapcsolatban, amelyre 2020 után kerül sor. A legfőbb aggályunk – amelyben más európai régiókkal is osztozunk – az esb-alapok megfelelő szintjének valamennyi uniós régió számára történő megőrzése. Különösen vonatkozik ez a fejlettebb régiókra, mint amilyen Bajorország is, hiszen fontos, hogy az ott fennálló erőteljesebb regionális kiválóság továbbra is a kevésbé fejlettebb szomszéd régiók előnyeit szolgálhassa a fokozott kereslet és az extra hozzáadott érték révén. A közös európai támogatási politika egyesíti Európát, ahelyett, hogy donorokra és recipiensekre osztaná.

    A Bajorországhoz hasonló erős régiók esetében nemcsak a virágzó városokról kell szót ejtenünk. A Csehországgal határos területek például a strukturális szempontból gyengébb régiók részét képezik, és ennélfogva az Európai Regionális Fejlesztési Alap beavatkozásai szempontjából kiemelt területeknek számítanak.

    Az uniós regionális politika azért is olyan fontos számunkra, mert közvetlenül érinti a bajorországi és az uniós régiók egyéb területein élő embereket. Számos bajorországi projekt kizárólag az uniós alapoknak köszönhetően hajtható végre. Az esb-alapok a rövid távú válságkezelési mechanizmussal ellentétben hosszú távú finanszírozást biztosítanak a teljes finanszírozási időszak alatt, előre meghatározott alapok és források mentén. Ez magas fokú tervezést és pénzügyi biztonságot biztosít. Emellett olyan jelentős páneurópai célkitűzések megvalósítását is lehetővé teszik, amelyek nem feltétlenül hoznak azonnali eredményeket, hanem hosszú távú politikai kitartóerőt igényelnek. A hosszú távú, fenntartható, támogatásalapú esb-alapok nem helyettesíthetők szelektív, rövid távú finanszírozási eszközökkel; sőt, meg kell őrizni az azokat jellemző stratégiai, megosztott, eredményorientált projektfinanszírozási struktúrát.

    Szóljon a következőképpen Európa 2020 utáni mottója: „Falak helyett építsünk hidakat!”. Minden érintett félnek össze kell tartania, felesleges választóvonalak létrehozása nélkül. Ehhez pedig még szilárdabb határokon átnyúló együttműködésre van szükség. Az Interreg-programok vitathatatlanul hozzájárultak az európai integrációhoz. A szomszédokkal való együttműködés egyértelműen bizonyítja a helyiek számára a stabil Európa hozzáadott értékét – a múlt határterületei a jövő találkozópontjaivá váltak.

    Ezeken túlmenően meg kell erősíteni – a makroregionális stratégiákhoz hasonló – új szakpolitikai megközelítéseket, és a transznacionális uniós programok területén további szinergiákat kell létrehozni. Bajorország az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP) jelenlegi elnökeként elkötelezett az uniós makroregionális stratégiák 2020 utáni megerősítése mellett. Határozottan elkötelezett továbbá a finanszírozási politikát érintő adminisztratív terhek csökkentése mellett, amely hozzásegíthet az önállóság megerősítéséhez és a regionális támogatások hozzáadott értéke megőrzésének biztosításához.

    Az európai kohéziós politika az európai szolidaritás autentikus kifejeződése – hiszen az erősebb felek támogatást nyújtanak a gyengébbeknek. Bajorország felismeri és értékeli ezt. A terület maga is megtapasztalta a szolidaritást, miközben mezőgazdasági államból az innováció földjévé vált. Bajorország vállalatai jelenleg Európa-szerte rendelkeznek partnerekkel. A stratégiai európai regionális politika hatálya alá tartozik ennélfogva valamennyi európai régió, beleértve a kevésbé fejlett régiókat is. Ez az egyetlen módja a szociális és regionális kohézió tagállamokban és azok között történő megerősítésének, valamennyi régió gazdasági eredményességének támogatása mellett. Ha e tekintetben sikerrel járunk el, és amennyiben a helyiek megtapasztalják az európai együttműködésből fakadó konkrét eredményeket, a polgárok visszanyerhetik az EU-ba vetett bizalmukat. 

    BEATE MERK

    Az európai ügyekért és a regionális kapcsolatokért felelős bajorországi miniszter

    Panorama 62: Boosting innovation across the regions

Több hír

Introduction

In 1990, Interreg was developed as a Community Initiative in with a budget of just EUR 1 billion covering exclusively cross-border cooperation. Later, Interreg has been extended to transnational and interregional cooperation. For 2014-2020 European territorial cooperation is one of the two goals of Cohesion Policy besides investment for Growth and Job.

Interreg evolution

The 25th anniversary of Interreg has been celebrated in 2015 with a variety of events around Europe. Over the years, Interreg has become the key instrument of the European Union to support cooperation between partners across borders. The aim: to tackle common challenges together and find shared solutions - whether in the field of health, research and education, transport or sustainable energy.

2014-2020 period – Interreg V

In accordance with the new design of the European Cohesion Policy 2014-2020 and the targets set out in Europe 2020, Interreg has significantly been reshaped to achieve greater impact and an even more effective use of the investments. Key elements of the 2014-2020 reform are:
-Concentration
-Simplification
-Results orientation
The fifth period of Interreg is based on 11 investment priorities laid down in the ERDF Regulation contributing to the delivery of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth. At least, 80% of the budget for each cooperation programme has to concentrate on a maximum of 4 thematic objectives among the eleven EU priorities:

11 priorities

The fifth programming period of Interreg has a budget of EUR 10.1 billion invested in over 100 cooperation programmes between regions and territorial, social and economic partners. This budget also includes the ERDF allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument).

  • 60 Cross-border – Interreg V-A, along 38 internal EU borders. ERDF contribution: EUR 6.6 billion.
  • 15 Transnational – Interreg V-B, covering larger areas of co-operation such as the Baltic Sea, Alpine and Mediterranean regions, as well as some non-EU countries. ERDF contribution: EUR 2.1 billion.
  • The interregional co-operation programme, INTERREG Europe, and 3 networking programmes (Urbact III, Interact III and ESPON) covering all 28 Member States of the EU, as well as Norway and Switzerland and in case of URBACT also Iceland and Lichtenstein. They provide a framework for exchanging experience between regional and local bodies in different countries. ERDF contribution: EUR 500 million.

Interreg Budget

Interreg and inter-regional cooperation 2014-2020: state of play - video recording of the briefing (07/05/2015)

2007-2013 period – Interreg IV

The forth programming period of Interreg had a total budget of EUR 8.7 billion (2, 5 % of the total 2007-13 allocation for cohesion policy). This budget includes the allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument). The budget was distributed as follows:

  • 60 Cross-border – Interreg IV-A, along 38 internal EU borders. ERDF contribution: EUR 5.6 billion.
  • 13 Transnational – Interreg IV-B, covering larger areas of co-operation such as the Baltic Sea, Alpine and Mediterranean regions. ERDF contribution: EUR 1.8 billion.
  • The interregional co-operation programme (INTERREG IVC) and 3 networking programmes (Urbact II, Interact II and ESPON) cover all 28 Member States of the EU. They provide a framework for exchanging experience between regional and local bodies in different countries. ERDF contribution: EUR 445 million.

The European Grouping of Territorial Cooperation

Meetings & Events

Interreg Annual Meeting April 26-28 2017

Interreg Annual Meeting June 6-7 2016

Interreg Annual Meeting September 15 2015

Interreg Annual Meeting May 19-20 2014

European Territorial Cooperation Annual Meeting 2013

Annual meeting of cross-border programmes 2011

Publications

European Territorial Cooperation: building bridges between people