Interreg : European Territorial Co-operation

European Territorial Cooperation (ETC), better known as Interreg,  is one of the two goals of cohesion policy and provides a framework for the implementation of joint actions and policy exchanges between national, regional and local actors from different Member States. The overarching objective of European Territorial Cooperation (ETC) is to promote a harmonious economic, social and territorial development of the Union as a whole. Interreg is built around three strands of cooperation: cross-border (Interreg A), transnational (Interreg B) and interregional (Interreg C).
Five programming periods of Interreg have succeeded each other:
 INTERREG I (1990-1993) -  INTERREG II (1994-1999) - INTERREG III (2000-2006) - INTERREG IV (2007-2013) - INTERREG V (2014-2020)

További eszközök

  •  
  • Szövegméret csökkentése  
  • Szövegméret növelése  

Hírek

    Az összes régiót a leggyengébbtől a legerősebbig felölelő kohéziós politika az Európai Unió sikerének elengedhetetlen feltétele.

    Európa régiói képezik az Európai Unió gerincét – politikai, gazdasági, szociális és kulturális szempontból egyaránt. A 2020 utáni folyamatos és szilárd támogatás ennélfogva elengedhetetlen Európa sikerének szempontjából. Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) teszik lehetővé számunkra a tényleges ösztönzők megteremtését és a beruházások növelését. Emellett az együttműködés ösztönzésével biztosítják Európa érdemi működését és hozzáférhetőségét a polgárok számára.

    Bajorország már a korai szakasztól kezdve kidolgozta álláspontját az esb-alapok reformjával kapcsolatban, amelyre 2020 után kerül sor. A legfőbb aggályunk – amelyben más európai régiókkal is osztozunk – az esb-alapok megfelelő szintjének valamennyi uniós régió számára történő megőrzése. Különösen vonatkozik ez a fejlettebb régiókra, mint amilyen Bajorország is, hiszen fontos, hogy az ott fennálló erőteljesebb regionális kiválóság továbbra is a kevésbé fejlettebb szomszéd régiók előnyeit szolgálhassa a fokozott kereslet és az extra hozzáadott érték révén. A közös európai támogatási politika egyesíti Európát, ahelyett, hogy donorokra és recipiensekre osztaná.

    A Bajorországhoz hasonló erős régiók esetében nemcsak a virágzó városokról kell szót ejtenünk. A Csehországgal határos területek például a strukturális szempontból gyengébb régiók részét képezik, és ennélfogva az Európai Regionális Fejlesztési Alap beavatkozásai szempontjából kiemelt területeknek számítanak.

    Az uniós regionális politika azért is olyan fontos számunkra, mert közvetlenül érinti a bajorországi és az uniós régiók egyéb területein élő embereket. Számos bajorországi projekt kizárólag az uniós alapoknak köszönhetően hajtható végre. Az esb-alapok a rövid távú válságkezelési mechanizmussal ellentétben hosszú távú finanszírozást biztosítanak a teljes finanszírozási időszak alatt, előre meghatározott alapok és források mentén. Ez magas fokú tervezést és pénzügyi biztonságot biztosít. Emellett olyan jelentős páneurópai célkitűzések megvalósítását is lehetővé teszik, amelyek nem feltétlenül hoznak azonnali eredményeket, hanem hosszú távú politikai kitartóerőt igényelnek. A hosszú távú, fenntartható, támogatásalapú esb-alapok nem helyettesíthetők szelektív, rövid távú finanszírozási eszközökkel; sőt, meg kell őrizni az azokat jellemző stratégiai, megosztott, eredményorientált projektfinanszírozási struktúrát.

    Szóljon a következőképpen Európa 2020 utáni mottója: „Falak helyett építsünk hidakat!”. Minden érintett félnek össze kell tartania, felesleges választóvonalak létrehozása nélkül. Ehhez pedig még szilárdabb határokon átnyúló együttműködésre van szükség. Az Interreg-programok vitathatatlanul hozzájárultak az európai integrációhoz. A szomszédokkal való együttműködés egyértelműen bizonyítja a helyiek számára a stabil Európa hozzáadott értékét – a múlt határterületei a jövő találkozópontjaivá váltak.

    Ezeken túlmenően meg kell erősíteni – a makroregionális stratégiákhoz hasonló – új szakpolitikai megközelítéseket, és a transznacionális uniós programok területén további szinergiákat kell létrehozni. Bajorország az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP) jelenlegi elnökeként elkötelezett az uniós makroregionális stratégiák 2020 utáni megerősítése mellett. Határozottan elkötelezett továbbá a finanszírozási politikát érintő adminisztratív terhek csökkentése mellett, amely hozzásegíthet az önállóság megerősítéséhez és a regionális támogatások hozzáadott értéke megőrzésének biztosításához.

    Az európai kohéziós politika az európai szolidaritás autentikus kifejeződése – hiszen az erősebb felek támogatást nyújtanak a gyengébbeknek. Bajorország felismeri és értékeli ezt. A terület maga is megtapasztalta a szolidaritást, miközben mezőgazdasági államból az innováció földjévé vált. Bajorország vállalatai jelenleg Európa-szerte rendelkeznek partnerekkel. A stratégiai európai regionális politika hatálya alá tartozik ennélfogva valamennyi európai régió, beleértve a kevésbé fejlett régiókat is. Ez az egyetlen módja a szociális és regionális kohézió tagállamokban és azok között történő megerősítésének, valamennyi régió gazdasági eredményességének támogatása mellett. Ha e tekintetben sikerrel járunk el, és amennyiben a helyiek megtapasztalják az európai együttműködésből fakadó konkrét eredményeket, a polgárok visszanyerhetik az EU-ba vetett bizalmukat. 

    BEATE MERK

    Az európai ügyekért és a regionális kapcsolatokért felelős bajorországi miniszter

    Panorama 62: Boosting innovation across the regions

    Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke beszámol arról, hogy a nemrégiben elindított #KohéziósSzövetség kezdeményezés miként célozza az európai polgárok figyelmének felkeltését az EU legfőbb beruházási politikájára.

     

    Az Európai Unió idén kétségkívül két populista és az egységére nézve különösen veszélyes fenyegetést került el Hollandiában és Franciaországban. A megújulás iránti vágyának legfőbb bizonyítéka az Európa jövőjéről szóló vitaanyagban található, a reform maga azonban jelenleg még válaszút előtt áll.

    Noha a reformtörekvések már elindultak, a „régi” politikák továbbra is veszélyt jelentenek – elsősorban itt a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára gondolok. Eközben új kihívások jelennek meg, mint például a Brexit vagy a polgárok biztonságának további megerősítésének szükségessége, a védelem, a migráció és a menekültek kezelése, valamint a külpolitika.

    Ezek tekintetében hiba lenne téves célokat magunk elé tűzni, a Régiók Európai Bizottsága (RB) pedig éppen ezért veszi védelmébe a szilárd, hatékony és a polgárok számára is látható kohéziós politikát.

    A kohéziós politika megfelelőbb védelme céljából jött létre tehát a #KohéziósSzövetség vagy másik nevén: „Szövetség a kohézióért”. A nagyközönség körében igen keveset tudnak a kohéziós politikáról, jóllehet ez az EU legfőbb beruházási szakpolitikája. Valójában az a tendencia figyelhető meg, hogy az emberek nincsenek is tisztában azzal, milyen lenne Európa a kohéziós politika nélkül.

    Az adatok magukért beszélnek

    Amint azt az EU pénzügyeinek jövőjére vonatkozó vitaanyagban is hangsúlyozták, nem szabad elfelejtenünk, hogy a 2007–2013-as időszakban a kohéziós politika a következőknek, illetve az alábbi célokra nyújtott pénzügyi támogatást: 121 400 startup vállalkozás és mintegy 400 000 kkv, a kkv-k és a kutatási központok közötti 94 955 kutatási projekt és 33 556 együttműködési projekt, 41 600 új, kutatással kapcsolatos, hosszú távú munkahely, a transzeurópai közlekedési hálózaton belüli 1500 km hosszú vasúti vágány felújítása, és végül a humán tőke fejlesztésére irányuló beavatkozások mintegy 49,7 millió résztvevője – ezeknek az intervencióknak közel a fele új készségek megszerzését eredményezte.

    Egy olyan Európa, amely polgárai számára védelmet nyújt – különösen a globalizációból eredő kedvezőtlen hatásokkal szemben – kohéziós politikájából meríti erejét. Nem véletlen az sem, hogy a kohéziós politika polgárok általi támogatottsága folyamatosan növekszik, a 2017 júniusi Eurobarométer-felmérés eredményei is ezt tanúsítják: a polgárok 78 %-a véli úgy, hogy az uniós regionális beruházások kedvező hatással voltak városukra vagy régiójukra.

    Kézzelfogható ez a védelem, hiszen az adatok magukért beszélnek – a kohéziós politika mégis azon európai szakpolitikák egyike, amelyet a legtöbb támadás ér, méghozzá pont egy olyan kontextusban, ahol a jövőben – legfőképp az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt – a többéves pénzügyi keret drasztikus csökkentésére számíthatunk.

    Véleményem szerint az RB egyedül nem képes megvédeni ezt a politikát. és elérni a várt eredményeket. A #KohéziósSzövetségen keresztül katalizátor szerepet kell betöltenie az érintett területeken gyökeret verő, kohéziót képviselő kezdeményezések tekintetében. Ezek a kezdeményezések számosak és jó minőségűek: a városok, a régiók, a civil társadalom, a gazdasági világ, szövetségek és hálózatok mind-mind egy új kohéziós politika kidolgozását javasolják.

    Az elgondolás valójában nem egyfajta meghatározott kohéziós politika megváltoztathatatlan elveinek elfogadása. Épp ellenkezőleg, a megoldás annak bebizonyítása, hogy a kohéziós politikának alapelvei, illetve a következő három tényezőn alapuló hathatós triász mentén kell megújulnia: a területi kohézió, a magánszektornak a megfelelő pénzügyi eszközökön keresztüli mozgósítása és a rugalmasabb Stabilitási és Növekedési Paktumban való részvétel.

    Az RB „2020 utáni, szilárd és hatékony európai kohéziós politika melletti” véleménye hangsúlyozza ezt az irányt: egy az ambícióinknak megfelelő költségvetés; a területi megközelítésen alapuló partnerségi politika elvének megerősítése; az eljárásoknak – a differenciálás és az arányosság elvén alapuló – drasztikus egyszerűsítése, különösen ami az irányítást és az ellenőrzést illeti; az előzetes feltételrendszeren keresztüli strukturális reformokhoz viszonyuló szilárdabb kapcsolat; új mutatók az alapok elosztására és a szubregionális eltérések figyelembevétele céljából; valamint az eredmények fokozott láthatósága.

    Egyesítsük erőinket

    Ezek azok az elvek, amelyek mentén az RB és a helyi hatóságok főbb szövetségei (a CPMR, az Európai Régiók Gyűlése, a Eurocities, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) és az EHMRS) összegyűltek, hogy létrehozzák a #KohéziósSzövetség platformját, amelynek célja, hogy az ezen általános elvek mentén azonosítható valamennyi kezdeményezést egy kalap alá gyűjtsék. Az RB ily módon a területek és a polgárok kéréseinek intézményi szóvivőjévé válhat a jövőbeni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások során, valamint azon jövőbeni rendeletek kidolgozása tekintetében, amelyek majd az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását irányítják.

    Az RB 2017. május 12-i véleményének elfogadását és a #KohéziósSzövetség május 18-i elindítását követően október 8-án „A régiók és városok európai hete” rendezvény keretén belül hivatalosan is elindítjuk a platformot.

    Ami az én törekvéseimet illeti, számomra a legfontosabb, hogy a kezdeményezés, amennyire csak lehetséges, kézzelfogható és látható legyen, ily módon a lehető legtöbb helyi, regionális, nemzeti és európai választott képviselőt elérje, ezen túlmenően pedig mindazokhoz eljusson, akik a kohéziós politika hozzáadott értékét napi szinten megtapasztalják.

    Ezért a szövetség kérdése az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága és az RB Területi Kohéziós Bizottsága közötti, október 10-i találkozó középpontjában áll majd. Fontos, hogy ezeket az üzeneteket Creţu biztossal együtt november 15-én továbbítsuk az Általános Ügyek Tanácsának, hogy folytassuk a figyelemfelkeltést azon tagállamok tekintetében, amelyek Európa jövőjének szempontjából kulcsfontosságú költségvetési határozatok meghozatalára készülnek.

    A szövetséggel együttműködésben minden energiánkat a kohéziós politika védelmére fogjuk összpontosítani valamennyi európai polgár érdekében.

    A 150 millió ember otthonát jelentő határrégiókban rejlő gazdasági potenciál teljes körű kiaknázása érdekében a Bizottság a mai nappal elindítja a „határügyi kapcsolattartó pontot”. A kapcsolattartó pont kifejezetten ezekre a régiókra szabott támogatást nyújt, hogy ezzel is segítse őket a foglalkoztatás és a befektetések útjában álló akadályok lebontásában.

    A különböző igazgatási és jogi rendszerek közötti navigáció gyakran még mindig igen bonyolult és költséges a vállalkozások, munkavállalók és a diákok számára. Juncker elnöknek az Unió helyzetét értékelő 2017-es beszédében elhangzott azon felszólításával összhangban, hogy biztosítani kell az egységes piacon belül a méltányosságot, a határügyi kapcsolattartó pont segíti a határrégiókat abban, hogy jobban együtt tudjanak működni a konkrét intézkedések megtételében.

    Hozzá fog járulni (1) a munkahelyhez jutás és (2) az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez, mint az egészségügy és a tömegközlekedés, valamint (3) a határokon átnyúló üzleti tevékenységek támogatásához.

    Ez a javaslat „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című nagyobb lélegzetvételű közlemény részét képezi, amely az uniós határrégiók gyorsabb növekedésének és egységesülése érdekében új fellépéseket javasol és számba veszi a folyamatban lévő kezdeményezéseket.

    Corina Crețu, az EU regionális politikájáért felelős biztos így nyilatkozott: «„Bár az európai értékek negyedét a határrégiók állítják elő, a bennük rejlő gazdasági potenciál még nincs teljesen kiaknázva. A lehetőségek aranybányáját jelentik ezek a régiók, csak ki kell használnunk őket. A Bizottság az itt lakók számára előnyös, kifejezetten ezekre a régiókra kialakított támogatást biztosít majd.”

    A határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózatonkeresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.

    A munkahelyhez jutás megkönnyítése

    Már most is 2 millió munkavállaló és diák lépi át napi vagy heti rendszerességgel országa határát. A kapcsolattartó pont támogatja az együttműködésüket mélyíteni kívánó régiókat, hogy ezzel is segítse azokat, akik a határ másik oldalán szeretnének munkát vállalni. A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy a vállalkozóknak szóló coaching programok tekintetében tanácsadást biztosít.

    Ezenkívül összegyűjti a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információkat. Ilyen bevált gyakorlatra példa a spanyolországi Galicia tartomány és Portugália északi régiója által kialakított, és az Unió Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja, az EURES által támogatott közös hálózat.

    Ezzel a határügyi kapcsolattartó pont is hozzájárulhat az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásához, amit Junker elnök az Unió helyzetét értékelő 2017-es beszédében jelentett be. Az új hatóság célja, hogy megerősítse a különböző szintű munkaügyi hatóságok közötti együttműködést a határokon átnyúló kérdések megfelelőbb kezelése érdekében.

    A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés

    A határrégióknak a közszolgáltatások szempontjából vonzóbbá és befogadóbbá tétele érdekében a határügyi kapcsolattartó pont:

    • feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat, mint például a francia-belga határon kialakított határokon átnyúló egészségügyi zónákat.
    • tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

    Határokon átnyúló üzleti tevékenység

    A határügyi kapcsolattartó pont ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet.

    A kapcsolattartó pont szakértői igény esetén támogatást nyújtanak a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához, megosztják a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsítik az online eljárások fokozottabb használatát.

    A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még 2017-ben kiírják.

    Következő lépések

    A határügyi kapcsolattartó pont 2018 januárjától kezdi meg működését.

    Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló jelenleg zajló vitán belül a határokon átnyúló („interreg”) programok következő generációjáról szóló megbeszélések során a kapcsolattartó ponton keresztül összegyűjtött bevált gyakorlatokat is figyelembe veszik, a jogi és közigazgatási akadályok megfelelő kezelése és a határokon átnyúló hatékony közszolgáltatások kialakítása érdekében.

    További információk

Több hír

Introduction

In 1990, Interreg was developed as a Community Initiative in with a budget of just EUR 1 billion covering exclusively cross-border cooperation. Later, Interreg has been extended to transnational and interregional cooperation. For 2014-2020 European territorial cooperation is one of the two goals of Cohesion Policy besides investment for Growth and Job.

Interreg evolution

The 25th anniversary of Interreg has been celebrated in 2015 with a variety of events around Europe. Over the years, Interreg has become the key instrument of the European Union to support cooperation between partners across borders. The aim: to tackle common challenges together and find shared solutions - whether in the field of health, research and education, transport or sustainable energy.

2014-2020 period – Interreg V

In accordance with the new design of the European Cohesion Policy 2014-2020 and the targets set out in Europe 2020, Interreg has significantly been reshaped to achieve greater impact and an even more effective use of the investments. Key elements of the 2014-2020 reform are:
-Concentration
-Simplification
-Results orientation
The fifth period of Interreg is based on 11 investment priorities laid down in the ERDF Regulation contributing to the delivery of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth. At least, 80% of the budget for each cooperation programme has to concentrate on a maximum of 4 thematic objectives among the eleven EU priorities:

11 priorities

The fifth programming period of Interreg has a budget of EUR 10.1 billion invested in over 100 cooperation programmes between regions and territorial, social and economic partners. This budget also includes the ERDF allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument).

Interreg Budget

Interreg and inter-regional cooperation 2014-2020: state of play - video recording of the briefing (07/05/2015)

2007-2013 period – Interreg IV

The forth programming period of Interreg had a total budget of EUR 8.7 billion (2, 5 % of the total 2007-13 allocation for cohesion policy). This budget includes the allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument). The budget was distributed as follows:

  • 60 Cross-border – Interreg IV-A, along 38 internal EU borders. ERDF contribution: EUR 5.6 billion.
  • 13 Transnational – Interreg IV-B, covering larger areas of co-operation such as the Baltic Sea, Alpine and Mediterranean regions. ERDF contribution: EUR 1.8 billion.
  • The interregional co-operation programme (INTERREG IVC) and 3 networking programmes (Urbact II, Interact II and ESPON) cover all 28 Member States of the EU. They provide a framework for exchanging experience between regional and local bodies in different countries. ERDF contribution: EUR 445 million.

The European Grouping of Territorial Cooperation

Meetings & Events

Interreg Annual Meeting April 26-28 2017

Interreg Annual Meeting June 6-7 2016

Interreg Annual Meeting September 15 2015

Interreg Annual Meeting May 19-20 2014

European Territorial Cooperation Annual Meeting 2013

Annual meeting of cross-border programmes 2011

Publications

European Territorial Cooperation: building bridges between people