Interreg : European Territorial Co-operation

European Territorial Cooperation (ETC), better known as Interreg,  is one of the two goals of cohesion policy and provides a framework for the implementation of joint actions and policy exchanges between national, regional and local actors from different Member States. The overarching objective of European Territorial Cooperation (ETC) is to promote a harmonious economic, social and territorial development of the Union as a whole. Interreg is built around three strands of cooperation: cross-border (Interreg A), transnational (Interreg B) and interregional (Interreg C).
Five programming periods of Interreg have succeeded each other:
 INTERREG I (1990-1993) -  INTERREG II (1994-1999) - INTERREG III (2000-2006) - INTERREG IV (2007-2013) - INTERREG V (2014-2020)

További eszközök

  •  
  • Szövegméret csökkentése  
  • Szövegméret növelése  

Hírek

    A Bizottság a mai napon elfogadta legelső jelentését az Európai Unió (EU) négy meglévő makroregionális stratégiája – a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiaa Duna régióra vonatkozó uniós stratégiaaz adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia és az alpesi régióra vonatkozó uniós stratégia – végrehajtásáról.

    A jelentés értékelést ad a jelenlegi stratégiák végrehajtásának státuszáról, valamint számba veszi a mai napig elért főbb eredményeket. Levonja a tanulságokat az eddig összegyűlt tapasztalatokból és számos ajánlást tartalmaz a stratégiák és cselekvési terveik lehetséges fejlesztésére, a jövőbeli kohéziós politika tekintetében is.

    A jelentés foglalkozik a mind a négy stratégiát érintő, átfogó jellegű kérdésekkel, függetlenül azok előrehaladottsági fokától (pl. szakpolitikai döntéshozatal és tervezés, kormányzás, nyomon követés és értékelés, finanszírozás és kommunikáció). Az egyes makroregionális stratégiák legfontosabb eredményeit és kihívásait külön szakaszokban mutatja be.

    Összességében a 19 tagállamot és 8 EU-n kívüli országot lefedő négy uniós makroregionális stratégia végrehajtása hozzájárult az európai területi együttműködés és területi kohézió, valamint az általuk képviselt hozzáadott érték iránti érdeklődéshez és ezek tudatosításához. A stratégiák nagyobb összehangoltsághoz és fokozott együttműködéshez vezettek bizonyos területeken (pl. hajózhatóság, energia, éghajlatváltozás), valamint az érintett országok között, továbbá intenzívebb együttműködéshez az unión kívüli országokkal, ezáltal közelebb hozva ezeket az EU-hoz. Hozzájárultak a szakpolitikák alakításához, a meglévő jogszabályok végrehajtásához, valamint a különböző szereplők közötti elmélyültebb párbeszédhez is.

    Ugyanakkor a stratégiák nem mutatták még meg teljesen, hogy mire képesek, illetve vannak még leküzdendő kihívások. A kezdeményező tagállamoknak nagyobb mértékben kell sajátjuknak érezni és felelősséget vállalni a stratégiákért; javítandó az irányítási rendszerek hatékonysága; jobban össze kell hangolni a releváns meglévő finanszírozási forrásokat (uniós, régiós, nemzeti). A jelentés kiemeli az adminisztratív erőforrások és a kitűzött célok teljesítését szolgáló kapacitások fontosságát.

    Felmerülnek bizonyos kérdések a jövőbeli kohéziós politika tekintetében. Ezek különösen az EU makroregionális stratégiái és az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott programok közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget, valamint az Interreg transznacionális programjaival való összehangolást és az irányítási rendszer további javítását érintik.

    A jelentést a Bizottsági szolgálati munkadokumentuma kíséri, amely részletesebb információkat tartalmaz az egyes makroregionális stratégiák végrehajtásának státuszáról, valamint specifikus ajánlásokat is ad.

    A jelentés átfogóan tárgyalja a négy makroregionális stratégia működését azáltal, hogy az egyes területeken megvalósított konkrét példákat is tartalmaz. Ezek mindegyike specifikus hozzáadott értékkel rendelkezik, például:

    • a Balti-tenger vízminősége javul és a csökken a tápanyag-beáramlás az olyan projektek végrehajtása révén, mint a PRESTO vagy az Interaktív vízgazdálkodás (IWAMA);
    • aktívan mozdítja elő a tengeri erőforrások innovatív és fenntartható felhasználását, valamint az együttműködést az érintett szereplők és kezdeményezések között a Balti-tengeri régióban a SUBMARINER Hálózat;
    • a Duna medencéjében az összehangolt vízgazdálkodás és kockázatkezelés jelentős mértékben csökkenti az áradások által okozott károk kockázatát az olyan projektek révén, mint a SEERISK;
    • a Duna hajózhatósását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetésre kerülnek és a hajózás biztonsága javul az olyan projektek révén, mint a FAIRWAY és a DARIF;
    • az uniós országokkal való együttműködés a közös érdekkörbe tartozó konkrét kérdésekben az adriai és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia keretében segíti a részt vevő balkáni országokat az uniós csatlakozás felé vezető úton;
    • a környezetet tiszteletben tartó, fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a szárazföldet és a tengert összekötő zöld/két folyosókat az adriai és jón-tengeri régióban olyan kulcsfontosságú területekként azonosították, ahol stratégiai projektek előmozdítására lenne szükség;
    • a duális szakképzés határokon átnyúló oktatási terének létrehozását szolgálják az alpesi régióban az olyan projektek, mint a „mountErasmus”;
    • az alpesi régió határokon átnyúló összekapcsoltsága fejlődik a személyszállítás terén azáltal, hogy az AlpInfoNet-et határokon átnyúló utazási tájékoztatási rendszerré fejlesztik.

    További információk

    2015 szeptemberében a Bizottság határokon átnyúló felülvizsgálatot indított el azzal a céllal, hogy tanulmányozza azokat az akadályokat, amelyekkel a határ menti régiókban élőknek továbbra is meg kell birkózniuk. A felülvizsgálat része volt többek között egy uniós szintű konzultáció, amelynek eredményeit ma teszik közzé.

    A konzultáció keretében a válaszadók egyrészt egyértelműen azonosították a fennálló határokon átnyúló problémákat, ezen túlmenően pedig az azonosított problémák megoldására irányuló konkrét elgondolások előterjesztésére is felkérték őket, amelyek e jelentésben szerepelnek.

    A válaszadók a következő öt fő akadályt azonosították:

    1. jogi és adminisztratív akadályok (a képesítések elismerésének hiánya, a társadalombiztosítási, a nyugdíj- és az adózási rendszerek közötti eltérések);
    2. nyelvi akadályok;
    3. fizikai akadályok (a megfelelő infrastruktúra és az integrált tömegközlekedési rendszerek hiánya);
    4. a határ menti kérdésekkel kapcsolatos hatóságok közötti együttműködés hiánya; valamint
    5. gazdasági különbségek (az aszimmetrikus munkaerő-áramlásokat előidéző munkaerő-piaci és bérezési különbségek).

    2014 és 2020 között 10 milliárd eurót ruháznak be az esb-alapokból a határokon átnyúló együttműködés ösztönzésére.

    További információk

    A Panorama magazin 2016 tavaszi kiadása már elérhető online, és több olyan cikket is tartalmaz, amelyek az Európai Bizottság által nyújtott támogatások különböző típusait mutatják be: e támogatások célja, hogy segítsék a tagállamokat a kohéziós politikával kapcsolatos finanszírozás lehető legjobb felhasználásában, és a végrehajtással kapcsolatos problémák megoldásában. 

    Megvizsgáljuk „A határ menti régiókban fennálló akadályok felszámolása” című felmérés eredményeit, valamint az európai városokban tapasztalható életminőségről szóló, nemrég közzétett felmérés legfontosabb megállapításait. Egy másik cikkben rávilágítunk az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) közötti szinergiákra, valamint bemutatjuk az IQ-NET hálózat munkáját. A „Személyes tapasztalatok” rovatunkban Görögországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból olvashatunk véleményeket. 

    Ezenkívül lapszámunkban megtalálható a szokásos hírrovat, és bemutatunk néhány kiemelt uniós projektet is.

    A Panorama magazin 56. száma: Összehangolt erőfeszítések a finanszírozás megóvása érdekében

    Online cikkek

Több hír

Introduction

In 1990, Interreg was developed as a Community Initiative in with a budget of just EUR 1 billion covering exclusively cross-border cooperation. Later, Interreg has been extended to transnational and interregional cooperation. For 2014-2020 European territorial cooperation is one of the two goals of Cohesion Policy besides investment for Growth and Job.

Interreg evolution

The 25th anniversary of Interreg has been celebrated in 2015 with a variety of events around Europe. Over the years, Interreg has become the key instrument of the European Union to support cooperation between partners across borders. The aim: to tackle common challenges together and find shared solutions - whether in the field of health, research and education, transport or sustainable energy.

2014-2020 period – Interreg V

In accordance with the new design of the European Cohesion Policy 2014-2020 and the targets set out in Europe 2020, Interreg has significantly been reshaped to achieve greater impact and an even more effective use of the investments. Key elements of the 2014-2020 reform are:
-Concentration
-Simplification
-Results orientation
The fifth period of Interreg is based on 11 investment priorities laid down in the ERDF Regulation contributing to the delivery of the Europe 2020 strategy for smart, sustainable and inclusive growth. At least, 80% of the budget for each cooperation programme has to concentrate on a maximum of 4 thematic objectives among the eleven EU priorities:

11 priorities

The fifth programming period of Interreg has a budget of EUR 10.1 billion invested in over 100 cooperation programmes between regions and territorial, social and economic partners. This budget also includes the ERDF allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument).

Interreg Budget

Interreg and inter-regional cooperation 2014-2020: state of play - video recording of the briefing (07/05/2015)

2007-2013 period – Interreg IV

The forth programming period of Interreg had a total budget of EUR 8.7 billion (2, 5 % of the total 2007-13 allocation for cohesion policy). This budget includes the allocation for Member States to participate in EU external border cooperation programmes supported by other instruments (Instrument for Pre-Accession and European Neighborhood Instrument). The budget was distributed as follows:

  • 60 Cross-border – Interreg IV-A, along 38 internal EU borders. ERDF contribution: EUR 5.6 billion.
  • 13 Transnational – Interreg IV-B, covering larger areas of co-operation such as the Baltic Sea, Alpine and Mediterranean regions. ERDF contribution: EUR 1.8 billion.
  • The interregional co-operation programme (INTERREG IVC) and 3 networking programmes (Urbact II, Interact II and ESPON) cover all 28 Member States of the EU. They provide a framework for exchanging experience between regional and local bodies in different countries. ERDF contribution: EUR 445 million.

The European Grouping of Territorial Cooperation

Meetings & Events

Interreg Annual Meeting April 26-28 2017

Interreg Annual Meeting June 6-7 2016

Interreg Annual Meeting September 15 2015

Interreg Annual Meeting May 19-20 2014

European Territorial Cooperation Annual Meeting 2013

Annual meeting of cross-border programmes 2011

Publications

European Territorial Cooperation: building bridges between people