Az Alpok-régió egyike a világ leggazdagabb térségeinek, továbbá egyedi földrajzi és természeti jellemzőivel Európa gazdaságilag legdinamikusabb, leginnovatívabb és legversenyképesebb térségei közé tartozik. Ugyanakkor a régió olyan komoly kihívásokkal is szembenéz, amelyekre közös választ kell találni:
- a gazdasági globalizáció, mely megköveteli a területtől, hogy versenyképesség és innováció szempontjából kiemelkedjen,
- a demográfiai trendek, melyeket különösen az öregedés, a hegyvidéki területek alacsony népsűrűsége és az új migrációs modellek összesített hatásai jellemeznek,
- az éghajlatváltozással szembeni nagyfokú sebezhetőség és annak környezetre, biológiai sokféleségre és az Alpok-régióban élők életkörülményeire gyakorolt, előrelátható hatások,
- az energiaügy terén a kereslet fenntartható, biztonságos és elérhető áron történő kezelésével és kielégítésével összefüggő kihívás,
- az Alpok-régió mint tranzitrégió különleges földrajzi elhelyezkedése Európában,
- a nagyfokú szezonalitás, különösen néhány turisztikai területen.
Jelentősek továbbá a régión belüli különbségek (pl. a hegyvidéki területek és az Elő-Alpok között).
Az Európai Tanács a 2013. december 19–20. közötti ülésén felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve 2015 júniusáig dolgozza ki az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát (EUSALP), a régión belüli együttműködés szilárd hátterére építve. A stratégia kb. 80 millió embert fog érinteni hét ország 48 régiójában (lásd a mellékletben található térképet), mely országok közül öt uniós tagállam (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovénia) és kettő nem uniós tagállam (Liechtenstein és Svájc). A makroregionális stratégia területi hatályaként javasolt földrajzi terület különösen jól szolgálja az Alpok-régió fenntartható fejlődését, az Európán belüli növekedés előmozdítását, valamint a hegyvidéki és az Alpok-széli területek közötti kölcsönös szolidaritást.
A stratégia a következő tematikus szakpolitikai területeket fogja át: 1. gazdasági növekedés és innováció, 2. mobilitás és összeköttetés, és 3. környezet és energiaügy.
A stratégia profitálni fog az alpesi régiók tagállamok által támogatott aktív szerepvállalásából és a térségben már meglévő, nagy számú együttműködési struktúrák tapasztalatából, és építeni fog az az előtt elért eredményekre, hogy a Bizottság megkezdte volna a stratégia kidolgozását