A pénzügyi eszközök erőforrás-hatékony módot jelentenek a kohéziós politika erőforrásainak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésére irányuló törekvésekben történő felhasználásában. A gazdaságilag életképes projektek megcélzásával a pénzügyi eszközök kölcsönök, garancia, tőke és más kockázatviselési mechanizmusok formájában nyújtanak segítséget, akár egyazon műveleten belül technikai segítségnyújtással, kamattámogatással vagy a garanciadíjak támogatásával együttesen is nyújtva.
A pénzügyi eszközök nem csupán azzal a nyilvánvaló előnnyel járnak, hogy hosszú távon a források ismételten felhasználhatók, hanem a köz- és a magánszférából további befektetéseket is képesek mozgósítani a piaci hiányosságok kezelése céljából, összhangban az Európa 2020 stratégiával és a kohéziós politika prioritásaival. Végrehajtási struktúráik további szakértelmet és gyakorlati ismereteket is képviselnek, így az állami források kiosztása hatékonyabb és eredményesebb lehet. Ezek az eszközök továbbá különféle ösztönzőket biztosítanak a jobb teljesítmény érdekében, például nagyobb pénzügyi fegyelmet teremtenek meg a támogatott projektek szintjén.
A pénzügyi eszközök alkalmazása a strukturális alapok beruházásainak megvalósításában az 1994 és 1999 közötti programidőszakra nyúlik vissza. Relatív fontosságuk a mostani, 2007 és 2013 közötti programidőszakban még tovább fokozódott, és már az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül 5 %-át jelentik. A jelenlegi gazdasági helyzet és az egyre szűkösebb állami források ismeretében várható, hogy a pénzügyi eszközök még jelentősebb szerepet játszanak majd a kohéziós politikában a 2014 és 2020 közötti programidőszakban.