Az új kohéziós politika

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés esetében a Bizottság a kohéziós politika – amely az EU fő beruházási politikája, egyben szolidaritásának egyik legkonkrétabb megnyilvánulása – korszerűsítését javasolja.

További eszközök

 

Hírek

    A Panorama magazin nyári száma – amely mostantól letölthető formában elérhető – a jövőbe tekint, és az Európai Bizottságnak a 2021–2027-es támogatási időszakra javasolt költségvetésével foglalkozik. A kohéziós politika reformját megvalósítani kívánó javaslatokat ismertető bevezető cikk mellett exkluzív interjút közlünk Creţu biztossal, aki felvázolja a főbb fejlesztéseket és azok indokolását, ezenkívül pedig különféle érdekelt felek első reakciói is helyet kapnak szerte Európából.

    Jelenlegi számunkban az idén negyvenöt éves uniós tagságát ünneplő Írországra összpontosítunk. A Paschal Donohoe, közkiadásokért felelős miniszterrel készített interjúban és néhány kiválasztott projekt ismertetésével bemutatjuk, hogy az ERFA-finanszírozás miként járult hozzá Írország innovatívabbá és versenyképesebbé válásához.

    Megmutatjuk az idei évi RegioStars-díj 21 döntőbe jutott projektjét, és áttekintjük az október elején Brüsszelben sorra kerülő „Régiók és városok európai hete” rendezvény témáit és a hozzá kapcsolódó tudnivalókat. Emellett a kulturális örökség európai évének keretében számos, ERFA-finanszírozásban részesült kulturális örökséggel kapcsolatos projektről olvashatnak, „Fotókban elmesélve” rovatunk pedig ezúttal a Lengyelországban megvalósuló innovációkat kapja lencsevégre. Beszámolunk még a jó kormányzás témájában nemrég lezajlott konferenciáról, illetve számos közigazgatási kapacitást építő fellépésről Unió-szerte, valamint továbbra is figyelemmel követjük fiatal európai közösségimédia-szereplőinket, akik az uniós autós túra keretében szelik át a kontinenst. Projekteket bemutató rovatunkban ellátogatunk Olaszországba, Franciaországba és Bulgáriába.

    Panorama 65: Kohéziós politika: teljes gőzzel az intelligensebb jövő felé

    A Bizottság a mai napon megújította „A kiválósághoz vezető út” kezdeményezést, amellyel továbbra is testre szabott pénzügyi és szakértői támogatást kíván nyújtani az innováció terén hátramaradt régióknak.

    A kezdeményezés a 2021–2027-es költségvetési időszak előkészületei során segít a régióknak kidolgozni, aktualizálni és finomítani intelligens szakosodási stratégiájukat – azaz a versenyképesség szempontjából erősségüket alkotó, piaci rést jelentő területeket célzó regionális innovációs stratégiáikat. Emellett segít azonosítani az innovatív projektek finanszírozásához megfelelő uniós forrásokat, illetve innovációs klaszterek létrehozása céljából támogatja az összefogást a hasonló eszközökkel rendelkező más régiókkal.

    A jövőbeni kohéziós politikára és az új Horizont Európa programra vonatkozó bizottsági javaslatokra építve, továbbá a Bizottság megújult kutatási és innovációs programtervével összhangban „A kiválósághoz vezető út” lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ilyen módon is támogassa Európa régióit olyan szilárd innovációs stratégiák kialakításában, amelyek a 2021–2027-es időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés keretében uniós támogatásban részesülhetnek.

    Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „Az intelligens szakosodás a 2020 utáni időszakban fontosabb lesz, mint valaha. Ahhoz, hogy e stratégiák a következő években teljes potenciáljukat kifejthessék, két dologra van szükség: több partnerségre és nagyobb felelősségvállalásra, különösen azokban a régiókban, ahol a legnagyobb lemaradást kell behozni. Ez a kezdeményezés segít megalapozni a 2020 utáni időszakra vonatkozó szilárd innovációs stratégiákat."

    A Közös Kutatóközpont által koordinált kezdeményezés négy fő támogatási formát biztosít a régióknak:

    1. A Bizottság és a külső szakértők segítséget nyújtanak a régióknak megtalálni azokat a területeket, ahol tökéletesíthetik intelligens szakosodási stratégiáikat, regionális innovációs rendszereiket (az államilag támogatott kutatás minősége, hatékony üzleti és tudományos kapcsolatok, vállalkozásbarát környezet), illetve a kutatás és innováció területén más régiókkal való együttműködésüket.
    2. A szakértők emellett segítik őket valamennyi potenciális finanszírozási forrás, például a Horizont Európa, a Digitális Európa és a kohéziós alapok kiaknázásában, és azok ötvözésében a 2021–2027-es uniós finanszírozásra vonatkozó bizottsági javaslatok által kínált új szinergialehetőségek révén.
    3. A Közös Kutatóközpont segít azonosítani és orvosolni az innovációt gátló regionális szűk keresztmetszeteket, például a helyi üzleti szférák és a tudományos körök közötti együttműködés hiányát, illetve a jelenlegi Horizont 2020 programban való alacsony fokú részvételt.
    4. A Közös Kutatóközpont emellett hálózatépítési lehetőségeket és műhelytalálkozókat szervez a régiók számára, ahol alkalmuk nyílik a regionális innovációs stratégiák kialakítása során bevált gyakorlatok megosztására. Mindez elősegíti az interregionális innovációs beruházásokra irányuló partnerségek kialakítását.

    A következő lépések

    A megújult kezdeményezés idén nyáron veszi kezdetét és 2 évre szól. A régiók az intelligens szakosodási platformon jelezhetik érdeklődésüket és vehetnek részt a munkában.

    További információk:

Több hír

Regionális fejlesztés és kohézió 2020 után: az új keret rövid áttekintése

Középpontban öt beruházási prioritás, amelyek tekintetében az Unió a legalkalmasabb az eredmények elérésére

A 2021–2027-es időszakban az uniós beruházásokat az alábbi öt fő célkitűzés viszi majd előre:

A regionális fejlesztési beruházások erőteljesen az 1. és 2. célkitűzésre helyezik majd a hangsúlyt. Az ERFA és a Kohéziós Alap erőforrásainak 65 %–85 %-át e prioritásokra allokálják, a (tagállamok) relatív gazdagság(á)tól függően.

Intelligensebb Európa: az innováción, a digitalizáción, a gazdasági átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül

Zöldebb, karbonmentes Európa: a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéssel

Jobban összekapcsolódó Európa: a stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal

Szociálisabb Európa: a szociális jogok európai pillérének megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés támogatásával

A polgáraihoz közelebb álló Európa: a helyileg irányított növekedési stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Unió-szerte való támogatása révén.

Testreszabott megközelítés a regionális fejlesztésre

A kohéziós politika továbbra is minden régióban végrehajt beruházásokat, még mindig 3 kategória alapján (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb).

Az alapokra vonatkozó allokációs módszer még mindig nagymértékben az egy főre jutó GDP-n alapul. Új kritériumokat vezetnek be (ifjúsági munkanélküliség, a tanulmányi végzettségek alacsony szintje, éghajlatváltozás, valamint a migránsok befogadása és integrálása), hogy jobban tükröződjön a valós helyzet. A legkülső régiók továbbra is különleges uniós támogatásban részesülnek.

A kohéziós politika a továbbiakban is támogatja a helyi irányítású fejlesztési stratégiákat, és eszközöket nyújt a helyi önkormányzatoknak a források kezeléséhez. A kohéziós politika városi dimenziója megerősödik: az ERFA 6%-át fenntartható városfejlesztésre fordítják, emellett pedig elindul az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés, amely a városi hatóságok új hálózat- és kapacitásépítési programja.

Egyszerűsítés: rövidebb, kevesebb, egyértelműbb szabály

80 egyszerűsítési intézkedés a 2021–2027 közötti kohéziós politikában PDF

Az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára az új keret alapján kevesebb lesz a bürokrácia, és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával könnyebb lesz elszámolni a kifizetéseket. A szinergiák elősegítése érdekében az egységes szabálykönyv most már hét olyan uniós alapra terjed ki, amelyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”). Az ellenőrzések átfedésének elkerülése érdekében a Bizottság továbbá a jó eredményeket felmutató programok esetében egyszerűbb kontrollokat, a nemzeti rendszerekre való fokozottabb támaszkodást, valamint az egységes ellenőrzés elvének kiterjesztését javasolja.

Rugalmasabb keret

Az előre nem látható események kezelése érdekében az új keret a beruházástervezéshez szükséges stabilitást a költségvetési rugalmasság megfelelő szintjével ötvözi. A félidős felülvizsgálat határozza majd meg, hogy – a felmerülő prioritások, a programok teljesítménye és a legfrissebb országspecifikus ajánlások alapján – módosítani kell-e a programokat a finanszírozási időszak utolsó két évére vonatkozóan.

Bizonyos határok között a programokon belül erőforrás-átcsoportosítások hajthatók majd végre, amihez nem szükséges hivatalos bizottsági jóváhagyás. Egy egyedi rendelkezésnek köszönhetően már az első naptól kezdve könnyebb lesz igénybe venni uniós finanszírozást természeti katasztrófa esetén.

Szorosabb kapcsolat az Európai Szemeszterrel és az Unió gazdasági kormányzásával

A kohéziós politika támogatja a beruházásbarát környezetre irányuló reformokat, mivel a vállalkozások ilyen környezetben tudnak jól boldogulni. Az új megerősített Reformtámogató programmal való teljes körű kiegészítő jelleg és koordináció biztosítva lesz.

Az európai szemeszterrel összefüggésben megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat a költségvetési időszak alatt két alkalommal veszik figyelembe: először a kohéziós politikai programok kialakításakor, majd a félidős felülvizsgálat során. A növekedés és a munkahelyteremtés megfelelő feltételeinek további meghatározásához új előfeltételekkel segítik majd a beruházások útjában álló akadályok megszüntetését. E feltételek alkalmazását a teljes pénzügyi időszak alatt nyomon követik.

Több lehetőség a szinergiára az Uniós költségvetés eszköztárán belül

A kohéziós politikai alapokra és a Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó egységes szabálykönyv elő fogja segíteni a külföldiek integrációjára irányuló olyan helyi stratégiák kialakítását, amelyeket a szinergiák figyelembevételével felhasznált uniós erőforrások támogatnak; a Menekültügyi és Migrációs Alap a migránsok érkezés utáni rövid távú szükségleteire helyezi a hangsúlyt, a kohéziós politika pedig a társadalmi és foglalkozási integrációjukat támogatja. Az egységes szabálykönyvön kívül könnyebbé válnak majd az egyéb uniós eszközökkel – például a közös agrárpolitikával, a Horizont Európával, a LIFE programmal vagy az Erasmus+-szal – való szinergiák.

Interreg: A határon átnyúló akadályok megszüntetése és az interregionális innovációs projektek támogatása

Az interregionális és határon átnyúló együttműködést egy új lehetőség segíti majd elő, amelynek keretében a régiók allokációik egy részét felhasználhatják majd arra, hogy más régiókkal együtt projekteket finanszírozzanak bárhol Európában.

A határon átnyúló és régiók közötti együttműködéssel („Interreg”) kapcsolatos programok új generációja segíti majd a tagállamokat a határon átnyúló akadályok megszüntetésében, valamint közös szolgáltatások fejlesztésében. A Bizottság javasolja a jogi keretüket összehangolni kívánó határ menti régiókra és tagállamokra irányuló új eszközt, a határon átnyúló európai mechanizmust.

Egy 2014-től 2020-ig tartó kísérleti intézkedés sikerére építve a Bizottság javasolja az Interregionális Innovatív Beruházások létrehozását. Az egymáshoz illeszkedő intelligens szakosodási eszközökkel rendelkező régiók több támogatást kapnak majd ahhoz, hogy páneurópai klasztereket alakítsanak ki az olyan kiemelt ágazatokban, mint például a nagy adathalmazok, a körforgásos gazdaság, a korszerű gyártás vagy a kiberbiztonság.

Megerősített szabályok a jobban teljesítő Uniós beruházásokhoz

Minden program rendelkezni fog számszerűsíthető célokat (létrehozott munkahelyek száma, további hozzáférés a széles sávú rendszerhez) tartalmazó teljesítménykerettel. Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, amelyre a programhatóságok és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában kerül sor. A programok teljesítményét a félidős felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból – és hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást – a tagállamoknak kéthavonta jelentést kell tenniük valamennyi végrehajtási adatról, és a kohéziós alap nyíltadat-platformja rendszeresen frissülni fog.

Finanszírozási eszközök fokozott mértékű alkalmazása

A vissza nem térítendő támogatások önmagukban nem képesek a jelentős beruházási rések megszüntetésére, viszont hatékonyan kiegészíthetők a piacközelibb és multiplikátorhatással járó finanszírozási eszközökkel. A tagállamok a kohéziós politikai erőforrásaik egy részét önkéntes alapon átcsoportosíthatják az új, központilag irányított InvestEU Alapba, hogy hozzáférjenek az uniós költségvetés által nyújtott garanciához. A vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök ötvözése könnyebbé válik, és az új keret egyedi rendelkezéseket is magában foglal, hogy több magántőkét vonzzon be.

A kommunikációs erőfeszítések fokozása a kohéziós politika láthatóságának javítására

Ha Európát még közelebb akarjuk hozni a polgáraihoz, akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kohéziós politika pozitív eredményeinek hatékonyabb kommunikálására. A tagállamok és a régiók kiszélesítették a kommunikációs követelményeket, így például a nagy uniós finanszírozású projektek elindítását beharangozó események szervezésére és a közösségi média tájékoztatási terveinek kidolgozására vonatkozóan.

Az uniós finanszírozású projektek kommunikációja ugyanakkor egyszerűbbé válik: egységes márka vonatkozik majd az összes különféle uniós alapra, egységes portál jeleníti meg a vállalkozások számára elérhető valamennyi finanszírozást, a Bizottság pedig egységes projekt-adatbázist üzemeltet.

Látogatások az uniós tagállamok fővárosaiban

A Bizottság javaslatainak bemutatására az alábbi helyszíneken és időpontokban kerül sor: