Környezetvédelem és éghajlatváltozás

A regionális fejlesztési politikák számára jelentős szempont fenntarthatóságuk. A 2007-2013 közötti időszak során a környezetbarát kezdeményezések minden eddiginél nagyobb pénzügyi támogatásban részesülnek A környezet a gazdasági növekedés forrása lehet mind az innovatív, környezetbarát technológiák ösztönzése, a hatékony energiafelhasználás elősegítése, az ökoturizmus kiépítése által, mind pedig egyes területek vonzerejének a természetes környezet védelmén keresztül történő megerősítésével.

A fenntartható fejlődés biztosítása és a magas szintű környezetvédelem valamennyi uniós szakpolitikában szerepet kap. Ez indokolja, hogy a tagállamok környezeti hatástanulmányt készítsenek és konzultációt folytassanak a környezeti hatóságokkal és a nyilvánossággal, amikor bizonyos típusú projektek végrehajtására készülnek, abban az esetben is, ha a projekt kohéziós politikai programok pénzügyi támogatásával valósul meg. A szabályoknak való megfelelés kérdése mellett a regionális politika terén meglévő jogi rendelkezések és iránymutatások is hangsúlyozzák a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések integrálásának szükségességét. A regionális fejlesztés csak a környezet tiszteletben tartása mellett lehet fenntartható. Az uniós regionális politika ezért a fenntarthatósághoz a környezetbarát technológiák elősegítésével, a fenntartható közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális kezdeményezések támogatásával, valamint a víz, a levegő és a talaj minőségének védelmét célzó intézkedésekkel járul hozzá.

Európa régiói egyre nagyobb mértékben szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival, valamint az energiaellátás és energiahatékonyság terén jelentkező új kihívásokkal. E kihívások jellege régiónként változik. Az Unió lakosságának 7%-a él olyan területeken, ahol áradások jelentkeznek, míg mintegy 9%-a lakhelyén évente több mint 120 az esőmentes napok száma. Az éghajlatváltozás együttes hatásai súlyos kérdéseket vetnek fel, amelyek többnyire az európai polgárok életszínvonalával kapcsolatosak, ugyanakkor az EU egyes régióiban specifikus, ágazati kihívást is jelentenek, például a turizmus és a mezőgazdaság területén.

A kohéziós politika jelentős szerepet játszhat a jövőbeni éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekben, valamint a regionális szinten jelentkező kedvezőtlen hatások minimalizálásában. Segítheti az alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket az új infrastruktúrák esetében, illetve az intézkedések utólagos alkalmazását a már meglévő infrastruktúrákban.  Támogatja az ökoinnovációt, a környezeti kockázatokkal szembeni védelmi intézkedéseket, a környezetbarát vállalkozásokat, és piaci lehetőségeket teremt a vállakozások számára.

2007 és 2013 között a környezetvédelmi programokra fordítandó strukturális és kohéziós alapok teljes összege az előző időszakhoz viszonyítva megduplázódott, és a teljes költségvetés 30%-át, mintegy 100 milliárd eurót tesz ki. Az összeg felét közvetlen infrastrukturális beruházásokra fordítják, amelyek a víztisztítással és hulladékkezeléssel, a szennyezett területek rehabilitációjával, a szennyezés csökkentésével, a természetvédelem támogatásával és kockázatmegelőzéssel függenek össze. A támogatások másik fele olyan közvetett beruházásokra irányul, amelyek hatást gyakorolnak a környezetre, például a közlekedés, az energiarendszerek, az ökoinnováció, a vállalkozások környezetvédelmi irányítási rendszere, a városi és vidéki területek rehabilitációja és az ökoturizmus területein. A programok az energiahatékonyság és a megújuló energiák támogatására például több mint 7 milliárd eurót különítenek el.

 

Hasznos linkek:

Utolsó frissítés: