Jogi nyilatkozat
 


Newsroom Newsroom Commissioner Debate Issues Directorate General

Szószedet | Keresés | Kontakt | Levelező listák  
 
 

A Kohéziós Alap áttekintése

I Mi a Kohéziós Alap?

A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz, amely 1994 óta segít a tagállamoknak csökkenteni a gazdasági és szociális különbözőséget, és stabilizálni gazdaságukat. A Kohéziós Alap a környezetvédelemmel és közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos főbb projektek támogatható kiadásainak legfeljebb 85%-át finanszírozza. Ez megerősíti az EU-n belüli kohéziót és szolidaritást. Támogathatók az Unió azon legkevésbé virágzó tagállamai, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GNP-je) az EU-átlag 90%-a alatt van (2004. május 1. óta ezek: Görögország, Portugália, Spanyolország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia).

A Kohéziós Alap számára (2004-es árakon) 15,9 millárd EUR összeget tettek elérhetővé a 2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan. A finanszírozás több mint felét (8,49 milliárd EUR összeget) az új tagállamok számára különítettek el.

Spain : Cerceda waste disposal train

II Ki támogatható?

Fonds de Cohésion, pays éligiblesAz 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelet alapján azok a tagállamok támogathatók a Kohéziós Alapból, amelyek

  • egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb,
  • rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal.

Négy tagállam (Spanyolország, Görögország, Portugália és Írország) 2001. január 1-jétől volt támogatható a Kohéziós Alapból. A Bizottság 2003. évi félidős értékelése megállapította , hogy (a 101%-os GNP-vel rendelkező) Írország 2004. január 1-jétől nem támogatható a Kohéziós Alapból. Az EU 2004. május 1-jén lezajlott bővítésével az összes új tagállam (Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) jogosulttá vált a Kohéziós Alapra.

A Kohéziós Alap támogatása feltételhez kötött. A tagállamnak biztosított finanszírozás felfüggeszthető, ha az ország elmulaszt eleget tenni a gazdasági és monetáris unióra irányuló konvergencia-programnak (stabilitási és növekedési egyezménynek) pl. azzal, hogy túlzott állami deficittel rendelkezik (ez Spanyolország, Portugália és Görögország esetében 3%, az új tagállamok esetében pedig jelenleg tárgyalás alatt van a csatlakozáskor fennálló saját állami deficitjeiknek megfelelően). Nem lehet új projekteket jóváhagyni, amíg vissza nem szerzik az uralmat a deficit fölött.

Itt található egy térkép a 25 tagállamos Unió Kohéziós Alapra 2004 és 2006 között jogosult tagállamairól.

III Milyen projektek támogathatók?

A támogatható projekteknek a következő két kategória egyikébe kell tartozniuk:

a) Olyan környezetvédelmi projektek, amelyek segítsenek elérni az EK-szerződés célkitűzéseit, és különösen azok, amelyek összhangban vannak a vonatkozó környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel.

Az Alap elsőbbséget biztosít az ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének. Támogathatók még az újraerdősítést, az erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek is.

b) Olyan közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

Megfelelő finanszírozási egyensúlyt kell elérni a környezetvédelmi infrastrukturális és a környezetvédelmi projektek között.

Itt található a 2000 és 2006 közötti Kohéziós Alapról a tagállamoknak szóló tájékoztató.

EN - English ES - Español FR - Français GR - ελληνικά PT - Português

Itt találhatók a Kohéziós Alap finanszírozásával kapcsolatos ráfordítási elvek.

16/2003/EK RENDELET

IV Hogyan igazgatják a Kohéziós Alap projektjeit?

A tagállamoknak finanszírozási kérelmeket kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz, amely általában három hónapon belül dönt a finanszírozásról. A javaslatoknak olyan kulcselemeket kell tartalmazniuk, amelyek elmagyarázzák, mit és miért javasolnak, milyen a projekt megvalósíthatósága és finanszírozása, valamint a szociális-gazdasági és környezetvédelmi hatása. Minden projektnek meg kell felelnie a hatályos közösségi jogszabályoknak, különös tekintettel a versenyre, a környezetvédelemre és a közbeszerzésre vonatkozó szabályokra.

Ha a finanszírozás minden feltétele fennáll, a Bizottság többek között az alábbiakat elemzi:

  • a projekt által középtávon létrehozott költség-haszon elemzéssel bemutatott gazdasági és szociális előnyök,
  • a projekt hozzájárulása a Közösség környezetvédelmi célkitűzéseihez és/vagy a transzeurópai közlekedési hálózathoz,
  • a tagállamok által felállított prioritásoknak való megfelelés,
  • a projekt összeegyeztethetősége a többi közösségi politikával, és összhangja a strukturális alapok által felvállalt tevékenységekkel.

Az EU támogatás teljes mértéke nem haladhatja meg az állami vagy egyenértékű kiadás 85%-át, és az elvégzendő tevékenység típusától függ. Az árbevétellel járó projektek esetében a támogatást az előre látható árbevételt figyelembe véve számítják ki. A „szennyező fizet” elv (a szennyezést okozó személynek kell fizetnie érte) befolyásolja a megítélt támogatás összegét. A kevesebb mint két év alatt végrehajtandó projektek esetében, vagy ha a közösségi segítségnyújtás nem haladja meg az 50 millió EUR összeget, 80%-os induló segítségnyújtási kötelezettség vállalható, amikor a Bizottság elfogadja a határozatot a közösségi segítség nyújtásáról. Az Alap és más közösségi támogatások kombinált segítségnyújtása egy projekt esetében sem haladhatja meg az azzal kapcsolatos teljes ráfordítás 90%-át. A Bizottság kivételes esetben finanszírozhatja az előzetes tanulmányok és műszaki segítségnyújtási intézkedések 100%-át – tekintettel arra, hogy korlátozott költségvetés áll rendelkezésre az ilyen mértékű támogatáshoz, ezt az egész EU-ra kiterjedő műszaki segítségnyújtásra korlátozzák.

A tagállamok felelősek azért, hogy a projektek bizottsági határozattal összhangban való megvalósításáért, a pénzeszközök kezeléséért, a határidők betartásáért, a pénzügyi tervnek való megfelelésért és elsősorban a pénzügyi ellenőrzés biztosításáért. A Bizottság rendszeresen ellenőrzéseket tart, és minden projektet rendszeresen figyelemmel kísérnek. Emellett a 621/2004/EK bizottsági rendelet megállapítja a Kohéziós Alap tevékenységeivel kapcsolatos azon tájékoztatási és nyilvánossági intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell

Itt lehet közvetlenül hozzáférni a teljes éves jelentésekhez

Itt találhatók példák a projektekre

Madrid Metro

V Az országonként elérhető projektek

A 2000 és 2006 közötti évekre vonatkozóan az Európai Unió 28,212 millió EUR összeget biztosít a Kohéziós Alap számára (2004-es árakon). Az országok számára elérhető pénzeszközök az alábbiak:

Kohéziós Alap a négy támogatható tagállam számára átlagosan, 2000-06 1

Elláda
España
Ireland
Portugal
3 388
12 357
584
3 388

1 Írország cask 2003 végéig (millió EUR kötelezettségvállalás 2004-es árakon)

Kohéziós Alap a tíz új tagállamban átlagosan, 2004–06

Česká Rep.
Eesti
Kypros
Latvija
Lietuva
Magyarország
Malta
Polska
Slovenija
Slovensko
936,05
309,03
53,94
515,43
608,17
1 112,67
21,94
4 178,60
188,71
570,50

(millió EUR kötelezettségvállalás 2004-es árakon)

VI Mi változik 2006 után?

Az Európai Bizottság javaslata alapján a Kohéziós Alap jobban integrálódik majd a strukturális alapok fő áramába (a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló harmadik jelentés: és az új jogszabálycsomag javaslata).

Egyrészt a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló rendelettervezet megtartja a támogathatóság feltételeit (a GDP 90%-a mint küszöb) és annak felső határát (85%) Emellett továbbra is érvényben marad a Kohéziós Alap támogatásának feltételhez kötöttsége.

Másrészről a Bizottság azt javasolja, hogy a projektalapú támogatást programalapú támogatás váltsa fell. A Bizottság jóváhagyására csak jelentősebb (25 millió EUR összegű környezetvédelmi és 50 millió EUR közlekedési) projektek esetében lesz szükség. A Kohéziós Alap irányító hatóságainak ezért megnő a felelőssége a kiválasztás, értékelés, odaítélés, figyelemmel kísérés, igazgatás és a gyors végrehajtás terén a segítségnyújtás elveszítésének elkerülése érdekében, mivel programozási ráfordítási fegyelem, azaz az „n+2” szabály lesz érvényben.

A támogatás nem csak a jelentős közlekedési és környezetvédelmi projektekre vonatkozik, hanem az energiahatékonyságot, megújuló energiát és az intermodális, városi vagy gyűjtőfuvarozást célzó projektekre is.

A Bizottság javaslata a strukturális politika pénzügyi eszközei számára elkülönített teljes összeg 26%-át tartotta fenn a Kohéziós Alap számára (63 milliárd EUR) .

További részletek „A Kohéziós Alap fejlődése” című cikkben olvashatók

Portugal Alqueva dam , hydro powerplant

VII A Kohéziós Alapról szóló rendeletek

A Kohéziós Alapot a 1164/94/EK rendelet hozta létre, és biztosította annak végrehajtási kereteit. Ezt a rendeletet később kiegészítette a 1264/99/EK rendelet és a 1265/99/EK rendelet

Pénzügyi ellenőrzés és korrekciók: 1386/2002/EK rendelet

Támogathatóság: 16/2003/EK rendelet

Nyilvánosság: 621/2004/EK rendelet