Navigation path

Additional tools

Az észak-írországi békeprogram

A PEACE III (2007-2013) az uniós strukturális alapok egyik kiemelt figyelemben részesülő programja, melynek célja egy békés és stabil társadalom megteremtése és a megbékélés előmozdítása Észak-Írországban és Írország határ menti régiójában.

A program az európai területi együttműködési célkitűzés alá tartozik. Teljes költségvetése 333 millió euro, melyből 225 milliót az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) biztosít. A program Észak-Írországra,valamint Írország (Cavan, Donegal Leitrim, Louth, Monaghan és Sligo megyéket magában foglaló) határ menti régiójára terjed ki.

A PEACE III program irányítását az EU speciális programokért felelős szerve, a SEUPB EN végzi.

A békeprogram két prioritása:

1. prioritás: A közösségek közötti megbékélés elősegítése

E prioritás célja, hogy sikerüljön gátat szabni a szektásodás és a rasszizmus irányába mutató viselkedésformáknak, valamint helyi közösségi szinten támogatni a konfliktusmegoldást és a felek közötti közvetítést. A köz-, a magán- és a közösségi szektor közötti együttműködés olyan stratégiai modelljeinek végrehajtása részesül a program támogatásában, amelyek középpontjában a megbékélés, a kulturális sokféleség és az egyenlőség áll. A célok között szerepel olyan tartalmas közösségek közötti és határokon átnyúló kezdeményezések indítása is, amelyek fokozzák a bizalmat és a toleranciát, és csökkentik a szektásodás, valamint a rasszizmus mértékét.

2. prioritás: Hozzájárulás a „közös társadalom” kialakításához

E prioritás célja az elhanyagolt, elszigetelt, kihasználatlan, riasztó és/vagy barátságtalan városi, vidéki és határ menti területek regenerálása, illetve ezek átalakítása közösen használható terekké. Ide tartoznak a bizonyos közösségeknek egy adott társadalmon belüli szeparációjából fakadó problémák megoldását célzó kísérletek, illetve a különállás hátterében álló problémák – pl.  a szektásodás, a rasszizmus és az előítéletek – kezelése olyan fizikai környezet kialakításával, amely a közösség egyik részéhez tartozóként sem azonosítható, hanem mindenki előtt nyitva áll, és mindenkit szívesen fogad.


Az Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoport

A Bizottságnak fontos kezdeményezése volt Észak-Írország segítésére az Észak-írországi Akciócsoport létrehozása. Eredete arra a megállapodásra vezet vissza, amely 2007 májusában született a két legnagyobb politikai párt között a hatalommegosztás új kialakításáról. Barroso bizottsági elnök volt a nemzetközi politikai élet első vezető személyisége, aki felkereste az akkor hivatalba lépő első minisztert, Ian Paisley-t, és helyettesét, Martin McGuinnesst. Felajánlotta, hogy akciócsoportot állít fel a Bizottságon belül annak vizsgálatára, hogy miképpen juthatna Észak-Írország több előnyhöz az EU szakpolitikáinak keretében, és hogyan vehetne részt aktívabban az EU politikai folyamataiban, elősegítve ezzel a fejlődést és a jólétet. Egy évvel később Barroso elnök a következőképpen fogalmazott az Európai Unió magazinjában: „...a régió egy konfliktusokkal terhes időszak nyomait viseli magán:túl sokan jutnak megélhetéshez az állami szektortól, kerülik a kockázatvállalást, gyenge a vállalkozókedv, alacsonyak a kutatási és innovációs beruházások, a nemzetközi befektetők körében pedig tartósan negatív kép alakult ki a régióról (ami ugyan már egyértelműen változóban van), a népesség egy jelentős hányada pedig nyilvánvalóan elszakadt a munka világától.” Ebből következően véleménye szerint az akciócsoportnak arra kell fektetnie a súlyt, hogy „segítse a régiót a nagyobb növekedésben és a munkahelyteremtésben, és ezáltal több gazdasági lehetőséget alakítson ki a helybelieknek, további lendületet kölcsönözve a békefolyamatnak".

Az Észak-írországi Akciócsoport a Bizottságon belül működik, a regionális politikáért felelős biztos felügyelete alatt, szoros együttműködésben az északír hatóságokkal. Az évek során kibővült, így napjainkban az Európai Bizottság 17 olyan főigazgatósága képviselteti benne magát, amelynek szerepe van a tág értelemben vett társadalmi-gazdasági fejlesztésben (Adóügy és vámunió, Belügy, Egészségügy és fogyasztóvédelem, Éghajlat-politika, Energia, Jogérvényesülés, Kommunikációs hálózatok és kommunikációs technológiák, Környezetvédelem, Közlekedés, Kutatás és fejlesztés, Mezőgazdaság, Oktatásügy és kultúra, Regionális és várospolitika, Tengeri ügyek és halászat, Vállalkozáspolitika, Versenypolitika, valamint a Főtitkárság). Napi szinten a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság irányítja. Az Európai Beruházási Bank is részt vesz az akciócsoport ülésein. Az Észak-írországi Akciócsoport elnöke és vezetője Ronnie Hall, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság vezető tanácsadója.

Az akciócsoport első a maga nemében a Bizottság tevékenységén belül abból a szempontból, hogy korábban nem jött létre ilyen szoros, számos szakpolitikai területre kiterjedő partnerség egyetlen régióval. Az informális megbeszélések, az információcsere és a közös értekezletek bizalmi kapcsolatot alakítottak ki a Bizottság hivatalai és az észak-írországi közigazgatási szervek között.

Az Észak-írországi Akciócsoportról szóló jelentés

2008 áprilisában a bizottság közzétett egy jelentést az Észak-írországi Akciócsoport keretében végzett munkájáról pdf en, Ebben számos olyan gondolatot és iránymutatást is megfogalmazott, amellyel Észak-Írország próbálkozhat a különféle szakpolitikai területeken. A jelentés nagyon kedvező fogadtatásban részesült Észak-Írországban. Az ország válaszul elkészítette saját akciótervét a jelentésben szereplő javaslatok megvalósítására. Az intézkedések sokféle területet érintettek, szerepelt közöttük például nemzetközi és határ menti együttműködés, hálózatépítés (egy PEACE hálózat és innovációs hálózatok Európa más régióival), energiahatékonyság és a klímaváltozás kezelése, álláslehetőségek kialakítása és megőrzése, szakképzés, kutatási célú beruházások és vállalkozástámogatás.

Az évek folyamán az Észak-írországi Akciócsoport folyamatosan dolgozott – nem egyszer a színfalak mögött – a régió tágabb értelemben vett politikai helyzetének javításán, párhuzamosan azzal, ahogyan az új intézmények és politikai képviselők beágyazódtak és kialakították munkakapcsolataikat. Amikor Barroso elnök 2010. december 9-én Brüsszelben találkozott Peter Robinsonnal, az új első miniszterrel, és Martin McGuinness-szel, a helyettesével, megerősítette az Európai Bizottság Észak-Írország iránti elkötelezettségét. Itt olvasható a találkozó után kiadott közlemény.

PEACE konferencia, 2013. január

Jelentős esemény volt a Brüsszelben 2013. január 31-én Johannes Hahn uniós biztos kezdeményezésére megszervezett PEACE konferencia. Johannes Hahn korábban hivatalos látogatást tett a régióban, a Derryben/Londonderryben a PEACE program támogatásával elkészült Peace-híd avatóünnepségén, és ott így fogalmazott: „El akarom vinni a tapasztalataikat Brüsszelbe.A lehető legszélesebb közönségnek szeretném bemutatni az eredményeiket – elsősorban azért, mert megérdemlik az elismerésünket és a köszönetünket, de azért is, mert hiszek abban, hogy a világ más részein is tanulhatnak a munkájukból.

Hozzátette: „nagyon nagy hatással voltak rám az emberek, akikkel a látogatás során találkoztam. Olyan emberekkel mindkét közösségből, akik elveszítették a szeretteiket, és akiken megmutatkozik a nehéz időkben elszenvedett testi és lelki sebek nyoma. Megindító a történetük. Ugyanazok, akik néhány évvel ezelőtt csak rosszat kívántak egymásnak, most vállt vállnak vetve dolgoznak a közös jövőért. Mélységes elkötelezettségük és erős elhatározásuk nem érdemel mást, mint dicséretet.”

Így folytatta: „Ez tisztelgés az azokon a PEACE programokon dolgozók előtt, amelyeknek az eredményei iránt a világ minden tájáról mutatnak érdeklődést:Oroszországból, Palesztinából, a balkáni országokból, Kolumbiából és Dél-Koreából. Ez olyasmi, amire büszkék lehetünk.” Itt olvasható a beszéd teljes szövege.

Új béketeremtési és konfliktusenyhítő központ

Az EU PEACE programjának keretében döntést hoztak a Peace Building and Conflict Reconciliation Centre (PBCRC) nevű új béketeremtési és konfliktusenyhítő központ létrehozásáról, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a világ más részeinek a konfliktushelyzetekből való kilábalásban, és átadja a megszerzett tapasztalatokat.  A központ az egész világ felé nyitott, a követezőkre nyújt lehetőséget: nemzetközi eszmecsere a tapasztalatok átadásával a konfliktusokból kilábaló régiók részére; oktatás és kutatás a kutatás és a fejlesztés támogatásával, konferenciák, műhelyfoglalkozások és nyári egyetemek megrendezésével; kiállítóhely és archívum állandó és ideiglenes kiállításokkal, amelyek a népesség minden szegmense számára fontos tapasztalatokkal szolgálnak; közös eszközök és munkaterület a közösségi kapcsolatok és a béketeremtés területén tevékenykedő szervezetek számára.

A PBCRC gondolata először a Bizottság által az Észak-Írországi Akciócsoportról 2008-ban elkészített jelentésben fogalmazódott meg. Akkor Barroso elnök így fogalmazott: „nagy hatással volt rám, hogy a régió politikai vezetői mennyire szeretnének visszaadni valamit Európának, például egy, a konfliktusok megoldását segítő intézmény kialakításával, amely tanáccsal segítené Európa és a világ más, megosztott közösségek által lakott területeit”.

A PBRC tervezőcsapatát 2012 júniusában jelölték ki. A csapatnak tagja a New York-i Studio Daniel Libeskind (SDL) építőiroda is. A terv elkészítését Daniel Libeskind fogja felügyelni. Daniel Libeskind bevonásának nagy a jelentősége a felépítendő új központ nemzetközi státuszának kialakításában. Az SDL a világ minden táján tervezett már projekteket, és nemzetközi hírnévre tett szert nagy jelentőségű, erőteljes hatású épületeivel. Daniel Libeskind volt például a lerombolt World Trade Center helyén zajló Ground Zero újjáépítési projekt főtervezője New Yorkban.

A PBCRC 2015-ben nyílik meg.

Hasznos linkek:

  • Kohéziós politika 2007 és 2013 között Észak-Írországban DEENFR
  • Kohéziós politika 2007 és 2013 között Írországban: DEENFR
  • Az Európai Bizottság irodája Észak-Írországban: EN
  • SEUPB: Special EU Programmes Body EN
Az EU regionális politikája: Legyen tájékozott!
Közösségi hálózatok