TARTALOMJEGYZÉK
Keresés az útmutatóban

Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek céljai és prioritásai

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a készséghiány felszámolása egy adott ágazat egy vagy több foglalkozási profilja vonatkozásában. Ennek során meghatározzák az aktuális vagy körvonalazódó ágazatspecifikus munkaerőpiaci igényeket (keresleti oldal), és minden szinten fokozzák a szakmai alap- és továbbképzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez (kínálati oldal) igazodását. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek a készségigényekre vonatkozó tényekre alapozva támogatják a transznacionális szakképzési tartalom, valamint az európai szakmai alapprofilokhoz kapcsolódó tanítás- és képzésmódszertan kialakítását és átadását.

A készségekkel kapcsolatos stratégiai ágazati együttműködéssel foglalkozó ágazati szakképzettség- fejlesztési szövetségek konkrét intézkedések meghatározásával és kialakításával igazítják egymáshoz a készségek keresletét és kínálatát, így támogatva az átfogó ágazatspecifikus növekedési stratégiát.

A projektek hozzájárulnak az európai szakoktatási és szakképzési rendszerek minőségének és relevanciájának javításához, ahogyan az szerepel a 2015-ös ET 2020 közös jelentésben, és a szakképzésért felelős miniszterek által 2015-ben megfogalmazott Rigai következtetésekben, amelyben új, középtávon elérendő eredményeket állapítottak meg a 2015-2020 közötti időszakra.

Ezt a következő célokat kitűző intézkedésekkel kell megvalósítani:

  • az ágazati készségek fejlesztéseit szolgáló stratégiai megközelítések kidolgozása a szektor fő szereplői és az állami hatóságok közötti fenntartható együttműködést szolgáló partnerségek révén;
  • az innovatív együttműködési módszereken alapuló transznacionális szintű platformok és partnerségek kialakítása, első lépésként a „szakképzési kiválósági platformok” létrehozása felé, amelyek az európai és nemzeti, regionális/helyi szektorális stratégiák összefüggésében a minőségi szakképzettségek megszerzését mozdítják elő;
  • a szakmák meglévő és újonnan képződő készségigényeinek azonosítása bizonyos ágazatokban, és ezen információk betáplálása az európai készségkörképbe;
  • az oktatási és képzési intézmények, valamint a munkaerőpiac közötti tudás- és gyakorlatcsere megerősítése, különös tekintettel a szektorális szereplőkre;
  • a releváns ágazati képesítések előmozdítása, és elismerésük támogatása;
  • a kölcsönös bizalom kiépítése, a határokon átnyúló képességigazolás elősegítése, és ezáltal az egyes ágazatokon belüli szakmai mobilitás megkönnyítése, továbbá a képesítések európai szintű elismerésének fokozása egy-egy ágazaton belül;
  • a szakképzési kínálatnak a készségigényekhez való hozzáigazítása, különös tekintettel a munkakör-specifikus készségekre és a kulcskompetenciákra;
  • a munkaalapú tanulás beépítése a szakoktatásba és szakképzésbe nemzetközi tapasztalatokkal párosítva, valamint a gazdasági fejlődés és az innováció előmozdítására való képességének kiaknázása, az érintett ágazatok versenyképességének növelése;
  • a projektek eredményei fokozatos bevezetésének megtervezése, ami rendszerszintű hatással jár a szakképzési kínálatnak a készségigényekhez való folyamatos hozzáigazítása formájában, a szolgáltatók és a kulcsfontosságú munkaerőpiaci érdekelt felek megfelelő szinten fenntartott partnerségén alapulva („visszacsatolási hurkok”).

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek olyan transznacionális projektek, amelyek felmérik, illetve számba veszik egy adott gazdasági ágazat aktuális vagy körvonalazódó készségigényeit, és/vagy ezekből az igényekből kiindulva, azokra reagálva alakítják a szakképzési tanterveket.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek szakoktatásra és szakképzésre szolgálnak a 3. és 8. EKKR szint között, beleértve a középfokú oktatás felső szintjét, a középfokút követő de nem felsőfokú oktatást, valamint a felsőfokú szintet (pl. alkalmazott tudományok egyetemei, műszaki intézetek stb.). A szakoktatásra és szakképzésre felsőfokú szinten (EKKR 6-8. szint) összpontosító alkalmazásoknak erős munkaalapú tanulási elemet1 kell tartalmazniuk, és legalább egy másik szakképzési szintet is tartalmazniuk kell az EKKR 3-5. szintjei közül (azaz nem kizárólag felsőfokú szintűt).

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek kötelesek alkalmazni az EU-szerte alkalmazott rendszereket és eszközöket, mint például az EKKR, az ECVET, az EQAVET, valamint a színvonalas és eredményes tanulószerződéses2 gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlást, ahol alkalmazható.

Mivel a digitális kompetenciák a teljes munkaerőpiacot tekintve a választott pályától függetlenül egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, különös súllyal esnek latba.

A körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra való áttérés ráadásul megkívánja, hogy a képesítések és a nemzeti oktatási és képzési tantervek az „ökokészségek” és a fenntartható fejlődés iránt újabban jelentkező szakmai igényekhez is igazodjanak.

A projektek oly módon valósíthatják meg ezeket a célokat, hogy az alábbi részek közül egyre vagy többre pályáznak (egy-egy szervezet/intézmény részt vehet több pályázatban és részben, amennyiben a pályázatok különböző ágazatokra vonatkoznak):

1. rész: Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az ágazati megközelítéseknek a transznacionális „szakképzési kiválósági platformok” révén történő fejlesztéséhez. Ez a csoport támogatja a kísérleti projektek kidolgozását innovatív együttműködési módszerek alapján, mintegy első lépésként a „szakképzési kiválósági platformok” létrehozatala irányában. Támogatni szándékozik az ágazati megközelítések kialakítását a szakoktatási és szakképzési tartalom megtervezéséhez és biztosításához, a készségek helyi/regionális szinten történő fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiai megközelítéssel kombinálva, valamint a helyi/regionális növekedési és innovációs stratégiákkal összhangban. A közös képzési tartalom megtervezésekor és megvalósításakor a fentieknek a 2. csoporthoz tartozó megközelítést és cselekvéseket kell követniük.

2. rész: A szakoktatás és -képzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek egy adott ágazaton belül egy szakma vagy több rokonszakma szakképzési programja vonatkozásában egységes képzési tartalmat, valamint tanítás- és képzésmódszertant alakítanak ki és adnak át. Külön hangsúlyt érdemel a munkaalapú tanulás, amely a tanulókat a munkaerőpiac által elvárt készségekkel ruházza fel.

3. rész: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve3 az új európai készségfejlesztési program tíz intézkedésének egyike (a leírást lásd az Europa honlapon4). A jelenlegi pályázati felhívásban a terv hat olyan ágazatban valósul meg, amelyben komoly szakemberhiány tapasztalható (lásd a támogathatósági feltételeket): A 3. rész szerinti szövetségek a terv megvalósítását ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégia kidolgozásával támogatják. E stratégiának rendszerszintű és strukturális hatást kell kifejtenie a szakemberhiány, a készséghiány, illetve a strukturális munkaerőhiány csökkentésére, továbbá biztosítania kell a készségek megfelelő minőségét és színvonalát az ágazaton belüli növekedés, innováció és versenyképesség támogatása érdekében. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégiának a készségkereslet és -kínálat összehangolása céljából egyértelműen meghatározott tevékenységeket, mérföldköveket és eredményeket kell tartalmaznia az adott ágazat átfogó növekedési stratégiájának támogatása érdekében. A 2. rész (reagálás az azonosított készségigényekre a szakoktatás és -képzés megtervezésén és megvalósításán keresztül) célkitűzéseit szerepeltetni kell az ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégiában.

A 3. csoport szerinti szövetségnek a 2. csoport szerinti tevékenységeket is meg kell valósítania. A 3. csoport esetén ágazatonként mindössze 1 pályázat finanszírozható.

Milyen tevékenységek támogathatók e cselekvés keretében?

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek olyan, koherens, átfogó és változó tevékenységcsoportokat valósítanak meg, amelyek rugalmasak, és Európa-szerte hozzáigazíthatók a különböző aktuális és jövőbeli munkaerőpiaci igényekhez, például a következőkhöz.

1. rész: Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az ágazati megközelítéseknek a „szakképzési kiválósági platformok” révén történő fejlesztéséhez
Transznacionális „szakképzési kiválósági platformok” alapítása, ágazati megközelítés segítségével, a következő célokkal:
  • olyan üzleti-oktatási partnerségek létrehozása, amelyek magukban foglalhatják a szakmai gyakorlattal, a gyakornoki programokkal, a berendezések megosztásával, a személyzet és a tanárok vállalatok és szakképző központok közötti cseréjével kapcsolatos együttműködést, valamint egyéb közös tevékenységek szervezését.
  • innovációs központok, technológiaterjesztő és/vagy virtuális demonstrációs központok fejlesztése, különös tekintettel a KKV-k támogatására, a felszerelések és a szakértelem megosztásával, a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kutatási és fejlesztési tevékenységek lefolytatásával, a szakképzésben résztvevő tanulók szoros bevonásával;
  • vállalkozói inkubátorok létrehozása a szakképzésben résztvevő tanulók számára, hogy fejleszthessék vállalkozói készségüket, elindíthassák üzleti projektjeiket/startupjaikat, vagy felkészülhessenek önfoglalkoztatásukra
  • aktív részvétel a regionális „tudásháromszögek” tevékenységeiben, amelynek célja a kutatás és a technológiai fejlődés élére állni, lehetővé téve a képzési tantervek és képesítések gyors frissítését;
  • digitális technológiákon alapuló innovatív oktatási és képzési módszerek (pl. MOOC, szimulátorok, kiterjesztett valóság stb.) fejlesztése, valamint virtuális/kevert mobilitási megoldások a tanulók és a személyzet számára;
  • a tanárok és oktatók folyamatos szakmai fejlődésének előmozdítása mind a pedagógiai, mind a szakmai készségekre összpontosítva, valamint a platformtagok kutatási projektjeiben való részvételük révén;
  • a kihívás/projektalapú tanulás fejlesztése, amely a különböző szakterületeken (pl. formatervezés, marketing, mérnöki területek) szakképzésben résztvevő tanulók ágazatközi szakértelmét kombinálja valódi munkahelyi problémák/kihívások megoldása érdekében;
  • útmutatást nyújtó szolgáltatások biztosítása;
  • mechanizmusok kialakítása, továbbá a nem formális és informális tanulás érvényesítésének előmozdítása;
  • nemzetköziesítési stratégiák kidolgozása, a szakképzésben résztvevő tanulóknak, tanároknak, oktatóknak és a szakképzési intézmények vezetőinek, valamint a vállalatok emberi erőforrás- és képzési vezetőinek transznacionális mobilitása előmozdítása érdekében;
  • olyan fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása/feltárása, amelyek összekapcsolják az állami és magánfinanszírozást, valamint a jövedelemtermelő tevékenységeket;

Teljes ágazatot érintő, transznacionális szakképzési tantervek tervezése:

  • A transznacionális ágazatszintű szakképzési tantervek kidolgozása során a 2. csoportra vonatkozó megközelítést és cselekvéseket kell követni.
2. rész: A szakoktatás és -képzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Teljes ágazatot érintő, transznacionális szakképzési tantervek tervezése:
  • ha szükséges, a szakképzési igények összegyűjtése és értelmezése egy adott gazdasági ágazat munkaerőpiacán, az EU készségkörkép, és adott esetben, az európai ágazati tanácsok munkája alapján;
  • a képzés iránti igények felmérése, lehetőség szerint a foglalkozási profiloknak a Készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO) szerinti besorolására alapozva;
  • valamely adott gazdasági ágazat konkrét foglalkozási profiljaihoz meghatározott készségigények alapján szakképzési tantervek vagy képesítési szabványok meghatározása és kialakítása (az EKKR szerint és az ESCO információi alapján) az igények kielégítéséhez;
  • a készségigények alapján innovatív, tanulási eredmény-orientált, moduláris szakoktatási és - képzési programok és/vagy képesítések kialakítása (az ECVET alkalmazása a tanulási eredmények egységeiből álló képesítések kialakításához) az átláthatóság és összevethetőség érdekében, a korábbi (például nem formális vagy informális) tanulás érvényesítése iránti igényeket is figyelembe véve);
  • minőségirányítás alkalmazása az új képzési tartalomra akár az EQAVET minőségbiztosítási elveinek alkalmazásával, akár már létező – de az EQAVET-nek megfelelő – minőségbiztosítási rendszerek felhasználásával;
  • munkaalapú tanulási időszakok beépítése az új képzési tartalomba, többek között az ismeretek „valós” gyakorlati, munkahelyi körülmények közötti alkalmazására szolgáló alkalmakkal, valamint a transznacionális tanulási tapasztalatok lehetőség szerinti beágyazásával;
  • a szakoktatás és -képzés kialakítása egyrészt a munkakör-specifikus készségekre, valamint a kulcskompetenciákra5, a humán készségekre, másrészt a STEM-tudományágakra (a természettudományokra, a technológiára, a műszaki tudományokra és a matematikára) összpontosítva, ugyanakkor tényleges lehetőségek biztosítása a kompetenciák elsajátítására vagy fejlesztésére, különösen a munkával összefüggő képzési kereteken belül;
  • a releváns szakoktatás és -képzés ágazati képesítéseinek (többek között az egynél több szakképzési szolgáltató által nyújtott transznacionális közös programoknak) a népszerűsítése, továbbá az elismerésükre irányuló megállapodás támogatása az ECVET elveinek megvalósításával és a képesítések MKKR-nek és EKKR-nek, valamint az érintett ágazat más releváns európai eszközeinek való megfeleltetésével;
  • a képesítések európai és nemzeti szintű elismerésének javítása egy-egy ágazaton belül az ágazati képesítések népszerűsítésével és elfogadásával, a képességek határokon átnyúló igazolásának megkönnyítésével és a kölcsönös bizalom kiépítésével, ezáltal hozzájárulva az ágazaton belüli nagyobb mértékű tanulói és szakmai mobilitáshoz; 
  • a készségekkel vagy képesítésekkel kapcsolatos, valamint a több érdekelt fél közötti partnerségeket támogató sikeres projektek és bevált gyakorlatok meghatározása, dokumentálása és népszerűsítése akkor is, ha azok más ágazatokból vagy nem Európából származnak, és adott esetben részletes javaslatok tétele azok megismétlésére vagy szélesebb körű elterjesztésére; 
  • adott esetben annak biztosítása, hogy a projekt eredményei rendelkezésre álljanak nyílt hozzáférésű adatformátumban, annak érdekében, hogy hozzájárulhassanak a készségkörképhez és az ESCO-hoz.
Szakképzési tantervek megvalósítása:
  • a leginkább megfelelő módok azonosítása a tantervek megvalósításához, innovatív tanítási és tanulási megközelítésekkel, valamint az infokommunikációs technológiák (vegyes tanulási módszerek, szimulátorok, kiterjesztett valóság stb.), a tanulóknak és személyzetnek szóló virtuális/kevert mobilitási megoldások, és a nyílt hozzáférésű oktatási segédanyagok (például MOOC és VOOC) stratégiai és integrált alkalmazásával6);
  • a konkrét tanulói célcsoportok igényeit kielégítő innovatív tanítási és tanulási módszerek megvalósítási módjainak meghatározása a szakoktatás és -képzés terén, valamint munkaalapú tanulás biztosításával;
  • intézkedések kidolgozása a szakoktatáson és -képzésen belüli, generációk közötti tudástranszfer elősegítésére;
  • annak leírása, hogy az értékelési módszerek és eljárások hogyan terjedhetnek ki valamennyi tanulási formára, többek között a munkaalapú tanulásra, továbbá hogyan segíthetik elő a képzés előtt elsajátított készségek és kompetenciák érvényesítését; 
  • a tanulók képzés utáni nyomon követésére szolgáló megfelelő intézkedések meghatározása „visszacsatolási mechanizmusok” biztosítása érdekében.7. Ezek a nyomonkövetési és visszacsatolási rendszerek a vállalatoktól, a tanulóktól/munkavállalóktól, a nyilvános információforrásokból és a munkaerőpiaci érdekelt felektől származó információkra támaszkodhatnak;
  • az új vagy adaptált szakképzési tantervek és képesítések résztvevő országokon és érintett ágazat(ok)on belüli hivatalos elismerését célzó megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslattétel;
  • a rendszerszintű hatást kiváltó projekteredmények fokozatos terjesztésének megtervezése.
3. rész: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Az e rész szerinti ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek fenntartható készségfejlesztési együttműködést hoznak létre az adott ágazat legfontosabb érdekelt felei, az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a hatóságok között.

Az e rész szerinti szövetségek a 2. rész tevékenységeivel foglalkoznak. Ezenfelül a következő tevékenységeket kell lefedniük:

  • ágazati szakképzettség-fejlesztési stratégia kidolgozása a már létrehozott ágazati növekedési stratégia célkitűzéseinek támogatása céljából. Ennek a stratégiának kell lennie a konkrét intézkedéseket meghatározó, valamint a készségek keresletének és kínálatának összehangolása érdekében jól meghatározott tevékenységeket, mérföldköveket és eredményeket tartalmazó első fontos eredménynek. A stratégiának részleteznie kell, hogy a főbb tendenciák, például a globális, a társadalmi és az ágazati technológiai fejlemények vélhetően hogyan befolyásolják a munkahelyeket és a készségigényeket. A stratégiának tartalmaznia kell a várható ütemezést, és különös figyelmet kell fordítania a digitális és kulcsfontosságú alaptechnológiák hatására;
  • a stratégia alátámasztása és szemléltetése, a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány kezelését, valamint a több érdekelt fél (például az ágazat, a szociális partnerek, az oktatás és képzés, a hatóságok) közötti partnerségek elősegítését célzó, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák és kezdeményezések meghatározása, dokumentálása és konkrét példákkal történő népszerűsítése. Ezeket a példákat a szakpolitika, illetve a projekt egyértelmű leírását, a különböző érdekelt felek szerepét és felelősségi körét, az időtartamot, a finanszírozást (amennyiben rendelkezésre áll), valamint az eredményeket tartalmazó adatlapok formájában kell bemutatni; 
  • az aktuális helyzet értékelésére és a jövőbeli igények előrejelzésére szolgáló közös módszertan kidolgozása, valamint a készségek iránti kereslet és kínálat alakulásának (évenkénti) figyelemmel kísérése hiteles előrejelzési forgatókönyvek alapján;
  • a felülvizsgálandó vagy létrehozandó foglalkozási profilok, valamint az azokhoz kapcsolódó készségigények és jártassági szint meghatározása, lehetőség szerint az ESCO szerinti foglalkozási profilokra és a meglévő kompetenciakeretekre támaszkodva8; adott esetben ágazati kompetenciakeretek kidolgozása is mérlegelhető; 
  • az új képesítések felülvizsgálati vagy létrehozási prioritásainak meghatározása, leírása és feltüntetése a releváns foglalkozási profilok alapján;
  • konkrét szakoktatási és -képzési megoldások (például felsőfokú szakoktatás és -képzés), valamint vállalati-oktatási-kutatási partnerségek kialakításának ösztönzése;
  • konkrét megoldások kidolgozása a szakképzésben résztvevő tanulók, az álláskeresők és a gyakornokok európai ágazati mobilitásának előmozdítására, a meglévő uniós eszközök (például Erasmus+, EURES, Drop'Pin, A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége) kihasználásával;
  • olyan intézkedések kidolgozása, amelyek vonzó karrierlehetőségként népszerűsítik az ágazatot, különösen a fiatalok körében, ugyanakkor az ágazaton belül a nemek közötti egyensúly megteremtését is célozzák; 
  • a projekteredményeknek a projekt lezárulása utáni terjesztését célzó, hosszú távú cselekvési terv kialakítása. E terv alapját az oktatási és képzési szolgáltatók és az ágazat megfelelő szintű, legfontosabb érdekelt felei közötti tartós partnerségek képezik. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák meghatározását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket is. Biztosítania kell a szövetség munkájának megfelelő láthatóságát és széles körű – uniós és nemzeti politikai szinten történő – terjesztését, továbbá részleteznie kell azt, hogy hogyan történik a nemzeti és/vagy regionális szintű megvalósítás a megfelelő kormányzati és ágazati hatóságokkal. A cselekvési tervben azt is fel kell tüntetni, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek (például európai strukturális alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap, Erasmus+, COSME, ágazati programok), valamint a nemzeti és regionális finanszírozások hogyan támogathatják a szakképzettség-fejlesztési stratégiákat. Ennek során figyelembe kell venni a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat;
  • valamennyi releváns uniós és/vagy nemzeti szintű mennyiségi és minőségi információ kapcsolt, nyílt hozzáférésű adatformátumban való átadása9.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek alapvető jellemzői

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek alapvető jellemzői a következők:
  • A gazdasági ágazatok konkrét szakmái esetében a szakoktatás és -képzés megújítása (ha rendelkezésre áll, az ESCO10:), valamint
  • A projekt időtartamának lejárta után és a szövetséget alkotó szervezetek/intézmények körén kívül is érvényesülő hatás. Elvárás, hogy a partnerség és a tevékenységek a projekt időtartama után is tovább folytatódjanak. A szakmai profilok esetén a szakoktatás- és képzés változásainak mérhetőeknek kell lenniük. Az eredményeknek és a megoldásoknak átvihetőknek, és nagyobb nyilvánosság számára hozzáférhetőknek kell lenniük. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményeit az uniós készségkörképben való felhasználás és közzététel céljából rendelkezésre kell bocsátani. 
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek be kell bizonyítaniuk valamennyi partner kötelezettségvállalását és hozzáadott értékét. A partnereknek a rendszerszintű és ágazati vonatkozású információkat a gazdasági ágazatukon belüli készségigényekre és képzési gyakorlatokra vonatkozó alapos ismeretekkel kell ötvözniük. A feladatok és a teljesítések megoszlásának jeleznie kell, hogy a partnerek szaktudása és a felelősségi körükbe tartozó tevékenységek megfelelően igazodnak egymáshoz. A partnereknek legalább nemzeti szinten reprezentatívnak kell lenniük az ágazatban, európai befolyással, valamint a szakmai készségek előrejelzése, illetve kínálata, a képzés vagy a képesítés kialakítása terén szaktudással vagy kompetenciával kell rendelkezniük.

Az 1. részben az ágazati megközelítések „szakképzési kiválósági platformok” útján történő fejlesztését célzó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek a készségfejlesztésre szolgáló transznacionális ágazati összpontosítás egyedülálló kombinációját kell tanúsítaniuk a helyi/regionális gazdasági fejlődéshez fűződő kapcsolatok révén. A partnerek ágazati megközelítéseket alakítanak ki a kísérleti szakképzési kiválósági platformok segítségével, amelyek célja, hogy világszínvonalú szakképzési referenciapontokat hozzanak létre az egyes ágazatokban a fiatalok kezdeti képzésére, valamint a felnőttek folyamatos továbbképzésére és átképzésére.

Ezen platformokat a közös szakképzési tantervek és képesítések fejlesztését és megvalósítását célzó transznacionális partnerségek alkotják, különös hangsúlyt fektetve a vállalatokon belül folyó gyakorlati képzésre, a tanulók és a személyzet mobilitására, valamint a vállalkozói szellemre. A partnerségek magukban foglalják a szakképzést nyújtó szolgáltatókat a középfokú, a középfokút követő de nem felsőfokú, valamint a felsőfokú szinten, a vállalatokat, kamarákat, kutatóközpontokat, az innovációs ökoszisztémákban érintett szervezeteket és az illetékes hatóságokat. A szakképzési kiválósági platformokat olyan széles összefüggésben kell értelmezni, amely a különböző országok szakképzési rendszereinek sokféleségéhez igazodik.

Az ezen platformokban résztvevő szakképző intézmények az üzleti befektetések katalizátoraként működnek, és támogatják az európai és regionális innovációt, valamint az intelligens szakosodási stratégiákat azáltal, hogy biztosítják a magas színvonalon képzett munkavállalók kínálatát a vállalatok készségigényeinek megfelelő rugalmas és időszerű képzéseken keresztül.

A 2. részben (A szakoktatás és -képzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek) a partnereknek a szakoktatás és -képzés megvalósítása, illetve a képesítési követelményeknek az a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásán alapuló közös európai szakmai alapprofil (amennyiben rendelkezésre áll) alapján történő kialakítása során értelmezniük kell a szakmaspecifikus készségigényekre vonatkozó kutatási eredményeket. Adott esetben az európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok készségekkel kapcsolatban összegyűjtött információira és az Európai Bizottság megbízásából az ágazati szakképzettség-fejlesztésre vonatkozóan már elkészített tanulmányokra kell hagyatkozniuk. Az uniós készségkörkép a készségekkel kapcsolatban szerteágazó információkkal, számos elemzéssel és tanulmánnyal szolgál a szakmákra (foglalkozásokra) és az ágazatokra vonatkozóan.
A szövetségnek ezután ezeket innovatív, tanulási eredményekre orientált szakképzési tantervekbe kell foglalnia (az ECVET alkalmazásával), amelyeknek tartalmazniuk kell munkaalapú tanulási időszakokat, és amelyeket minőségbiztosítási mechanizmusoknak kell alátámasztaniuk (az EQAVET-tel összhangban). A szövetség partnereinek a pályázatban szemléltetniük kell, hogy milyen intézkedéseket fognak tenni az új vagy az adaptált szakképzési tanterv/ek formális elismerése (szakmai alapképzés), illetve tanúsítása (szakmai továbbképzés) tekintetében lefedett országokban és ágazatban, és hogy hogyan fogják bonyolítani az eljárásokat az uniós támogatás megszűnése után. A pályaorientációs szolgálatoknak, valamint a regionális, illetve helyi hatóságoknak „facilitátor” szerepét kell betölteniük a készségkereslet és a készségkínálat szakképzési tantervek megtervezésével való összehangolási folyamatának támogatása során, mégpedig annak érdekében, hogy a szakmai alapképzést nyújtó oktatási intézményeket, a fiatal tanulókat vagy a szüleiket a munkaerőpiacon nagyon keresett konkrét szakmákhoz lehessen vonzani. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek úgy kell elvégezniük a pályázatban leírt tevékenységeket, hogy azok maximális hatást fejtsenek ki egy-egy ágazaton belül egy – vagy több kapcsolódó – szakmára. 
A 3. részben (A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek) a partnereknek – a 2. rész esetén vázoltakon felül – az összes tevékenységre kiterjedő, átfogó és stratégiai megközelítést kell kidolgozniuk. E stratégiai megközelítésnek egyértelműen az ágazat átfogó növekedési stratégiájához kell kapcsolódnia, annak érdekében, hogy támogassa az ágazatot a legsürgősebb kihívásainak kezelésében, valamint közép- és hosszú távú céljainak megvalósításában, adott esetben többek között a növekedés, az innováció, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén. A szövetségeknek a munkájuk során figyelembe kell venniük és át kell gondolniuk az ágazatukat érintő uniós szintű fejleményeket és kiadványokat.

Milyen szerepet töltenek be az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben résztvevő szervezetek/intézmények?

Pályázó/koordinátor: a pályázatot az összes partner nevében benyújtó résztvevő szervezet/intézmény. A koordinátor teljes körű felelősséggel tartozik azért, hogy a projekt megvalósítására a megállapodással összhangban kerüljön sor. A következő koordinációs feladatokat látja el:
  • képviseli a szövetséget, és a nevében eljár az Európai Bizottság előtt;
  • pénzügyi és jogi felelősséget vállal az egész projekt megfelelő operatív, adminisztratív és pénzügyi megvalósításáért;
  • a projektpartnerekkel együttműködve koordinálja a szövetséget.
Teljes jogú partnerek: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség megvalósításához tevékenyen hozzájáruló résztvevő szervezetek/intézmények. Minden teljes jogú partnernek meghatalmazást kell aláírnia, amelynek értelmében az aláíró fél elfogadja, hogy a projekt megvalósítása során a fentiekben felsorolt feladatokat a koordinátor lássa el a partnerség nevében. Ugyanez vonatkozik a partnerországok résztvevőire is. 
Társult partnerek (opcionális): Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekben részt vehetnek olyan társult partnerek, amelyek hozzájárulnak az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek tevékenységeihez. Nem tartoznak szerződéses kötelezettségek hatálya alá, mivel nem részesülnek támogatásban. A projektben és a különböző munkacsomagokban való részvételüket és szerepüket egyértelműen ismertetni kell.
Társult jogalanyok (opcionális): Olyan szervezetek, amelyek hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek és tevékenységeinek a megvalósításához. A társult jogalanyokat meg kell nevezni a támogatás iránti kérelemben, és e jogalanyoknak eleget kell tenniük az e pályázati útmutató III. mellékletében (Fogalmak magyarázata) ismertetett követelményeknek.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek elbírálásának szempontjai

Az Erasmus+ programból nyújtott támogatásra való jogosultsághoz az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek pályázatának a következő formális szempontoknak kell megfelelnie:

1. rész: Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az ágazati megközelítéseknek a „szakképzési kiválósági platformok” révén történő fejlesztéséhez

Az 1. részhez tartozó támogathatósági kritériumok

Támogatható résztvevő szervezetek/ intézmények

Az alábbi szervezetek/intézmények a kapcsolt jogalanyaikkal együtt (ha vannak) jogosultak az 1. rész szerinti szövetségben való részvételre. E szervezetek/intézmények valamely programországban székhellyel rendelkező, állami vagy magánszektorbeli szervezetek/intézmények lehetnek (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).
  • állami vagy magánszektorbeli szakképzési szolgáltatók bármely EKKR szinten, különös tekintettel a saját oktatási részleggel rendelkezőkre, a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosítókra, valamint a közös képzést (kollaboratív képzést) biztosítókra;
  • az iparágat, a kis- és középvállalkozásokat, a szociális partnereket, a szakmákat, valamint az oktatásban és képzésben érdekelt feleket, többek között az ifjúsági szervezeteket képviselő uniós vagy nemzeti szintű szervezetek vagy hálózatok;
  • kereskedelmi, ipari vagy munkaügyi kamarák, valamint egyéb közvetítő testületek;
  • állami vagy magánszektorbeli szakképzési szolgáltatók hálózatai, valamint az azokat képviselő európai vagy nemzeti szervezetek;
  • európai és/vagy nemzeti szociális partnerek;
  • munkaügyi minisztériumok vagy társult szervek (ügynökségek vagy tanácsok);
  • állami vagy magánszektorbeli foglalkoztatási szolgálatok;
  • munkaerőpiaci kutatóintézetek, nemzeti statisztikai hivatalok;
  • állami vagy magánszektorbeli kis-, közép- vagy nagyvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
  • az innovációs ökoszisztémában résztvevő gazdaságfejlesztési ügynökségek és szervezetek;
  • munkáltatói vagy munkavállalói ágazati vagy szakmai szövetségek, kézműves kamarák;
  • európai vagy nemzeti szintű ágazati ernyőszervezetek;
  • kutatóintézetek;
  • ágazati készségtanácsok
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadási és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek;
  • az oktatásért és képzésért és/vagy munkaerőpiaci ügyekért helyi, regionális vagy nemzeti szinten felelős hatóságok;
  • akkreditációval, képesítésigazolással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó testületek („szabályozási feladatkörrel” rendelkező szervek).

Ki pályázhat?

Pályázó szervezet bármely, a programországban székhellyel rendelkező résztvevő szervezet/intézmény lehet. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes résztvevő szervezet/intézmény nevében.

A résztvevő szervezetek/intézmények száma és profilja

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 4 programországra kell kiterjednie, és legalább 8 teljes jogú partnerrel kell rendelkeznie, amelyeknek legalább 3 vállalatot, iparági vagy ágazati képviselőt (például kamara vagy szakmai szövetség), és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltatót kell magukban tömöríteniük.

Támogatható ágazatok

Valamennyi ágazat11, a 3. rész szerint támogatható ágazatok kivételével.

A projekt időtartama

2 év. A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.
Kivételes esetekben az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség fennállásának időtartama a kedvezményezett kérésére és a Végrehajtó Ügynökség beleegyezésével legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik.

Hová kell benyújtani a pályázatot? A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez.

Mikor kell benyújtani a pályázatot?

A pályázóknak az ugyanazon év november 1-jén vagy december 1-jén, vagy következő év január 1-jén kezdődő projektekre február 28-ig (brüsszeli idő szerint déli 12 óráig) kell benyújtaniuk a pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit lásd a pályázati útmutató C. részében.

A pályázó szervezetek/intézmények elbírálására a releváns kizárási és kiválasztási szempontok alapján kerül sor. További információkért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét.

Az 1. részhez kapcsolódó odaítélési szempontok

A projekt értékelése a következő szempontok szerint történik:

A projekt relevanciája
(maximum 25 pont)

  • Kapcsolódás az irányelvhez: a javaslat hozzájárul az innovatív együttműködési partnerségek kidolgozására vonatkozó európai célkitűzések eléréséhez, mintegy első lépésként a transznacionális „szakképzési kiválósági platformok” létrehozatala irányában;
  • Szakképzési képviselet: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik a szakképzés megtervezését és megvalósítását;
  • Ágazati képviselet: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik az érintett ágazatot;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányozza elő a digitális készségek iránti igények felmérését. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • „Zöld” készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó készségkövetelményeket. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • Cél: a pályázat releváns a cselekvés célkitűzései szempontjából .
  • Következetesség: a célkitűzések megbízható igényelemzésen alapulnak; egyértelműen meg vannak határozva, reálisak, továbbá a résztvevő szervezetek/intézmények és a cselekvés szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak.
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett projektspecifikus innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet.
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen szemlélteti a projekt transznacionális jellegéből fakadó hozzáadott értéket.

A projektterv és a megvalósítás minősége
(maximum 30 pont)

  • Következetesség: a pályázat összességében biztosítja a projekt célkitűzései, módszertana, tevékenységei és a javasolt költségvetés közötti összhangot. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, a feltárt igények kielégítése és a várt eredmények elérése érdekében.
  • Felépítés: a munkaprogram világos és érhető, és valamennyi szakaszra (az előkészítésre, a megvalósításra, a kiaknázásra, a monitoringra, az értékelésre és a terjesztésre) kiterjed.
  • Irányítás: a pályázat határozott irányítási intézkedéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelősségi körök megfelelően meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • Költségvetés: a költségvetés a sikerhez szükséges, megfelelő forrásokat irányoz elő, nincs sem túlbecsülve, sem alulbecsülve.
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: az ellenőrzési intézkedések (folyamatos minőségértékelés, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelési tevékenységek stb.) és a minőségi mutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítása kiváló színvonalú és költséghatékony legyen. A pályázat egyértelműen meghatározza a projektben rejlő kihívásokat/kockázatokat, és az ezeket enyhítő intézkedésekre megfelelően kitér. A pályázat a projekt szerves részeként szakértői felülvizsgálati eljárásokat irányoz elő. A szövetség munkaprogramja független külső minőségértékelést tartalmaz a projekt félidejében és végén.

A projektet megvalósító munkacsoport és az együttműködési megállapodások minősége

(maximum 25 pont)

  • Konfiguráció: a partnerség összetétele összhangban áll a projekt célkitűzéseivel, és egyesíti a tervezett tevékenységekhez szükséges releváns szakértelmet és kompetenciákat.  A pályázat meggyőzően szemlélteti a partnerek érintett ágazaton belüli reprezentativitását és szaktudását az érintett ágazatban és európai szinten. A partnerek a rendszerszintű és ágazati vonatkozású információkat a gazdasági ágazatukon belüli készségigényekre és képzési gyakorlatokra vonatkozó alapos ismeretekkel ötvözik. Az európai szociális partnerek és/vagy nemzeti szociális partnerek részvétele a szövetség által lefedett országokban, egyértelmű szerep-hozzárendeléssel. A releváns partnereknek a szövetségben szereplő programországokon belüli földrajzi lefedettségének és reprezentativitásának olyan mértékűnek kell lennie, hogy a szövetség a lefedett országokban kiemelten képes legyen a projekt megvalósítására (pl. európai szintű ágazati szervezet vagy európai szociális partnerek részvétele révén). Ha a pályázatban a szakoktatás és szakképzés területén szabályozási feladatkörrel rendelkező szervek is szerepelnek, a pályázat kiemelten relevánsnak minősül;
  • Kötelezettségvállalás: a felelősségi körök és a feladatok megosztása egyértelmű, megfelelő, és szemlélteti, hogy valamennyi résztvevő szervezet/intézmény a saját szakértelmének és kapacitásainak megfelelő kötelezettségvállalással és tevékenyen járul hozzá a projekthez.
  • Feladatok: a koordinátor magas színvonalon irányítja és koordinálja a transznacionális hálózatokat, és vezető szerepről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben. Az egyéni feladatok kiosztása az egyes partnerek sajátos know-how-ja alapján történik.
  • Együttműködés/csapatszellem: a pályázat hatékony mechanizmust javasol a megfelelő koordináció, a döntéshozatal, valamint a résztvevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és bármely más releváns érdekelt fél közötti kommunikáció biztosítására.

Hatás és terjesztés

(maximum 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy a partnerek és más érdekelt felek hogyan fogják felhasználni a szövetség eredményeit. A pályázat a projekt időtartama alatt és azt követően a hasznosítás mérésére szolgáló eszközöket határoz meg.
  • Terjesztés: a pályázat egyértelmű tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, továbbá tartalmazza azokat a megfelelő tevékenységeket, eszközöket és csatornákat, amelyek biztosítják, hogy munkaerőpiacon nagyon keresett foglalkozásokra vagy az új vállalkozások létrehozásának lehetőségére vonatkozó eredmények és előnyök ténylegesen eljussanak az érdekelt felekhez a projekt időtartama alatt és után; a politikai döntéshozókhoz, a pályaorientációs szakemberekhez, a vállalkozásokhoz és a tanköteles fiatal tanulókhoz; a pályázat feltünteti, hogy mely partnerek lesznek felelősek a terjesztésért, és szemlélteti a terjesztési tevékenységekkel kapcsolatos releváns tapasztalataikat.
  • Hatás: Tartalmazza azokat a partnereket, amelyek jelentős szerepet töltenek be az érintett ágazatban, beleértve az oktatás és a képzés területét is. A pályázat az előrehaladás mérésére és az elvárt (rövid és hosszú távú) hatás vizsgálatára szolgáló intézkedéseket, valamint célértékeket és mutatókat foglal magában; ha a (különösen a képesítések terén) szabályozási feladatkörrel rendelkező szervek meggyőzően részt vesznek a képzési tartalom elismerésének vagy igazolásának biztosításában, a pályázat kiemelten relevánsnak minősül. Ha valamely európai szintű, akár a szociális partnereket, akár az érintett ágazatot képviselő ágazati ernyőszervezet teljes jogú partnernek minősül, a pályázat kiemelten relevánsnak számít. Ha valamely helyi/regionális innovációs ökoszisztémában résztvevő gazdasági fejlesztési ügynökség és szervezet teljes körű partnernek minősül, a pályázat kiemelten relevánsnak számít.
  • Nyílt hozzáférés12: Amennyiben releváns, a pályázat leírja, hogy a létrehozott segédanyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat hogyan teszik szabadon elérhetővé, és hogyan népszerűsítik azokat nyílt licencekkel13, emellett nem tartalmaz aránytalan korlátozásokat. 
  • Fenntarthatóság: a javaslat ismerteti, hogyan fogják kiépíteni és továbbfejleszteni a kísérleti szakképzési kiválósági platformokat. A pályázat megfelelő intézkedéseket foglal magában, valamint megnevezi azokat az (európai, nemzeti és magánszektorbeli) pénzügyi forrásokat, amelyekkel biztosítható, hogy a szövetség által elért eredmények és előnyök hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatóak legyenek. Ezenfelül „A pályázat relevanciája” és „A projektet megvalósító munkacsoport és az együttműködési megállapodások minősége” kategória esetében legalább 13, „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategória esetében legalább 16, a „Hatás és terjesztés” kategória esetében pedig legalább 11 pontot el kell érniük.

2. rész: A szakoktatás és -képzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

A 2. részhez tartozó támogathatósági kritériumok

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK/INTÉZMÉNYEK

Az alábbi szervezetek/intézmények a kapcsolt jogalanyaikkal együtt (ha vannak) jogosultak a 2. rész szerinti szövetségben való részvételre. E szervezetek/intézmények valamely programországban székhellyel rendelkező, állami vagy magánszektorbeli szervezetek/intézmények lehetnek (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).
  • állami vagy magánszektorbeli szakképzési szolgáltatók, többek között szociális vállalkozások, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosító, valamint a közös képzést (kollaboratív képzést) biztosító szakképzési szolgáltatók;
  • az ipart képviselő uniós vagy nemzeti szervezetek/intézmények, kis- és középvállalkozások, releváns ágazati szervezetek/intézmények;
  • állami vagy magánszektorbeli szakképzési szolgáltatók hálózatai, valamint az azokat képviselő európai vagy nemzeti szervezetek;
  • oktatást és képzést nyújtó regionális vagy nemzeti szintű hatóságok, valamint minisztériumok;
  • a szociális partnereket, az iparágat, az ágazati szervezeteket, a szakmákat, valamint más oktatási és képzési érdekelt feleket, többek között az ifjúsági szervezeteket képviselő uniós vagy nemzeti szintű szervezetek vagy hálózatok; 
  • kereskedelmi, ipar-, kézműves vagy munkaügyi kamarák, valamint egyéb közvetítő testületek;
  • ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok; 
  • gazdaságfejlesztési ügynökségek, statisztikai szervek és kutatóintézetek;
  • kulturális és/vagy kreatív testületek;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadási, tájékoztató szolgáltatást és foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek;
  • akkreditációval, képesítésigazolással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó testületek („szabályozási feladatkörrel” rendelkező szervek).

KI PÁLYÁZHAT?

Pályázó bármely, programországban székhellyel rendelkező résztvevő szervezet/intézmény lehet. Ez az intézmény pályázik az adott projektben érintett összes résztvevő szervezet/intézmény nevében.

A RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK/INTÉZMÉNYEK SZÁMA ÉS PROFILJA

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 4 programországra kell kiterjednie, és legalább 8 teljes jogú partnerrel kell rendelkeznie, melyek közül legalább 3 vállalat, iparági vagy ágazati képviselő (például kamara vagy szakmai szövetség), és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltató.

TÁMOGATHATÓ ÁGAZATOK

Valamennyi ágazat14, a 3. rész szerint támogatható hat ágazat kivételével.

A PROJEKT IDŐTARTAMA

2 vagy 3 év. A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.
Kivételes esetekben az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség fennállásának időtartama a kedvezményezett kérésére és a Végrehajtó Ügynökség beleegyezésével legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik.

HOVÁ KELL BENYÚJTANI A PÁLYÁZATOT? A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez.

MIKOR KELL BENYÚJTANI A PÁLYÁZATOT?

A pályázóknak az ugyanazon év november 1-jén vagy december 1-jén, vagy következő év január 1-jén kezdődő projektekre február 28-ig (brüsszeli idő szerint déli 12 óráig) kell benyújtaniuk a pályázatukat.

HOGYAN KELL PÁLYÁZNI?

Ennek részleteit lásd a pályázati útmutató C. részében.

A pályázó szervezetek/intézmények elbírálására a releváns kizárási és kiválasztási szempontok alapján kerül sor. További információkért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét.

A 2. részhez kapcsolódó odaítélési szempontok

A projektek elbírálása a következő szempontok szerint történik:

A PROJEKT RELEVANCIÁJA
(MAXIMUM 25 PONT)

  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel fennálló kapcsolat: a pályázat figyelembe veszi a szakképzés területén kitűzött európai célokat, és hozzájárul azok megvalósításához; a pályázat figyelembe veszi a készségfejlesztésre vonatkozó meglévő uniós eszközöket és kezdeményezéseket, és hozzájárul azok ismertté tételéhez; adott esetben az európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanács munkájára támaszkodik.
  • Szakképzési képviselet: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik a szakképzés megtervezését és megvalósítását.
  • Ágazati képviselet: az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik az érintett ágazatot. 
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben tartalmaz digitális készségeket egy vagy több, kapcsolódó szakmai profil képzési tartalmában. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • „Zöld” készségek: a pályázat milyen mértékben tartalmaz a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó készségeket egy vagy több, kapcsolódó szakmai profil képzési tartalmában. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • Cél: a pályázat releváns a cselekvés célkitűzései szempontjából (lásd „Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek céljai és prioritásai” című szakaszt).
  • Következetesség: a célkitűzések megbízható igényelemzésen alapulnak; egyértelműen meg vannak határozva, reálisak, továbbá a résztvevő szervezetek/intézmények és a cselekvés szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak.
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett projektspecifikus innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet.
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen szemlélteti a projekt transznacionális jellegéből fakadó hozzáadott értéket.

A PROJEKTTERV ÉS A MEGVALÓSÍTÁS MINŐSÉGE
(MAXIMUM 30 PONT)

  • Következetesség: a pályázat összességében biztosítja a projekt célkitűzései, módszertana, tevékenységei és a javasolt költségvetés közötti összhangot. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, a feltárt igények kielégítése és a várt eredmények elérése érdekében.
  • Felépítés: a munkaprogram világos és érhető, és valamennyi szakaszra (az előkészítésre, a megvalósításra, a kiaknázásra, a monitoringra, az értékelésre és a terjesztésre) kiterjed.
  • Módszertan: a pályázat összhangban van készségekkel és a foglalkozásokkal kapcsolatos uniós jogi aktusokkal és eszközökkel, és felhasználja azokat, például a következőket: EKKR15, ECVET16, EQAVET17, Europass18, EURES19, Drop 'Pin20, ESCO21 stb. Amennyiben lehetséges, a pályázat figyelembe veszi és hasznosítja a korábbi releváns tevékenységeket (például a programországok, a tudományos és innovációs társulások és az EIT22, a korábbi és aktuális ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek23) kezdeményezéseit. A pályázat a tanulási eredményeken alapuló megközelítést, az ECVET kreditrendszert (tanulási eredmények egységeit) és az EQUAVET referenciakeretnek megfelelő minőségbiztosítási elveket alkalmazza.
  • Irányítás: a pályázat határozott irányítási intézkedéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelősségi körök megfelelően meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • Költségvetés: a költségvetés a sikerhez szükséges, megfelelő forrásokat irányoz elő, nincs sem túlbecsülve, sem alulbecsülve.
  • A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel összhangban van.
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: az ellenőrzési intézkedések (folyamatos minőségértékelés, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelési tevékenységek stb.) és a minőségi mutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítása kiváló színvonalú és költséghatékony legyen. A pályázat egyértelműen meghatározza a projektben rejlő kihívásokat/kockázatokat, és az ezeket enyhítő intézkedésekre megfelelően kitér. A pályázat a projekt szerves részeként szakértői felülvizsgálati eljárásokat irányoz elő. A szövetség munkaprogramja független külső minőségértékelést tartalmaz a projekt félidejében és végén.

A PROJEKTET MEGVALÓSÍTÓ MUNKACSOPORT ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK MINŐSÉGE

(MAXIMUM 25 PONT)

  • Összetétel: a partnerség összetétele összhangban van a projekt célkitűzéseivel, adott esetben a tanterv, a képesítési követelmények kialakításában, a képzési követelmények kialakításában, valamint a képzési módszertanban és politikában előírt szaktudást és kompetenciákat tömöríti. A pályázat meggyőzően szemlélteti a partnerek érintett ágazaton belüli reprezentativitását és szaktudását az érintett ágazatban és európai szinten. A partnerek a rendszerszintű és ágazati vonatkozású információkat a gazdasági ágazatukon belüli készségigényekre és képzési gyakorlatokra vonatkozó alapos ismeretekkel ötvözik. A szövetség által lefedett országokban működő – a tanterv(ek) kidolgozására és a munkaalapú tanulás biztosítására egyértelműen megszerzett szerepkörrel rendelkező – európai szociális partnerek és/vagy nemzeti szociális partnerek részvétele kiemelten releváns. A releváns partnereknek a szövetség programországain belüli lefedettségének és reprezentativitásának olyan mértékűnek kell lennie, hogy a szövetség erőteljes hatást fejthessen ki a szövetség több országában (például európai szintű ágazati szervezet/intézmény vagy európai szociális partnerek részvétele révén). Ha a pályázat a szakképzés területén szabályozási feladatkörrel rendelkező szerveket is érint, kiemelten relevánsnak minősül.
  • Kötelezettségvállalás: a felelősségi körök és a feladatok megosztása egyértelmű, megfelelő, és szemlélteti, hogy valamennyi résztvevő szervezet/intézmény a saját szakértelmének és kapacitásainak megfelelő kötelezettségvállalással és tevékenyen járul hozzá a projekthez.
  • Feladatok: a koordinátor magas színvonalon irányítja és koordinálja a transznacionális hálózatokat, és vezető szerepről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben. Az egyéni feladatok kiosztása az egyes partnerek sajátos know-how-ja alapján történik.
  • Együttműködés/csapatszellem: a pályázat hatékony mechanizmust javasol a megfelelő koordináció, a döntéshozatal, valamint a résztvevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és bármely más releváns érdekelt fél közötti kommunikáció biztosítására.

HATÁS ÉS TERJESZTÉS

(MAXIMUM 20 PONT)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy a partnerek és más érdekelt felek hogyan fogják felhasználni a szövetség eredményeit. A pályázat a projekt időtartama alatt és azt követően a hasznosítás mérésére szolgáló eszközöket határoz meg.
  • Terjesztés: a pályázat egyértelmű tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, továbbá tartalmazza azokat a megfelelő tevékenységeket és tevékenység-ütemezéseket, eszközöket és csatornákat, amelyek biztosítják, hogy munkaerőpiacon nagyon keresett foglalkozásokra vagy az új vállalkozások létrehozásának lehetőségére vonatkozó eredmények és előnyök ténylegesen eljussanak az érdekelt felekhez a projekt időtartama alatt és után; a politikai döntéshozókhoz, a pályaorientációs szakemberekhez, a vállalkozásokhoz és a tanköteles fiatal tanulókhoz; a pályázat feltünteti, hogy mely partnerek lesznek felelősek a terjesztésért, és szemlélteti a terjesztési tevékenységekkel kapcsolatos releváns tapasztalataikat.
  • Hatás: a pályázat társadalmi és gazdasági relevanciáról és kihatásról tanúskodik. A pályázat tartalmazza azokat a partnereket, amelyek jelentős szerepet töltenek be az érintett ágazatban, többek között az oktatási és képzési ágazatban. A pályázat az előrehaladás mérésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás vizsgálatára szolgáló intézkedéseket, valamint célértékeket és mutatókat tartalmaz; ha a (különösen a képesítések terén) szabályozási feladatkörrel rendelkező szervek meggyőzően részt vesznek a képzési tartalom elismerésének vagy igazolásának biztosításában, a pályázat kiemelten releváns. Ha valamely európai szintű, akár a szociális partnereket, akár az érintett ágazatot képviselő ágazati ernyőszervezet teljes jogú partnernek minősül, a pályázat kiemelten releváns.
  • Nyílt hozzáférés24: Amennyiben releváns, a pályázat leírja, hogy a létrehozott segédanyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat hogyan teszik szabadon elérhetővé, és hogyan népszerűsítik azokat nyílt licencekkel25, és nem tartalmaz aránytalan korlátozásokat; 
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű megvalósításra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása hogyan fog történni. A pályázat megfelelő intézkedéseket tartalmaz, valamint megnevezi azokat az (európai, nemzeti és magánszektorbeli) pénzügyi forrásokat, amelyekkel biztosítható, hogy a szövetség által elért eredmények és előnyök hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatóak legyenek. Ezenfelül „A pályázat relevanciája” és „A projektet megvalósító munkacsoport és az együttműködési megállapodások minősége” kategória esetében legalább 13, „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategória esetében legalább 16, a „Hatás és terjesztés” kategória esetében pedig legalább 11 pontot el kell érniük.

3. rész: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

A 3. részhez tartozó támogathatósági kritériumok

TÁMOGATHATÓ RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK/INTÉZMÉNYEK

Az alábbi szervezetek/intézmények a kapcsolt jogalanyaikkal együtt (ha vannak) jogosultak a 3. rész szerinti szövetségben való részvételre. E szervezetek/intézmények valamely programországban székhellyel rendelkező, állami vagy magánszektorbeli szervezetek/intézmények lehetnek (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).
  • a kiválasztott ágazatokban tevékenykedő állami vagy magánvállalkozások, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzést biztosító, valamint a közös képzést (kollaboratív képzést) biztosító szakképzési szolgáltatók;
  • az ipart képviselő uniós vagy nemzeti szervezetek, kis- és középvállalkozások, releváns ágazati szervezetek;
  • állami vagy magánszektorbeli oktatási vagy képzési szolgáltatók, ideértve a képzési központokat és a felsőoktatási intézményeket is;
  • állami vagy magánszektorbeli oktatási vagy képzési szolgáltatók hálózatai, valamint az azokat képviselő európai vagy nemzeti szervezetek;
  • az oktatásért és képzésért, illetve a foglalkoztatásért felelős regionális vagy nemzeti szintű hatóságok, valamint a kapcsolódó minisztériumok;
  • a szociális partnereket, az iparágat, az ágazati szervezeteket, a szakmákat, valamint más oktatási és képzési érdekelt feleket, többek között az ifjúsági szervezeteket képviselő uniós vagy nemzeti szintű szervezetek vagy hálózatok; 
  • kereskedelmi, ipar- vagy munkaügyi kamarák, valamint egyéb releváns, ágazati szintű közvetítő testületek;
  • ágazati szakképzettség-fejlesztési tanácsok; 
  • gazdaságfejlesztési ügynökségek, statisztikai szervek és kutatóintézetek;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadási, tájékoztató szolgáltatást és foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek;
  • akkreditációval, képesítésigazolással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó testületek („szabályozási feladatkörrel” rendelkező szervek).
  • a megfelelő hatóságokat regionális és nemzeti szinten képviselő szervek.

KI PÁLYÁZHAT?

Pályázó bármely, programországban székhellyel rendelkező résztvevő szervezet/intézmény lehet. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes résztvevő szervezet/intézmény nevében.

A RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK/INTÉZMÉNYEK SZÁMA ÉS PROFILJA

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségnek legalább 8 programországra kell kiterjednie, és legalább 12 teljes jogú partnerrel kell rendelkeznie, melyek közül legalább 5 vállalat, iparági vagy ágazati képviselő (például kamara, szakszervezet vagy szakmai szövetség), és legalább 5 oktatási és képzési szolgáltató.

TÁMOGATHATÓ ÁGAZATOK

  1. Elektromos mobilitás terén használt akkumulátorok
  2. Biogazdaság, új technológiák és innováció a mezőgazdaságban
  3. Védelmi technológiák
  4. Az energiaértéklánc digitalizálása
  5. Energiaigényes iparágak/ipari szimbiózis
  6. Mikroelektronikai gyártás és tervezés

A PROJEKT IDŐTARTAMA

4 év.
Kivételes esetekben az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség fennállásának időtartama a kedvezményezett kérésére és a Végrehajtó Ügynökség beleegyezésével legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik.

HOVÁ KELL BENYÚJTANI A PÁLYÁZATOT? A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez.

MIKOR KELL BENYÚJTANI A PÁLYÁZATOT?

A pályázóknak az ugyanazon év november 1-jén vagy december 1-jén, vagy következő év január 1-jén kezdődő projektekre február 28-ig (brüsszeli idő szerint déli 12 óráig) kell benyújtaniuk a pályázatukat.

HOGYAN KELL PÁLYÁZNI?

Ennek részleteit lásd a pályázati útmutató C. részében.

A 3. rész szerinti projektekben ágazatonként figyelembe veendő további információk

A 3. RÉSZ (A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek) vonatkozásában az alábbi információkat kell figyelembe venni az egyes ágazatok tekintetében:

Elektromos mobilitás terén használt akkumulátorok

26

A szövetségnek legalább a következő területeket kell lefednie:
  1. 3D nyomtatás, tintasugaras nyomtatási technológiák, fotopolimerizáció, porágy-fúzió, anyagsajtolás, irányított energiadepozíció.
  2. Az ipari modernizációra (például a fröccsöntésre, a forgácsoló megmunkálásra, a formázásra és az összeeresztésre) való áttérés szakaszában lévő hagyományos feldolgozó iparágak.
  3. Kreatív iparágak, például ipari és grafikai tervezés, szoftverfejlesztés, 3D kiadványszerkesztés.
A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő bizonyítékokkal, többek között az alábbiak szerinti intézkedésekkel és iránymutatásokkal:
  • „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című 2012. évi közlemény27
  • A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság additív gyártásról készített 2014. évi jelentése28
  • Az „európai ipar »reneszánszáért«” című 2014. évi közlemény29
  • Az EGSZB 2015. évi saját kezdeményezésű véleménye a 3D nyomtatásról30
  • Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) 2015. évi tanulmánya a 3D nyomtatásról31
  • A H2020 FoF-05-2016 számú, 2016. évi pályázati felhívás32
  • Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek Erasmus+ által finanszírozott projektjei: a 3DPrism33és a Metals34, valamint az Erasmus+ szerinti egyéb együttműködési projektek35.
  • „Az európai ipar digitalizálása” című 2016. évi közlemény36
  • A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának 2017. évi félidős értékelése37

Biogazdaság, új technológiák és innováció a mezőgazdaságban

A szövetségnek a következők közül legalább 2 területet kell lefednie:

  • A mezőgazdasági fenntarthatóság, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;
  • Digitális technológiák, digitalizálás, big data és mesterséges intelligencia;
  • Biogazdaság, körforgásos gazdaság és bioalapú termékek.

A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő bizonyítékokkal, többek között az alábbiak szerinti intézkedésekkel és iránymutatásokkal:

  • Az Agrárkutatási Állandó Bizottság (Standing Committee on Agricultural Research, SCAR)38, különös tekintettel a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerén (Agricultural Knowledge and Innovation System, AKIS) végzett munkára
  • Közös agrárpolitikai jogszabályok39
  • Digitális egységes piaci stratégia40
  • Az EU mezőgazdasági kutatásának és innovációjának stratégiai megközelítése41
  • Az EU biogazdasági stratégiája42
  • Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve43
  • Az EU erdészeti stratégiája44
  • EU éghajlat-politika45

Releváns Horizont 202046, Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozása47 és LIFE48 projektek

Védelmi technológiák

A szövetségnek a következők közül legalább 2 területet kell lefednie:

  • Összetett fegyverrendszerek;
  • Ballisztikus rendszerek;
  • Robotika, autonóm rendszerek, mesterséges intelligencia;
  • C4ISTAR (parancs, vezérlés, kommunikáció, számítógépek, információ/hírszerzés, felügyelet stb.).

A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő kezdeményezésekkel és bizonyítékokkal, többek között az alábbiak szerinti intézkedésekkel és iránymutatásokkal:

  • A védelemhez kapcsolódó készségek jövőképe ma és holnap: a készségadatok hiányosságokat meghatározó elemzése (megjelenés várhatóan 2018 októberében) 49
  • Európai védelmi képességek partnerség 50
  • Európai Védelmi Alap – Javaslat rendeletre COM(2018) 476 51
  • Az Európai Védelmi Alap elindítása – COM(2017) 295 52Európai védelmi cselekvési terv – COM(2016) 950 53Tanulmány a védelem terén rendelkezésre álló készségekről és kompetenciáról (2015) 54
  • Egy versenyképesebb és hatékonyabb védelmi és biztonsági ágazat megteremtése – COM(2013) 387 55Végrehajtási ütemterv: COM(2013) 387 56

Az Európai Tanács 2013. decemberi következtetései 57

Az energiaértéklánc digitalizálása

A szövetségnek a következők közül legalább 2 területet kell lefednie:

  • Az energiaátviteli és elosztó hálózatok digitalizálása, beleértve az intelligens hálózatokat és az intelligens mérési rendszereket;
  • Információs és kommunikációs rendszerek (IKT rendszerek) az energiaágazat számára, beleértve az adatkezelést és a számítógépes biztonságot;
  • Új energetikai szolgáltatások, ideértve a keresletre adott válaszokat, és egyéb energiaadatokkal kapcsolatos szolgáltatásokat;
  • Energiaellátás és -termelés átmenete és digitalizálása.

A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő kezdeményezésekkel és bizonyítékokkal, többek között az alábbiak szerinti intézkedésekkel és iránymutatásokkal:

  • „Tiszta energia minden európainak” csomag 58
  • Az energiaunióra vonatkozó keretstratégia 59
  • A harmadik energiacsomag 60
  • Villamosenergia-hálózati kódexek és iránymutatások 61
Energiaigényes iparágak/ipari szimbiózis
A szövetségnek legalább a megújuló villamos energia, a hőtechnika, a közlekedési és energetikai infrastruktúra területéből legalább a következőket kell lefednie: 
  1. lakossági hőtechnika és villamos energia (kis szélturbina, tetőre szerelt és épületekbe beépített fényelemek, biomassza-tüzelésű kazánok és megújulóenergia-alapú kogeneráció, naphőenergia, hőszivattyúk és lakossági hűtéstechnika, felhasználóoldali válasz, tárolás és mikrohálózat);
  2. ipari és kereskedelmi hőtechnika és villamos energia (szélerőműparkok, fotovoltaikus parkok, napenergia-koncentrálás, nagy és kisléptékű vízenergia, geotermikus energia, naphőenergia hőtechnikához, hőszivattyúkhoz, termikus hálózatokhoz).
  3. hulladék, bioüzemanyagok és biomassza (biogáz, fejlett bioüzemanyagok, szilárd biomassza és (folyadék, gáz halmazállapotú) biomassza-üzemanyagok, valamint más, megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, megújuló települési hulladék).
  4. óceáni és nyílt tengeri megújuló energia;
  5. energetikai rendszerek integrációja és fejlesztése (villamosenergia-hálózat, rugalmasság és tárolás; integráció, elektromos közlekedés és karbonszegény közlekedési/szállítási rendszer).
A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő kezdeményezésekkel és bizonyítékokkal, többek között az alábbiak szerinti intézkedésekkel és iránymutatásokkal:
  • A 2018-as Körkörös gazdaság csomag, benne az EU műanyagokra vonatkozó stratégiájával62
  • A 2017-es közlemény „Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiájáról”63A 2011-es „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” 64
  • A nem-tanulmány az EU energiaintenzív iparágainak versenyképességéről 65
  • Projekt a 2018-as politikajelentéshez: „Utak a fenntartható iparágakhoz: energiahatékonyság és CO2-felhasználás” 66
  • 6. cselekvés a stratégiai energiatechnológiai tervből („SET terv”) 67
  • Energiahatékonysági irányelv 68
  • Hulladék irányelv 69
  • BREF-ek 70
  • Az ERASMUS+ által finanszírozott projektek: Recycle Art, ENACTPLUS 71 SEEREUSE 72
  • Horizon 2020 projektek, úgymint a MAESTRI, SCALER, SHAREBOX, SYMBIOPTIMA és az EPOS 73
Mikroelektronikai gyártás és tervezés

A szövetségnek az alábbiak közül legalább 2 területet kell lefednie:

  • Elektronikus alkatrészek tervezése digitális, analóg vagy vegyes jelű áramkörökhöz, mint például: információfeldolgozás és -tárolás, RF és mikrohullámok, érzékelők (képalkotás, fotonika stb.) és aktuátorok (MEMS stb.);
  • Elektronikus rendszerek tervezése, mint például: rendszer chipen, rendszer csomagban, hardver/szoftver társ-fejlesztés;
  • Az elektronikai gyártás alapjai, mint például: bevezetés a fejlett anyagokba, feldolgozó berendezések, gyártási folyamat, tesztelés, csomagolás, előrejelző/megelőző szolgáltatások.
A komplementaritás és a szinergiák biztosítása érdekében a tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az ágazatra vonatkozó, meglévő bizonyítékokkal, valamint a következő dokumentumokban foglalt iránymutatásokkal:
  • Digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció – EC DG Cnect 74
  • Az Európai iparstratégiai ütemterv megvalósítási terve – 2014, Elektronikai iparág vezető szereplőinek csoportja 75
  • A kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek Európában - tanulmány – 2016, EC-DG Grow 76
  • Kulcsfontosságú alaptechnológiák – Végső jelentés – 2016, Magas szintű KET szakértői csoport 77, és Az ipar újramegtalálása – 2018, Magas szintű ipari technológiai szakértői csoport 78
  • Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája – 2017 79Az európai ipar digitalizálása – 2016 80

A pályázó szervezetek/intézmények elbírálására a releváns kizárási és kiválasztási szempontok alapján kerül sor. További információkért tanulmányozza a pályázati útmutató C. részét.

A 3. részhez kapcsolódó odaítélési szempontok

A projektek elbírálása a következő szempontok szerint történik:

A PROJEKT RELEVANCIÁJA
(MAXIMUM 25 PONT)

  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel fennálló kapcsolat: a pályázat figyelembe veszi a szakképzés területén kitűzött európai célokat, és hozzájárul azok megvalósításához; figyelembe veszi a készségfejlesztésre vonatkozó meglévő uniós eszközöket és kezdeményezéseket, és hozzájárul azok ismertté tételéhez; adott esetben az európai ágazati szakképzettség-fejlesztési tanács munkájára támaszkodik.
  • Az oktatás képviselete: a szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik az oktatási szolgáltatókat.
  • Ágazati képviselet: a szövetségnek olyan partnerei vannak, amelyek megfelelően képviselik az érintett ágazatot.
  • Digitális készségek és kulcsfontosságú alaptechnológiák: a pályázat milyen mértékben tartalmazza ezeket a digitális készségeket egy vagy több, kapcsolódó szakmai profil képzési tartalmában. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • „Zöld” és „kék” készségek: a pályázat milyen mértékben tartalmaz a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó készségeket egyrészt a készségigények vonatkozásában, másrészt egy vagy több, kapcsolódó szakmai profil képzési tartalma vonatkozásában. Az e szempontot tartalmazó pályázatok kiemelten relevánsnak minősülnek.
  • Cél: a pályázat releváns a cselekvés 2. szakaszban ismertetett célkitűzései, témakörei és tevékenységei szempontjából. A pályázat hozzájárul a megfelelő érdekelt felek közötti hálózatok és együttműködési eszközök kialakításához, annak érdekében, hogy az oktatás igazodjon az ágazat újonnan felmerülő igényeihez.
  • Következetesség: a célkitűzések megbízható igényelemzésen alapulnak; egyértelműen meg vannak határozva, reálisak, továbbá a résztvevő szervezetek/intézmények és a cselekvés szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak.
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett projektspecifikus innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet.
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen szemlélteti a projekt transznacionális jellegéből fakadó hozzáadott értéket.

A PROJEKTTERV ÉS A MEGVALÓSÍTÁS MINŐSÉGE
(MAXIMUM 30 PONT)

  • Következetesség: a pályázat összességében biztosítja a projekt célkitűzései, módszertana, tevékenységei és a javasolt költségvetés közötti összhangot. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, a feltárt igények kielégítése és a várt eredmények elérése érdekében.
  • Felépítés: a munkaprogram világos és érhető, és valamennyi szakaszra (az előkészítésre, a megvalósításra, a kiaknázásra, a monitoringra, az értékelésre és a terjesztésre) kiterjed.
  • Módszertan: a pályázat összhangban van készségekkel és a foglalkozásokkal kapcsolatos uniós jogi aktusokkal és eszközökkel, és felhasználja azokat, például a következőket: EKKR81, ECVET82, EQAVET83, Europass84, EURES85, Drop 'Pin86, ESCO87stb. Amennyiben lehetséges, a pályázat figyelembe veszi és hasznosítja a korábbi releváns tevékenységeket (például a programországok, a tudományos és innovációs társulások és az EIT88, a korábbi és aktuális ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek89) kezdeményezéseit. A pályázat a tanulási eredményeken alapuló megközelítést, az ECVET kreditrendszert (tanulási eredmények egységeit) és az EQUAVET referenciakeretnek megfelelő minőségbiztosítási elveket alkalmazza.
  • Irányítás: a pályázat határozott irányítási intézkedéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelősségi körök megfelelően meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • Költségvetés: a költségvetés a sikerhez szükséges, megfelelő forrásokat irányoz elő, nincs sem túlbecsülve, sem alulbecsülve.
  • A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel összhangban van.
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: az ellenőrzési intézkedések (folyamatos minőségértékelés, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelési tevékenységek stb.) és a minőségi mutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítása kiváló színvonalú és költséghatékony legyen. A pályázat egyértelműen meghatározza a projektben rejlő kihívásokat/kockázatokat, és az ezeket enyhítő intézkedésekre megfelelően kitér. A pályázat a projekt szerves részeként szakértői felülvizsgálati eljárásokat irányoz elő. A szövetség munkaprogramja független külső minőségértékelést tartalmaz a projekt félidejében és végén.

A PROJEKTET MEGVALÓSÍTÓ MUNKACSOPORT ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK MINŐSÉGE

(MAXIMUM 25 PONT)

  • Összetétel: a partnerség összetétele összhangban van a projekt célkitűzéseivel, adott esetben a készségek meghatározása és előrejelzése, a készségkínálat, a tantervek kialakítása, a képesítési követelmények kialakítása, a képzési módszertan és a képzési politika tekintetében előírt szaktudást és kompetenciákat tömöríti. A partnerek a rendszerszintű és ágazati vonatkozású információkat a gazdasági ágazatukon belüli készségigényekre és képzési gyakorlatokra vonatkozó alapos ismeretekkel ötvözik. A szövetség biztosítja az ágazat egészének megfelelő reprezentativitását: a pályázat meggyőzően szemlélteti a partnerek érintett ágazaton belüli reprezentativitását és szaktudását az érintett ágazatban és európai szinten. A szövetség által lefedett országokon belüli európai szociális partnerek és/vagy nemzeti szociális partnerek részvétele kiemelten releváns. A releváns partnereknek a szövetség programországain belüli földrajzi lefedettségének és reprezentativitásának olyan mértékűnek kell lennie, hogy a szövetség a lefedett országokban kifejezetten képes legyen a projekt megvalósítására (például európai szintű ágazati szervezet/intézmény vagy európai szociális partnerek részvétele révén). Ha a pályázat az oktatás és képzés területén szabályozási feladatkörrel rendelkező szerveket is érint, kiemelten relevánsnak minősül.
  • Kötelezettségvállalás: a felelősségi körök és a feladatok megosztása egyértelmű, megfelelő, és szemlélteti, hogy valamennyi résztvevő szervezet/intézmény a saját szakértelmének és kapacitásainak megfelelő kötelezettségvállalással és tevékenyen járul hozzá a projekthez.
  • Feladatok: a koordinátor magas színvonalon irányítja és koordinálja a transznacionális hálózatokat, és vezető szerepről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben. Az egyéni feladatok kiosztása az egyes partnerek sajátos know-how-ja alapján történik.
  • Együttműködés/csapatszellem: a pályázat hatékony mechanizmust javasol a megfelelő koordináció, a döntéshozatal, valamint a résztvevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és bármely más releváns érdekelt fél közötti kommunikáció biztosítására.

HATÁS ÉS TERJESZTÉS

(MAXIMUM 20 PONT)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy a szövetség eredményeit hogyan valósítják meg a résztvevő országokban.
  • Terjesztés: a pályázat egyértelmű tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, továbbá tartalmazza azokat a megfelelő tevékenységeket és tevékenység-ütemezést, eszközöket és csatornákat, amelyek biztosítják, hogy munkaerőpiacon nagyon keresett foglalkozásokra vagy az új vállalkozások létrehozásának lehetőségére vonatkozó eredmények és előnyök ténylegesen eljussanak az érdekelt felekhez a projekt időtartama alatt és után; a pályázat részletezi, hogy a bevált gyakorlatra vonatkozó konkrét példák hogyan kerülnek meghatározásra; a politikai döntéshozókhoz, a pályaorientációs szakemberekhez, a vállalkozásokhoz és a tanköteles fiatal tanulókhoz; a pályázat feltünteti, hogy mely partnerek lesznek felelősek a terjesztésért, és szemlélteti a terjesztési tevékenységekkel kapcsolatos releváns tapasztalataikat.
  • Hatás: a pályázat társadalmi és gazdasági relevanciáról és kihatásról tanúskodik. A pályázat tartalmazza azokat a partnereket, amelyek jelentős szerepet töltenek be az érintett ágazatban, többek között az oktatási és képzési ágazatban. A pályázat az előrehaladás mérésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás vizsgálatára szolgáló intézkedéseket, valamint célértékeket és mutatókat tartalmaz. A pályázatban szerepelnek azok a (különösen a képesítések terén) szabályozási feladatkörökkel rendelkező szervek, amelyek tevékenyen részt vesznek a pályázat képzési tartalma elismerésének vagy igazolásának biztosításában. Ha valamely európai szintű, akár a szociális partnereket, akár az érintett ágazatot képviselő ágazati ernyőszervezet teljes jogú partnernek minősül, a pályázat kiemelten relevánsnak tekintendő. 
  • Nyílt hozzáférés: amennyiben releváns, a pályázat leírja, hogy a létrehozott segédanyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat hogyan teszik szabadon elérhetővé, és hogyan népszerűsítik azokat nyílt licencekkel, emellett nem tartalmaz aránytalan korlátozásokat.
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű megvalósításra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása hogyan fog történni. A pályázat megfelelő intézkedéseket tartalmaz, valamint megnevezi azokat az (európai, nemzeti és magánszektorbeli) pénzügyi forrásokat, amelyekkel biztosítható, hogy a szövetség által elért eredmények és előnyök hosszú távon fenntarthatóak legyenek.

A 3. csoport esetén, kísérleti ágazatonként kizárólag 1 pályázat finanszírozható. A pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatóak legyenek. Ezenfelül „A pályázat relevanciája” és „A projektet megvalósító munkacsoport és az együttműködési megállapodások minősége” kategória esetében legalább 13, „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategória esetében legalább 16, a „Hatás és terjesztés” kategória esetében pedig legalább 11 pontot el kell érniük.

Mit kell még tudni erről a cselekvésről?

A minőségbiztosítás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a szövetségek sikeres eredményeket mutassanak fel, és magukon a partnerszervezeteken/-intézményeken jóval túlmutató hatást fejtsenek ki. A szövetségek várhatóan olyan eredményeket fognak elérni, amelyek széles körben terjeszthetőek az érintett gazdasági ágazatban. A szövetségeknek ezért megbízható minőségirányítási rendszert kell rendelkezésre bocsátaniuk.

A szövetségeknek emellett szakértői felülvizsgálati eljárásokat kell bevezetniük a projekt szerves részeként. A szövetségek munkaprogramjának ezért a projekt félidejében és végén végrehajtandó, független, külső minőségértékelést kell tartalmaznia, amelyet a projektre vonatkozó eredményjelentéssel, illetve zárójelentéssel együtt kell benyújtani. A résztvevő szervezeteknek/intézményeknek az eredményjelentésükben szemléltetniük kell a félidős minőségértékelés ajánlásából fakadó utánkövetési intézkedéseket.

Minden szövetségnek célzott terjesztési tevékenységeket kell végezniük, mégpedig pályaorientációt biztosító szervezetek/intézmények/testületek közreműködésével. A szövetségeknek a következőkre kiterjedő, átfogó terjesztési tervet kell átadniuk:

  • az érdekelt felek, a politikai döntéshozók, a pályaorientációs szakemberek, a vállalkozások és a tanköteles fiatal tanulók megszólítását célzó, aktív terjesztési stratégia, amely kitér a munkaerőpiacon nagyon keresett foglalkozásokra vagy az új vállalkozások létrehozásának lehetőségeire;
  • az eredményeknek az ágazat egészén belüli általános érvényesítése;
  • a szövetség eredményeinek nyílt licenceken keresztüli elérhetővé tétele.

A terjesztési tervnek egyértelműen ki kell fejtenie, hogy a tervezett projekteredmények terjesztése hogyan fog történni, ideértve a célértékek, a célkitűzések, az alkalmazandó eszközök és a megfelelő ütemezés meghatározását is. A pályázatoknak azt is fel kell tüntetniük, hogy melyik partner felel a terjesztésért, és szemléltetniük kell a terjesztési tevékenységek tekintetében szerzett releváns tapasztalataikat. A kiválasztott projektek esetében rövid, közzétehető összefoglalót kell készíteni a program terjesztésére szolgáló eszközben a projekt végén közzéteendő projekttevékenységekről.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek új keletű és ambiciózus cselekvést jelentenek; külön nyomon követés tárgyát képezik, amely valamennyi résztvevő és érdekelt fél részéről aktív részvételt követel meg. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek elő kell irányozniuk az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség és az Európai Bizottság által szervezett üléseken és rendezvényeken való részvételt. Évente legalább 3 ülésre vonatkozó költségvetést kell tervezni.

Finanszírozási szabályok

A projekt költségvetését a következő finanszírozási szabályoknak megfelelően kell megtervezni (euróban):

1. rész – Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az ágazati megközelítéseknek a „szakképzési kiválósági platformok” révén történő fejlesztéséhez:

  • Indikatív teljes költségvetés: 4 000 000 euró
  • A projektre odaítélt uniós hozzájárulás maximális összege (2 évre): 1 000 000 EUR

2. rész – A szakoktatás és szakképzés megtervezésére és megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek:

  • Indikatív teljes költségvetés: 3 500 000 euró
  • A projektre odaítélt uniós hozzájárulás maximális összege (2 évre): 700 000 EUR
  • A projektre odaítélt uniós hozzájárulás maximális összege (3 évre): 1 000 000 EUR

3. rész – A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés új stratégiai megközelítésének (tervének) megvalósítására létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek:

  • Indikatív teljes költségvetés: 24 000 000 euró
  • Egy projekt részére megítélt EU hozzájárulás maximális összege(4 év): 4 000 000 euró

A 3. rész esetén, kísérleti ágazatonként kizárólag 1 pályázat választható ki

Elszámolható költségek

Finanszírozási mechanizmus

Összeg

Juttatási szabály

Megvalósítási támogatás

Hozzájárulás a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó tevékenységekhez: projektmenedzsment, projekttalálkozók, szellemi termékek (például tantervek, pedagógiai segédanyagok, nyitott oktatási segédanyagok, it-eszközök, elemzések, tanulmányok stb.), terjesztés, eseményeken és konferenciákon való részvétel, utazás stb.

Az uniós hozzájárulás kiszámításának alapja a napok száma és az egyes országok résztvevő munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak profilja.

Egységköltség-hozzájárulás

B3.1 /résztvevő vezető/projekttel töltött munkanap

Feltétel: a pályázóknak meg kell indokolniuk a pályázatban leírt tevékenységek megvalósításával és a pályázatban leírt eredményekkel kapcsolatosan szükségessé váló források típusát és mértékét.

Csak kiváló és jelentős mennyiségű szellemi termék minősülhet finanszírozásra jogosultnak e támogatási célú finanszírozás keretében.

B3.2 /résztvevő kutató/tanár/oktató/projekttel töltött munkanap

B3.3 /résztvevő technikus/projekttel töltött munkanap

B3.4 /résztvevő adminisztratív munkatárs/projekttel töltött munkanap

A. táblázat – A projekt megvalósítása (összegek euróban/nap) programországonként

Az összegek a következőktől függnek: a) a projektben résztvevő munkatárs/szakember/oktató profilja, valamint b) a résztvevő munkatárs/szakember/oktató szervezetének/intézményének országa.

Vezető

Tanár/oktató/ kutató/

Ifjúságsegítő

Technikus

Adminisztratív munkatársak

B3.1

B3.2

B3.3

B3.4

Dánia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország, Liechtenstein, Norvégia

353

289

228

189

Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Egyesült Királyság, Izland

336

257

194

157

Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Málta, Portugália, Szlovénia

197

164

122

93

Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország

106

88

66

47