Mi a cél?

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a készséghiányok azonosítása, és a munkaerőpiaci készségigényekhez igazodó szakképző rendszerek kialakítása. E célok az alábbi tevékenységek révén valósíthatók meg:

• a szakképzés korszerűsítése a készségigények figyelembevétele és a munkaalapú tanulás szakképzésbe történő integrálása által,
• az ismeretcserének és a bevált módszerek átadásának és átvételének az elmélyítése,
• a munkaerőpiaci mobilitás javítása,
• a képesítések elismerésének előmozdítása.

Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a konkrét célkitűzések valamelyikének megvalósítására irányulnak. Ezek közé a konkrét célkitűzések közé tartozik többek között:

• a készség- és a kompetenciaszintek emelése,
• a minőség, az innováció és a nemzetköziesítés előmozdítása,
• az oktatás továbbfejlesztésének és korszerűsítésének elősegítése,
• az oktatás és a képzés nemzetközi dimenziójának növelése,
• a nyelvoktatás és nyelvtanulás javítása.

Ezekről a konkrét célkitűzésekről a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) lehet további információkat találni.

Milyen lehetőségekről van szó?

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek lehetőséget kínálnak a részvételre jogosult szervezeteknek arra, hogy projektet menedzseljenek a fent említett kihívások kezelése céljából. Ez konkrétan a következő tevékenységeket foglalja magában:

• a készségigények és a képzési szükségletek meghatározása egy adott gazdasági ágazatban,
• közös tantervek kidolgozása,
• közös tantervek életbe léptetése.

A tevékenységeknek olyan gazdasági ágazatra kell irányulniuk, amelyben a rendelkezésre álló készségek és a készségigények egyértelműen nincsenek egyensúlyban. Megállapítást nyert, hogy ezek az ágazatok a következők:

• feldolgozóipar és gépipar,
• kereskedelem,
• információs és kommunikációs technológiák (ikt),
• környezettechnológiák,
• kulturális és kreatív ágazatok,
• egészségügy és
• idegenforgalom.

Diákoknak és szakembereknek szóló mobilitási tevékenységek szervezésére is lehetőség nyílik, feltéve hogy ezek a tevékenységek hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Mindegyik ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséget olyan szervezetekből álló konzorciumnak kell alkotnia, melyek legalább 3 különböző programországban működnek. Ezenfelül az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő minden egyes országból legalább három szervezet részvételére van szükség. A három szervezetbe az alábbi három kategória mindegyikéből egy szervezetet kell beválasztani:

• állami vagy magánszervezetek, amelyek szakképző tevékenységet végeznek,
• állami vagy magánszervezetek, amelyek ágazatspecifikus szaktudással rendelkeznek, vagy amelyek egy adott ágazatot képviselnek, illetve egy adott ágazatban fejtik ki tevékenységüket,
• állami vagy magánszervezetek, amelyek szabályozási feladatot látnak el az oktatási és a képzési rendszerek vonatkozásában.

Az egyedüli kivételt ezalól az jelenti, ha a konzorcium ernyőszervezetet tartalmaz; ilyen esetekben nincs szükség további szervezetek részvételére az ernyőszervezet székhelye szerinti országból, feltéve hogy a részt vevő szervezetek és országok számára vonatkozó minimumkövetelmény (az ernyőszervezetet nem számolva) teljesül.

A konzorciumot a pályázó szervezetnek kell vezetnie, melynek programországban kell működnie. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy a konzorcium nevében benyújtsa a javaslatot, és ez a szervezet felelős az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség általános irányításáért. A projektpartnerek:

• vagy teljes jogú partnerek, akik a pályázó irányítása alatt tevékenyen részt vesznek a projektben,
• vagy társult partnerek, akik hozzájárulnak a program tevékenységeihez, de akiket nem köt szerződés a konzorciumhoz.

A társult partnerek nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban. Szerepüket világosan meg kell határozni a pályázati szakaszban. Mind a teljes jogú, mind a partnerszervezetek lehetnek akár programországbeli, akár partnerországbeli szervezetek.

Mit érdemes még tudni?

A pályázók és a teljes jogú partnerek egyszerre csak egyetlen ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben vehetnek részt, kivéve ha olyan hatóságról van szó, mely az egyetlen szabályozó hatóság az adott országban, és ezt igazolni tudja.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek tevékenységének középpontjában az innovációnak kell állnia. Arról is gondoskodni kell, hogy a szövetség munkája a projekt időtartamán túl is éreztesse a hatását, és túlmutasson az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő szervezeteken.

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő összes partnerszervezet szerepét és az általuk létrehozott hozzáadott értéket világosan meg kell határozni. A feladatokat az adott partnerszervezet által képviselt szaktudáshoz kell igazítani.

A jövőbeli készségigények azonosítását olyan kutatási eredményekre kell alapozni, amelyek világossá teszik, milyen munkaerőpiaci szükségleteket kell kielégíteni. A kutatásnak eredményorientált tantervek kidolgozását kell maga után vonnia, melyek megvalósítását erőteljes minőségbiztosítási mechanizmusoknak kell támogatniuk.

Végezetül rendkívül fontos, hogy az érintett országokban és ágazatokban megfelelően gondoskodjanak a készségek elismeréséről.

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által évente közzétett pályázati felhívásokra kell benyújtani.

További információk

Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekről a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) találhatók információk, de az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségtől részletesebb tájékoztatás kérhető a pályázati eljárásról.

További információkért vegye fel a kapcsolatot az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel.