Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek
Hogyan lehet pályázni?
A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által évente közzétett pályázati felhívásokra kell benyújtani.
Mi a cél?
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek célja a készséghiányok azonosítása, és a munkaerőpiaci készségigényekhez igazodó szakképző rendszerek kialakítása. E célok az alábbi tevékenységek révén valósíthatók meg:
- a szakképzés korszerűsítése a készségigények figyelembevétele és a munkaalapú tanulás szakképzésbe történő integrálása által,
- az ismeretcserének és a bevált módszerek átadásának és átvételének az elmélyítése,
- a munkaerőpiaci mobilitás javítása,
- a képesítések elismerésének előmozdítása.
Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a konkrét célkitűzések valamelyikének megvalósítására irányulnak. Ezek közé a konkrét célkitűzések közé tartozik többek között:
- a készség- és a kompetenciaszintek emelése,
- a minőség, az innováció és a nemzetköziesítés előmozdítása,
- az oktatás továbbfejlesztésének és korszerűsítésének elősegítése,
- az oktatás és a képzés nemzetközi dimenziójának növelése,
- a nyelvoktatás és nyelvtanulás javítása.
Ezekről a konkrét célkitűzésekről a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) lehet további információkat találni.
Milyen lehetőségekről van szó?
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek lehetőséget kínálnak a részvételre jogosult szervezeteknek arra, hogy projektet menedzseljenek a fent említett kihívások kezelése céljából. Ez konkrétan a következő tevékenységeket foglalja magában:
- a készségigények és a képzési szükségletek meghatározása egy adott gazdasági ágazatban,
- közös tantervek kidolgozása,
- közös tantervek életbe léptetése.
A tevékenységeknek olyan gazdasági ágazatra kell irányulniuk, amelyben a rendelkezésre álló készségek és a készségigények egyértelműen nincsenek egyensúlyban. Megállapítást nyert, hogy ezek az ágazatok a következők:
- feldolgozóipar és gépipar,
- kereskedelem,
- információs és kommunikációs technológiák (ikt),
- környezettechnológiák,
- kulturális és kreatív ágazatok,
- egészségügy és
- idegenforgalom.
Diákoknak és szakembereknek szóló mobilitási tevékenységek szervezésére is lehetőség nyílik, feltéve hogy ezek a tevékenységek hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek eléréséhez.
Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Mindegyik ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséget olyan szervezetekből álló konzorciumnak kell alkotnia, melyek legalább 3 különböző programországban működnek. Ezenfelül az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő minden egyes országból legalább három szervezet részvételére van szükség. A három szervezetbe az alábbi három kategória mindegyikéből egy szervezetet kell beválasztani:
- állami vagy magánszervezetek, amelyek szakképző tevékenységet végeznek,
- állami vagy magánszervezetek, amelyek ágazatspecifikus szaktudással rendelkeznek, vagy amelyek egy adott ágazatot képviselnek, illetve egy adott ágazatban fejtik ki tevékenységüket,
- állami vagy magánszervezetek, amelyek szabályozási feladatot látnak el az oktatási és a képzési rendszerek vonatkozásában.
Az egyedüli kivételt ezalól az jelenti, ha a konzorcium ernyőszervezetet tartalmaz; ilyen esetekben nincs szükség további szervezetek részvételére az ernyőszervezet székhelye szerinti országból, feltéve hogy a részt vevő szervezetek és országok számára vonatkozó minimumkövetelmény (az ernyőszervezetet nem számolva) teljesül.
A konzorciumot a pályázó szervezetnek kell vezetnie, melynek programországban kell működnie. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy a konzorcium nevében benyújtsa a javaslatot, és ez a szervezet felelős az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség általános irányításáért. A projektpartnerek:
- vagy teljes jogú partnerek, akik a pályázó irányítása alatt tevékenyen részt vesznek a projektben,
- vagy társult partnerek, akik hozzájárulnak a program tevékenységeihez, de akiket nem köt szerződés a konzorciumhoz.
A társult partnerek nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban. Szerepüket világosan meg kell határozni a pályázati szakaszban. Mind a teljes jogú, mind a partnerszervezetek lehetnek akár programországbeli, akár partnerországbeli szervezetek.
Mit érdemes még tudni?
A pályázók és a teljes jogú partnerek egyszerre csak egyetlen ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben vehetnek részt, kivéve ha olyan hatóságról van szó, mely az egyetlen szabályozó hatóság az adott országban, és ezt igazolni tudja.
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek tevékenységének középpontjában az innovációnak kell állnia. Arról is gondoskodni kell, hogy a szövetség munkája a projekt időtartamán túl is éreztesse a hatását, és túlmutasson az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő szervezeteken.
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségben részt vevő összes partnerszervezet szerepét és az általuk létrehozott hozzáadott értéket világosan meg kell határozni. A feladatokat az adott partnerszervezet által képviselt szaktudáshoz kell igazítani.
A jövőbeli készségigények azonosítását olyan kutatási eredményekre kell alapozni, amelyek világossá teszik, milyen munkaerőpiaci szükségleteket kell kielégíteni. A kutatásnak eredményorientált tantervek kidolgozását kell maga után vonnia, melyek megvalósítását erőteljes minőségbiztosítási mechanizmusoknak kell támogatniuk.
Végezetül rendkívül fontos, hogy az érintett országokban és ágazatokban megfelelően gondoskodjanak a készségek elismeréséről.
Hogyan lehet pályázni?
A pályázatokat az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által évente közzétett pályázati felhívásokra kell benyújtani.
További információk
Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekről a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) találhatók információk, de az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségtől részletesebb tájékoztatás kérhető a pályázati eljárásról.
További információkért vegye fel a kapcsolatot az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel.