Navigációs útvonal

Több teret a számítási felhőnek - 27/09/2012

Öt – kék képernyős – elektronikus eszközt kék nyilak kapcsolnak egyetlen kék felhőhöz © EU

A Bizottság új stratégiát dolgozott ki, mely azt hivatott elősegíteni, hogy a felhőszámításra EU-szerte egységes szabályok vonatkozzanak, az uniós GDP pedig évente 160 milliárd euróval bővüljön 2020-ig.

Sokan vesszük igénybe a „felhőszámítás” (cloud computing) elnevezésű technológiát anélkül, hogy erről tudnánk. A Facebook közösségi hálózat, a Spotify zenei szolgáltató és a különböző webalapú e-mail szolgáltatások mind alkalmazzák a technológiát adatok – pl. fényképek, videofelvételek és szövegfájlok – tárolására.

A fájlokat hatalmas adatközpontok tárolják. Ezek több száz olyan szervert és tárolórendszert tartalmaznak, amelyek a világ szinte valamennyi számítógépszoftverjével kompatibilisek. Ön egyszerűen hozzáférhet a tárolt információkhoz: elég, ha számítógépéről, okostelefonjáról vagy táblagépéről csatlakozik a „felhőhöz”.

Ennek számtalan előnye van, így például az, hogy a felhasználóknak nem kell drága szervereket és adattároló rendszereket vásárolniuk és üzemeltetniük. A felhőszámítási technológiát már jelenleg is alkalmazó cégek több mint 80%-a arról számolt be, hogy informatikai költségeik 10–20%-kal csökkentek, 20%-uk esetében pedig a 30%-ot is elérte vagy meghaladta a költségmegtakarítás.

Az informatikai kiadások csökkentésén túlmenően a felhőszámítás további előnye, hogy az irodai munka kisebb alapterületű helyiségekben is elvégezhető, és informatikai támogatást is kisebb mértékben kell házon belül biztosítani.

Az Európai Uniónak azonban eddig még nem sikerült teljes mértékben kamatoztatnia az új technológiában rejlő lehetőségeket. Sok vállalkozás riad vissza a felhőszámítás alkalmazásától azért, mert sok a tisztázatlan kérdés a különböző számításifelhő-szolgáltatók közötti adatmozgás, illetve az adatvédelem terén.

Az Európai Bizottság ezért új stratégiát English dolgozott ki, mely a kockázatok elhárításán és egy egységes szabályrendszer kialakításán túl azt célozza, hogy az európai cégek körében mind nagyobb teret nyerjen a felhőalapú szolgáltatások használata.

A stratégia négy fő célkitűzést fogalmaz meg:

  • Biztosítani kell, hogy a felhasználók adatokat tudjanak mozgatni az egyes „felhők” között, illetve hogy adataikat vissza tudják hívni.
  • Az EU egészére kiterjedő tanúsítási rendszert kell bevezetni, melynek révén azonosítani lehet, melyek a megbízható számításifelhő-szolgáltatók.
  • Szükség van olyan szerződésmintákra, melyek rögzítik, és ezáltal egyértelművé teszik a vonatkozó jogi kötelezettségeket.
  • Partnerséget kell létrehozni az ágazati szereplők és a közszférabeli felhasználók között a felhasználói szükségletek azonosítása céljából, ami elő fogja segíteni, hogy az európai informatikai ágazat ki tudja elégíteni a felmerülő igényeket. Ez növelni fogja az uniós cégek versenyképességét a nemzetközi piacokon más országok, elsősorban az Egyesült Államok vállalataival szemben.

Az Európai Bizottság megbízásából tanulmány English készült a felhőalapú szolgáltatások európai alkalmazásával kapcsolatos igények és akadályok felmérése céljából. A tanulmány megállapításai szerint a technológia alkalmazása révén új innovációs és egyéb lehetőségek nyílnak meg a vállalkozások előtt, aminek köszönhetően javul a cégek termelékenysége, ez pedig közel 600 milliárd euróval növelheti 2015 és 2020 között az uniós GDP-t.

2013 végére kiderül, lesz-e szükség további intézkedésekre, illetve jogszabályokra annak érdekében, hogy teret nyerjen Európában a felhőszámítás.

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek