Az éves kutatási és innovációs eredménytábla szerint szinte valamennyi uniós ország előrelépéseket tett az innováció élénkítésében.

A haladás azonban lelassult – az Európai Unió pedig még nem zárkózott fel az innováció terén vezető szerepet betöltő Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Dél-Koreához. Ráadásul az olyan feltörekvő gazdaságok mint Kína, Brazília és India az elmúlt öt évben behozták lemaradásukat.

Az eredménytábla világosan rámutat, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell az innovációs tevékenységek ösztönzésére tett erőfeszítéseit, ha fenn akarja tartani, és különösen, ha élénkíteni akarja versenyképességét.

Ezért az innováció – és a jó ötletek kereskedelmi érvényesülésének útjában álló akadályok felszámolása – a növekedést és a foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégia központjában áll.

Az eredménytábla az országok összehasonlítását tartalmazza a kutatási és fejlesztési befektetéseik szintjét mérő fő teljesítménymutató, továbbá 23 egyéb szempont alapján.

Mire van szükség az innovációhoz?

Az Európai Unióban az innováció szempontjából Svédországé, Dániáé, Németországé és Finnországé a vezető szerep. Ez a négy ország az alábbiakkal büszkélkedhet:

• az átlagosnál nagyobb összegeket fordít kutatás-fejlesztési kiadásokra, különösen az üzleti szektorban,

• több energiát fektet a kompetenciák fejlesztésébe és a finanszírozásba,

• megbízható nemzeti kutatási és innovációs rendszerekkel rendelkezik, ahol a hangsúly a köz- és magánszféra közötti partnerségekre helyeződik,

• jobb eredményekkel hasznosítja a technológiai ismereteket az áruk és szolgáltatások piacán.

Az eredménytábla összeveti az országok teljesítményét ezeken a területeken és egyéb, az innováció ösztönzésében jelentőséggel bíró területeken.

Az Egyesült Királyság például átlagon felül teljesít az innováció területén. Erősségét a munkavállalók kompetenciái, valamint egyebek között a kitűnő kutatási rendszerei jelentik.

Innovatív Unió

Az eredménytáblázat az „Innovatív Unió ” kidolgozására irányuló uniós stratégiának a része. Ha a kezdeményezés megvalósul, a vállalkozók megfelelő támogatásra találnak ahhoz, hogy ötleteiket piaci termékek és szolgáltatások formájában kamatoztassák.

A megközelítés része a köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítása, a forrásszerzés megkönnyítése és a munkavállalók képzettségének javítása, továbbá a bürokrácia visszaszorítása és az új ötletek szabadalmaztatási költségeinek csökkentése is.

Az első partnerség – amely tavaly indult – célja az olyan új termékek és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése, amelyek az aktív, egészséges idősödést segíthetik elő.

Bővebben az EU-ról