Navigációs útvonal

Nagyobb jogbiztonság a „nemzetközi párok” számára - 24/03/2010

Tömegben sétáló pár, a férfi átöleli a nő vállát © EU

Tíz EU-tagállam új szabályokat kíván bevezetni annak érdekében, hogy az érintettek megválaszthassák, melyik tagország joga legyen irányadó válásuk esetén.

Az Európai Unióban évente körülbelül egymillió házaspár adja be a válókeresetet. Ha ún. nemzetközi házaspárokról van szó, nem mindig egyértelmű, melyik tagállam jogát kell alkalmazni az adott esetre. Nemzetközi párok alatt vagy eltérő állampolgárságú házaspárokat kell érteni, vagy pedig olyan párokat, akik azonos állampolgárságúak, de külföldi országban egymással együtt, illetve különböző országokban, egymástól külön élnek. Esetükben a válás komoly jogi bonyodalmakkal járhat.

Az Európai Unió teljes területén a házasságra lépő, illetve az egymástól elváló házaspárok 13%-át alkotják nemzetközi párok. Válni nem egyszerű, és a házasság felbontása mindegyik fél számára fájdalmas esemény. A nemzetközi párok esetében azonban tovább nehezítik a helyzetet a tagállami jogszabályok közötti különbségek. Az Uniót jelenleg 27, kultúráját és történelmét tekintve rendkívül eltérő tagország alkotja, így aligha meglepő, hogy a tagállamok nemzeti jogában is vannak különbségek.

Az új szabályok DeutschEnglishfrançais – melyek a 27-ből mindössze 10 uniós tagállamban kerülnek majd bevezetésre – lehetővé teszik a nemzetközi házastársak számára, hogy megválasszák, melyik tagország joga legyen irányadó válásuk esetén. Így nem kell majd olyan jogrendszerekben kiigazodniuk, melyeket nem ismernek és nem értenek.

Több uniós tagállam már most is engedélyezi a nemzetközi párok számára, hogy egy másik tagország nemzeti jogszabályai alapján váljanak el egymástól. A gondot az jelenti, hogy a különböző tagállamok eltérő szabályok alapján bírálják el, hogy egy adott esetben melyik ország nemzeti joga az irányadó. A jogbizonytalanság hatására a válóper sokszor elhúzódik, a költségek pedig megugranak, s ezzel tovább növekednek a válófélben levő házastársakra és gyermekeikre váró megpróbáltatások.

Az új szabályok azt is egyértelművé teszik majd, mely állam jogát kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a felek nem tudnak egymással megállapodni a választandó jogrendszer kérdésében. A cél az, hogy egyik fél se tudja felhasználni valamelyik tagország jogszabályait arra, hogy saját maga számára előnyös, a másik fél számára pedig méltánytalanul hátrányos döntés szülessen az ügyben.

A Bizottság 2006-ban már előterjesztett a mostanihoz hasonló javaslatokat, de kezdeményezése akkor nem nyerte el az uniós tagállamok kormányainak egyhangú támogatását. Ez ma már az ún. megerősített együttműködési eljárásnak köszönhetően nem jelent akadályt.

Az 1999-ben bevezetett eljárás lehetővé teszi olyan jogszabályjavaslatok elfogadását, melyeket sok – de nem minden – EU-tagállam támogat. Elfogadásukat követően a kérdéses jogszabályokat kizárólag a kezdeményezést szorgalmazó országok alkalmazzák majd, a többi uniós tagállam nem. Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős európai biztos a kezdeményezést most 10 tagállam – Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia – kérésére indította útnak.

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek