Navigációs útvonal

Halad az EU-bővítés érdekében végzett munka - 05/11/2008

Ekmekçizade Kervansarayi, Törökország © EC

A jelek alapján biztosnak tűnik, hogy Horvátország lesz az Európai Unió 28. tagja.

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok által felmutatott előrehaladásról most közzétett uniós jelentés szerint Horvátország 2009 végére befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat. Ez lehetővé tenné, hogy a 4,4 millió lakosú volt jugoszláv köztársaság 2011-re az EU tagjainak sorába lépjen.

A hét másik tagjelölt, illetve tagjelöltségre váró ország előtt azonban még hosszú út áll. Noha mindegyikük esetében jól halad a piacgazdaság kiépítése, többet kell tenniük annak érdekében, hogy területükön érvényt szerezzenek a jogállamiság elvének. Szinte mindegyik országról, köztük Horvátországról is elmondható, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés továbbra is komoly problémát jelent a csatlakozás szempontjából.

Ahhoz, hogy uniós taggá válhassanak, a tagjelölteknek és a potenciális tagjelölteknek számos politikai, jogi és gazdasági követelménynek meg kell felelniük. Előrehaladásukat az Európai Bizottság felügyeli. Az EU végrehajtó intézménye a folyamatról minden évben jelentésben számol be .

Jelenleg három ország – Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) – alkotja a hivatalos tagjelöltek csoportját. Öt további nyugat-balkáni állam – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó – ún. potenciális tagjelölt.

Az Európai Unió eddig csupán két országgal, Horvátországgal és Törökországgal indította meg a csatlakozási tárgyalásokat. A most közzétett jelentés azt állapítja meg, hogy a harmadik hivatalos tagjelölttel még nem lehet megkezdeni a tárgyalásokat, mivel Macedóniában nem zárultak le a szükséges politikai reformok, különösen ami a szabad és tiszta választások biztosítását illeti. A beszámoló bírálja az országot a tavaly megrendezett parlamenti választások során tapasztalt súlyos szabálytalanságokért. Macedóniának a korrupció elleni fellépés, a közszolgálat átfogó reformja és a foglalkoztatásösztönzés terén is többet kell tennie.

A Bizottság dicsérő hangon nyilatkozik arról, hogy Törökország a tavaly nyáron kirobbant grúz–orosz konfliktus során segített a kaukázusi régió stabilizálásában, egyidejűleg azonban az országban folyó reformok felgyorsítását szorgalmazza. Horvátországhoz hasonlóan Törökországgal is 2005 októberében indultak meg a csatlakozási tárgyalások.

Szerbia 2009-ben válhat hivatalos tagjelöltté, ám ez nagymértékben attól függ, milyen előrehaladást tud az ország a jogállamisággal és a gazdasági reformokkal összefüggő kulcsterületeken felmutatni. Nagy súllyal esik latba az is, mennyire működik együtt Szerbia a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.

Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina ugyancsak nagy léptekkel halad előre, de akárcsak a többi ország esetében, a korrupció és a szervezett bűnözés itt is aggasztó méreteket ölt. Külön feladatot jelent Albánia számára, hogy a jövő évben megrendezésre kerülő parlamenti választások zavartalanságát biztosítsa, Montenegrónak pedig folytatnia kell a megkezdett igazságügyi reformokat.

Bosznia-Hercegovinában politikai feszültségek lassítják a reformfolyamatot és veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. A korábbi szerbiai tartomány, a függetlenségét idén februárban kikiáltó Koszovó még csak az első lépéseket teszi az uniós integráció felé vezető úton. Az Európai Bizottság 2009-ben tanulmányban tekinti majd át, milyen módon lehet Koszovó előrehaladását segíteni.

További információk: Bővítés Deutsch (de) English (en) français (fr)

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek