Navigációs útvonal

Lisszaboni Szerződés – Az EU új alapjai - 01/12/2009

A Lisszaboni Szerződés fűzött példánya európai uniós zászlón ©EC

Az új EU-Szerződést tűzijátékkal ünnepelték abban a városban, ahol története elkezdődött

Hosszú menet volt, de a mai napon a Lisszaboni Szerződés végre hatályba lépett. Az új jogi aktus olyan gyökeres intézményi változásokat vezet be, amelyek a döntéshozatalt hivatottak gördülékenyebbé tenni és amelyek azt kívánják biztosítani, hogy az Unió hatékonyabban szerepeljen a nemzetközi porondon.

A demokratikusabb, hatékonyabb és átláthatóbb Unió alapjaként ünnepelt szerződés valóra váltja az EU belső szabályainak megreformálására irányuló elképzeléseket, ami a 10 új ország 2004-es csatlakozása óta egyre sürgetőbbé vált.

„A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően a polgárok kerülnek az európai integráció középpontjába” – nyilatkozta José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke. „Örömömre szolgál, hogy immár megvannak a cselekvéshez szükséges megfelelő intézményeink, és hogy stabil időszak áll előttünk.”

Az eseményt az EU Lisszabonban, abban a városban ünnepelte, ahol a szerződést 2 évvel ezelőtt aláírták.

Ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak, az uniós országoknak ratifikálniuk kellett a szerződést. A megerősítési folyamat csupán nemrégiben zárult le. Az írek 2009 októberében – második referendum alkalmával – elfogadták a szerződést. A cseh elnökség ezt követően elvetette kifogásait, elhárítván a legutolsó akadályt is a szerződés hatálybalépése elől.

Az uniós vezetők 2009. november végén megválasztották azt a két személyt, akik a szerződéssel életre hívott két új tisztséget töltik majd be. A belga miniszterelnököt, Herman Van Rompuy-t nevezték ki az Unió állandó elnöki posztjára, és Catherine Ashton biztost választották meg külkapcsolati főképviselőnek.

A szerződés életbe lépésével Barroso folytathatja az új Bizottság összeállítását. A jelöltek nevét az elnök a múlt héten jelentette be. Hasonlóképpen a Lisszaboni Szerződés értelmében júniusban megválasztott 19 EP-képviselő elfoglalhatja helyét az Európai Parlamentben.

És mindez csupán csak a kezdet.

A szerződés egyebek között újraosztja a tagállamok szavazati súlyát, és számos területen megszünteti a vétójogot. Kiterjeszti a Bizottság hatáskörét és nagy mértékben növeli a Parlament jogalkotói hatalmát.

Új petíciós eljárást vezet be, amely révén a polgárok közvetlenül befolyásolhatják az EU politikáját. Az alapvető jogok chartája jogilag kötelező erejű lesz.

A Lisszaboni Szerződés a Római és a Maastrichti Szerződést módosítja. Olyan új jogi kereteket és eszközöket biztosít az Uniónak, amelyekkel sikeresen oldhatja meg a fokozottan globalizálódó világban felmerülő problémákat.

A szerződés dióhéjban

Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerződés

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek