Navigációs útvonal

Vissza a szavazóurnákhoz - 19/06/2009

Az EU-csúcson részt vevő uniós vezetők ©EC

A múlt héten lezajlott EU-csúcs középpontjában a Lisszaboni Szerződés és a pénzügyi felügyelet kérdése állt.

Június 18–19-i csúcsértekezletén az Európai Unió vezetői jogi garanciákat biztosítottak Írország számára a nemzeti szuverenitás tekintetében, elhárítva az akadályokat az elől, hogy az ország második alkalommal népszavazást tartson a Lisszaboni Szerződésről.

A júniusi európai parlamenti választások óta most első ízben ültek össze az európai állam- és kormányfők, akik arról is határoztak, hogy ismét José Manuel Barrosót jelölik DeutschEnglishfrançaisportuguês az Európai Bizottsági elnöki posztjára. Úgy döntöttek továbbá, hogy európai szintű felügyeleti rendszert építenek ki a pénzügyi ágazat ellenőrzése céljából.

A találkozón szó esett a gazdaság helyreállítására irányuló erőfeszítésekről, az év végén Koppenhágában megrendezésre kerülő nemzetközi éghajlat-változási konferencia előkészítéséről és az illegális bevándorlás kérdéséről is.

Az uniós politikusok ismételten felszólították Mianmar kormányát, hogy engedje szabadon Aung San Suu Kyi ellenzéki vezetőt, aki 64. születésnapját börtönben töltötte.

A csúcson Írország jogilag kötelező érvényű biztosítékokat kapott arra nézve, hogy a szerződés nem fogja aláásni az ország katonai semlegességét, és nem fogja csorbítani azon jogát sem, hogy az adózás terén, illetve etikai kérdésekben (pl. az abortusszal kapcsolatban) saját politikát alakítson ki. Ezek voltak azok az aggályok, amelyek tavaly nyáron a szerződésről tartott népszavazás kudarcát eredményezték. Írország azzal a feltétellel vállalta, hogy idén nyáron újabb népszavazást ír ki a kérdésben, ha ezeken a területeken garanciákat kap az Európai Uniótól.

A Lisszaboni Szerződés egyszerűsíteni hivatott az európai döntéshozatalt, mely a bővítések következtében nehézkesebbé vált. Ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen, a dokumentumot mind a 27 uniós tagországnak jóvá kell hagynia.

Az állam- és kormányfők hamar egyetértésre jutottak a pénzügyi felügyelet kérdésében. Annak érdekében, hogy a globális gazdasági válság ne ismétlődhessen meg a jövőben, az Unió európai felügyeleti rendszert hoz létre. Ennek két pillérét két új szerv alkotja majd: az egyik a rendszerszintű kockázatok alakulását fogja nyomon követni, a másik pedig a pénzügyi cégek szintjén hivatott a pénzügyi stabilitást biztosítani.

A csúcsértekezlet résztvevői elfogadták azt a bizottsági javaslatot, melynek értelmében gyorsított eljárással 19 milliárd euró értékben uniós forrásokat szabadítanak fel a növekvő munkanélküliség elleni küzdelem céljára. A politikusok szerint a gazdaság talpra állítását célzó erőfeszítéseknek van foganatjuk, de elképzelhető, hogy további lépésekre lesz szükség a problémákkal küzdő pénzügyi ágazat megsegítéséhez.

Ami az éghajlatváltozás kérdését illeti, a vezetők egyetértettek abban, hogy a legszegényebb országok kivételével minden államnak ki kell vennie a részét a fejlődő országok globális felmelegedés elleni küzdelmének finanszírozásából. A csúcs résztvevői további intézkedéseket sürgettek – így például a határellenőrzés szigorítását szorgalmazták – az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében.

José Manuel Barroso tájékoztatta a vezetőket azokról az erőfeszítésekről, melyeket a Bizottság elnökeként tesz azért, hogy el lehessen kerülni az Oroszországból az Unióba irányuló gázellátás újabb leállását. Barroso elnök szerint elképzelhető, hogy a válság kiújulása csupán „hetek, nem hónapok” kérdése.

 

A csúcstalálkozó következtetései

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek