Navigációs útvonal

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása - 10/09/2009

A koppenhágai konferencia logója © cop15.dk

A Bizottság javaslatai a koppenhágai éghajlat-változási egyezmény finanszírozásáról

A Bizottság szeretné kivezetni a zsákutcából az éghajlat-változásról szóló nemzetközi tárgyalásokat, ezért tervet tett közzé arról, hogyan lehet finanszírozni a globális felmelegedés elleni küzdelmet a fejlődő országokban English. A javaslatok között szerepel az, hogy Európa 2020-ig évi 2 és 15 milliárd euró közötti összeget fordítson e célra.

A terv a Parlamentben és a Tanácsban folyó tárgyalásokhoz szolgál kiindulópontul, amelyek célja az EU álláspontját meghatározni abban a kérdésben, amelyik az egyik legnehezebb az ENSZ decemberi koppenhágai éghajlat-változásról szóló konferenciájának programján szereplők közül.

A konferenciát előkészítő nemzetközi tárgyalások a rendezvény előtt mindössze három hónappal torpantak meg, azon kérdés kapcsán, hogy ki fogja támogatni a fejlődő országokat a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodásban, illetve a világszintű felmelegedés korlátozásában.

Az EU és más gazdasági hatalmak egyetértenek abban, hogy segíteni kell a fejlődő országokat az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésével járó költségek fedezésében. Azonban továbbra sem sikerült megegyezésre jutni arról, hogy melyek a szóban forgó költségek, és ezeknek mely részét kellene a fejlődő országoknak állniuk.

A világszintű felmelegedés megfékezésének költsége várhatóan igen nagy lesz az elkövetkező években. Az Unió becslései szerint a fejlődő országoknak 2020-ig évente 100 milliárd euróra lesz szükségük ahhoz, hogy el lehessen kerülni azt, hogy az átlaghőmérséklet világszinten a 2°C-ot meghaladó mértékben emelkedjék. Azért fontos ezt a határértéket betartani, mert általa lehet a lehető legkisebbre csökkenteni annak a veszélyét, hogy az éghajlatváltozás veszedelmes méreteket öltsön és kezelhetetlenné váljék.

A Bizottság számításai szerint 22-50 milliárd euró értékben lesz szükség nemzetközi közpénzekből származó forrásra. Az egyes országok által befizetendő összeg meghatározására annak alapján kerül sor, hogy az adott állam milyen mértékben felelős kibocsátásokért, valamint mekkora forrásokkal rendelkezik. Az EU hozzájárulása 2020-ig évi 2-15 milliárd euró lenne. A szükséges források fennmaradó része a többi fejlett ipari ország, valamint a fejlődő országok közül az élen járók, így például Kína és India befizetéseiből származna.

A javaslat szerint ezenkívül az Unió a 2010–2012 közötti időszakban 500 millió és 2,1 milliárd euró közötti összeggel venne részt a költségek fedezésében, ám – mivel gyorsan kell cselekedni – a Bizottság ennél is többet javasol.

A decemberi konferencia célkitűzése az, hogy az éghajlatváltozás kezelésére új és a korábbinál nagyratörőbb világszintű kötelezettségvállalásra kerüljön sor. A jelenlegi szerződés (a Kiotói Jegyzőkönyv) 2012 végén jár le.

A Kiotói Jegyzőkönyv nem fogalmazott meg elvárásokat a fejlődő országokkal szemben, ezúttal azonban a fejlett ipari országok azt kívánják, hogy a feltörekvő gazdaságok (pl. India és Kína) is csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és végső soron csökkentsék kibocsátásaikat.

Az ENSZ szeptember folyamán világszintű csúcstalálkozót tart az éghajlatváltozásról.

Az Unió tettekkel az éghajlatváltozás ellen

Az ENSZ éghajlat-változásról szóló koppenhágai konferenciája danskEnglishespañolfrançais

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek