Navigációs útvonal

Mennyire biztos a nyugdíjunk? - 09/03/2009

Tengerparti fövenyen üldögélő idősebb pár ©EC

Elképzelhető, hogy a pénzügyi válság hatására az uniós tagországoknak át kell alakítaniuk nyugdíjrendszerüket. Ennek ellenére a nyugdíjazás előtt álló európai polgároknak nincs komoly okuk arra, hogy aggodalommal tekintsenek nyugdíjas éveik elé.

Noha a nyugdíjrendszerek egyike sem élvez teljes védettséget a kedvezőtlen gazdasági változásokkal szemben, a múlt héten közzétett uniós jelentés szerint az európai nyugdíjrendszer meglehetősen szilárd alapokon nyugszik. Ennek ellenére egyes pontokon a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság más területeknél közvetlenebb módon és hamarabb éreztette hatását. Különösen igaz ez a tőkefedezeti nyugdíjrendszerekre.

A jelentés English rámutat arra, hogy a nyugdíjrendszerek hosszú távra szóló finanszírozási rendszerek, ezért bizonyos mértékben védettek a piaci ingadozásokkal szemben. A válság várható hatásainak számbavételekor a dokumentum külön-külön foglalkozik a nyugdíjrendszerek különböző típusaival, köztük a tőkefedezeti és a felosztó-kirovó modellel.

Az elmúlt év során a magánnyugdíjpénztárak vagyona drasztikusan csökkent, a jelek szerint azonban a nyugdíjalapok nem fektettek be jelentős mértékben olyan, ún. „mérgező” értékpapírokba, melyek aláásták a nemzetközi bankrendszer működését.

A magánnyugdíjpénztárak esetében a rendszer típusától függ, hogy a befektetés hozamának csökkenése hogyan érinti a pénztártagok kilátásait. Általánosságban elmondható, hogy az ellátásalapú, vagy más néven meghatározott juttatású foglalkoztatói nyugdíjrendszerek tagjai meg fogják kapni a várt nyugellátást, mert a befektetési kockázatokat a rendszer működtetői viselik, és a nyugdíjkifizetések nagysága elvileg garantált. Ez azonban megváltozhat azoknak a kiigazításoknak a hatására, melyeket az elszenvedett veszteségek ellensúlyozása tesz szükségessé.

A jelentés értelmében ennél súlyosabb következmények sem zárhatók ki. A Bizottság mindamellett rámutat arra, hogy az uniós és a tagállami jogszabályok egyaránt biztosítanak bizonyos mértékű védelmet a munkavállalók számára azokban az esetekben, ha az ellátásalapú rendszereket működtető vállalatok fizetésképtelenné válnak.

A járulékalapú, más néven meghatározott járulékú rendszerek az ellátásalapú rendszerekkel szemben a kockázatot teljes mértékben a nyugdíjpénztári tagokra hárítják. Ennek az a magyarázata, hogy a nyugdíjkifizetés közvetlenül az alap befektetéseinek hozamától függ. Azoknak a tagoknak, akik még messze vannak a nyugdíjkorhatártól, várhatóan elég idő áll még a rendelkezésükre ahhoz, hogy befektetéseik megtérüljenek. Még a nyugdíjaskor küszöbén álló pénztártagok is kivédhetik a válság hatását abban az esetben, ha olyan nyugdíjkonstrukcióval rendelkeznek, mely a befektető korának előrehaladásával egyre alacsonyabb kockázatú befektetésekké alakítja a befizetett járulékot.

Ilyen konstrukció hiányában azonban elképzelhető, hogy az idősebb pénztártagoknak alacsonyabb összegű nyugdíjjal kell beérniük, vagy a veszteségek pótlása érdekében a tervezettnél tovább állásban kell maradniuk, ha nyugellátásukban a járulékalapú rendszerek játsszák a főszerepet.

Ezek az esetek szerencsére nem tekinthetők tipikusnak. A napjainkban nyugdíjba vonuló európai polgárok többsége állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek tagja, ezekre pedig a pénzügyi válság mindezidáig nem járt komoly következményekkel. Ha azonban a gazdasági recesszió elhúzódik, és a munkanélküliség tovább mélyül, szükségessé válhat, hogy a tagállami kormányok újragondolják, hogyan biztosíthatják hosszú távon e nyugdíjrendszerek megfelelő működését.

2009. évi együttes jelentés a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról DeutschEnglishfrançais

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek