Navigációs útvonal

Idősen is aktívan - 24/11/2008

Számítógépen dolgozó idős emberek © EC

A demográfiai robbanás időszakának szülöttei hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, legtöbbjük azonban még nem kíván nyugdíjba vonulni.

Európában az elmúlt évtizedben az idősebb munkavállalók növekvő számban éltek a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségével. Ez a tendencia azonban megfordulni látszik: a munkavállalók az utóbbi időben egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy a nyugdíjazáshoz szükséges kor betöltése után is állásban maradnak. A fordulat enyhítheti azokat a terheket, melyeket a népesség elöregedése ró az Unióra.

A közelmúltban közzétett jelentésében a Bizottság arról számol be, hogy 2000 óta szinte minden korosztály tekintetében számottevő növekedés tapasztalható a foglalkoztatottság terén. Ez különösen igaz azokra, akik a II. világháborút követő demográfiai robbanás, az ún. „baby boom” idején születtek.

Az Unió úgy kíván szembenézni a társadalom elöregedése következtében jelentkező kihívásokkal, hogy kulcsfontosságú stratégiai célként támogatja az idősek foglalkoztatásának fenntartását, illetve aktivitásuk más módon történő megőrzését. Az idősebb munkavállalók életét számos akadály nehezíti meg. Egyes jogszabályok például tiltják, hogy valaki nyugdíjjövedelme mellett munkavégzésből származó bevételre is szert tegyen. A biztosítási szempontból kockázatosnak ítélt tevékenységek tekintetében szintén korlátozások vonatkoznak a korosabb dolgozókra. Ezekkel a kérdésekkel, és számos más témával foglalkozik az e héten megrendezésre kerülő 2. európai demográfiai fórum.

Mivel Európa lakosságának élettartama egyre nő, az újszülöttek száma pedig folyamatosan csökken; az átlagéletkor fokozatosan emelkedik. A népesség elöregedése súlyos következményekkel jár a gazdaságra és a társadalomra nézve, és tekintve, hogy a „baby boom-generáció” mostanában lépi át a nyugdíjkorhatárt, a kérdés rendezése egyre sürgetőbbé válik.

Az 1946 és 1964 között születettek hosszú évtizedeken keresztül a munkavállalók derékhadát alkották. Ha megöregszenek, egészségügyi ellátásra, nyugdíjra, lakhatási lehetőségre és közösségi ellátásra lesz szükségük – méghozzá ez idáig soha nem tapasztalt mértékben. A költségek fedezetét azonban jóval kevesebb munkavállalónak kell majd előteremtenie.

A munkavállalói korú népesség egyelőre növekszik ugyan, de a növekedés egyre nagyobb mértékben lassul, és hat év múlva várhatóan megtorpan. A 20–59 éves polgárok száma ekkor csökkenni kezd. A csökkenés mértéke évente akár 1,5 millió fő is lehet.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy életbevágóan fontos a demográfiai hullám szülötteit a foglalkoztatottak körén belül tartani. De hogyan vélekednek erről maguk az érintettek? A felmérések azt mutatják, hogy minden második európai a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozni szeretne.

Ez meglehetősen nagy változás az 1990-es évekhez képest, amikor a korengedményes nyugdíjba vonulás örvendett növekvő népszerűségnek. Számos uniós országban a polgárok már 50 éves korukban nyugállományba vonulhatnak, ha beérik alacsonyabb nyugdíjjal.

Napjainkra ez a trend óriási fordulatot vett. A bizottsági jelentés szerint 2007-ben a hatvanéves férfiak 50, a nők 30%-a dolgozott. Ezek az arányszámok 10%-kal magasabbak a 2000-es év adatainál.

A 2008-as demográfiai jelentés teljes szövege

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek