Navigációs útvonal

Nem banki hitelek: szükséges-e a szabályozás szigorítása? - 22/03/2012

Euróérmékből emelt torony © EU

Az árnyékbank-rendszer a hitelfelvevők számára vonzó alternatívát jelenthet a hagyományos bankokhoz képest, mások szerint viszont veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. A Bizottság az Ön véleményére is kíváncsi.

Az árnyékbank-rendszert alkotó szereplők általában a befektetők és a hitelfelvevők közötti közvetítők. Hitelt és likviditást nyújtanak, de a hagyományos bankokkal ellentétben nem tartanak lakossági betéteket. Ezekre az entitásokra tehát nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bankszektor fennmaradó részére.

Becslések szerint az árnyékbank-rendszer összforgalma 2010-ben mintegy 46 billió eurót tett ki, ami az egész pénzügyi rendszer 25-30%-ának felel meg.

Annak érdekében, hogy a jelenlegi pénzügyi válság ne ismétlődhessen meg, az EU szabályozási reformokat hajt végre a pénzügyi rendszer egészében és különösen a bankszektorban. Mivel az árnyékbank-rendszer térnyerése az átláthatóság hiányával párosul, a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez annak feltérképezésére, mit is takar valójában az árnyékbank-rendszer, milyen tevékenységeket foglal magában, és milyen szabályozás és felügyelet lenne a megfelelő.

Árnyékbankok, illetve tevékenységeik lehetnek a következők:

  • pénzpiaci alapok (MMF) és egyéb típusú befektetési alapok vagy betétekhez hasonló jellemzőkkel bíró termékek;
  • olyan befektetési alapok, amelyek hitelt nyújtanak, vagy tőkeáttétellel foglalkoznak, úgy mint a fedezeti alapok;
  • hitelt vagy hitelgaranciát nyújtó pénzügyi vállalatok és értékpapír-társaságok;
  • biztosító- és viszontbiztosító társaságok, amelyek hiteltermékeket bocsátanak ki, vagy ilyenekhez garanciát nyújtanak;
  • értékpapírosítási ügyletek, valamint értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodások.

Ezek a tevékenységek kiegészítő finanszírozási forrásokat teremtenek, és a bankbetétektől eltérő választási lehetőséget ajánlanak. Emellett kockázatmegosztást kínálnak a bankrendszeren kívül.

Ezek az entitások azonban gyakran ugyanazoknak a kockázatoknak vannak kitéve, mint a bankok, a szabályozás és a felügyelet alkotta biztonsági háló védelme nélkül. Tevékenységeik forrásait gyakorta olyan rövid távú finanszírozások jelentik, amelyeket az ügyfelek bármelyik pillanatban visszavonhatnak.

A árnyékbank-rendszer – mivel kikerüli a hagyományos bankokra vonatkozó szabályozást – oda vezethet, hogy a pénzügyi rendszer fennmaradó része körében kialakuló verseny miatt más pénzügyi szervezetek is megpróbálják egyes tevékenységeiket kivonni a szabályozás hatálya alól.

Néhány befektetési bank már használja az árnyékbank-rendszert. Noha legfőbb tevékenységeiket a szabályozási és felügyeleti kereteken belül űzik, az árnyékbank-rendszert igénybe vevő tranzakcióik a szabályozók látókörén kívül esnek. Tekintve, hogy a jogalkotók a pénzügyi rendszer felügyeletének szigorításán fáradoznak, felmerül annak aggálya, hogy egyre több vállalat indul el az árnyékbank-rendszer irányába.

A konzultáció öt területre összpontosít: banki szabályozás, eszközkezelők szabályozása, értékpapír-kölcsönzési és visszavásárlási megállapodások, értékpapírosítás és egyéb árnyékbanki tevékenységek.

A Bizottság a konzultáció eredményét arra szándékozik felhasználni, hogy az uniós pénzügyi felügyeleti hatóságokkal karöltve meghatározza, milyen fellépésre van szükség az EU szintjén.

Felkérjük az érdekelteket, hogy hozzászólásaikat 2012. június 1-jéig küldjék be.

Az árnyékbank-rendszer szabályozásának témaköréről a Bizottság konferenciát is szervez, melynek április 27-én Brüsszel ad otthont.

Bővebben az árnyékbank-rendszerről és az áprilisi konferenciáról DeutschEnglishfrançais

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek