A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal

Az Európai Parlament, az Európai Központi Bank és más uniós intézmények után az uniós pénzügyminiszterek is igent mondtak a balti állam euróövezeti csatlakozására.
Az uniós pénzügyminiszterek döntésével végéhez ért az a jóváhagyási eljárás, amely májusban kezdődött, amikor a Bizottság megállapította, hogy Észtország a közös európai valuta bevezetésének feltételéül szabott összes követelményt teljesíti.
Észtország a tervek szerint január 1-jén tér át a koronáról az euróra. Csatlakozásával az euróövezet tagjainak száma 17-re emelkedik.
A balti állam jó gazdasági helyzetben, stabil államháztartással lép az eurózónába. Észtország költségvetési hiánya tavaly a GDP 1,7%-át tette ki, tehát jóval az EU 3%-os deficitcélja alatt maradt. Államadóssága szintén alacsony volt - a bruttó hazai terméknek csupán 7,2%-a.
Az észt gazdaság rendkívül rugalmas, és a válság ellenére csaknem két évtizeden keresztül képes volt rögzített árfolyam mellett hatékonyan működni és alkalmazkodni a változásokhoz.
Az euró elfogadásával azonban nem ér véget a történet. Az euróövezet tagjaként Észtországnak továbbra is növekedésösztönző politikát kell folytatnia, és küzdenie kell a túlzott hazai kereslet kockázata ellen.
A következő hónapokban a Bizottság és az Európai Központi Bank szorosan együttműködik majd Észtországgal, hogy a váltás zökkenőmentes legyen. Az illetékesek tájékoztató kampánnyal is készülnek, hogy az észt lakosság idejében megismerkedhessen az új fizetőeszközzel.
Az euró 1999-ben jelent meg számlapénzként, tehát csak készpénz nélküli fizetésekhez és számviteli célokra használták. Három évvel később a közös valuta bankjegyek és érmék formájában is forgalomba került.
Az 1,2 millió lakosú Észtország csatlakozásával az euróövezet lakossága 330 millió főre növekedik. Az eurót legutóbb Szlovákia vezette be 2009-ben. Előtte 2008-ban Ciprus és Málta, 2007-ben pedig Szlovénia csatlakozott az eurózónához.