Navigációs útvonal

Friss jelentés az uniós adótrendekről - 28/06/2010

Vámnyomtatvány részlete © EU

Az Eurostat által közzétett jelentés szerint a gazdasági és pénzügyi válság az adóterhek kismértékű csökkenését eredményezte Európában.

Mivel alapjául a 2008-as adóbevételek szolgáltak, a jelentés Deutsch (de) English (en) français (fr) nem ad teljes körű áttekintést arról, hogyan hatott a gazdasági válság az európai adótrendek alakulására. Annak érdekében, hogy az olvasó átfogóbb képet kapjon a helyzetről, a tanulmány kitér arra, milyen változásokat hozott a válság az adópolitika terén. Ennek során a jelentés egészen 2010 tavaszáig számba veszi a tagállamok által hozott adópolitikai intézkedéseket.

Összességében elmondható, hogy az európai polgárok adóterhei valamelyest mérséklődtek 2008 folyamán, elsősorban annak köszönhetően, hogy a tagországok kormányai megpróbálták a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentése révén enyhíteni a gazdasági válság következményeit. A világ más országaihoz képest azonban a 27 tagállamot tömörítő Európai Unióban az adóterhek átlagban véve továbbra is magasak. Ennek oka mindenekelőtt az átfogó jóléti rendszerek fenntartási költségeiben keresendő.

Nem várható, hogy az elkövetkező évek folyamán az adóterhek csökkenni fognak, mivel a válság idején a legtöbb tagállam rengeteget költött gazdaságmentő intézkedésekre, aminek következtében most az államháztartások készpénzhiánnyal küzdenek.

2008-ban az adóbevételek a tagállamok bruttó hazai termékének hozzávetőleg 39,3%-át tették ki. Négy év után ez volt az első olyan év, amikor az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya csökkent. (A csökkenés 2007-hez képest 0,4 százalékpontot tett ki.) Az adó/GDP arány még így is egyharmaddal magasabb volt az Európai Unióban, mint az Egyesült Államokban és Japánban.

Az Unión belül az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya számottevő eltéréseket mutat: az arány Románia esetében a legalacsonyabb (28%) és Dánia esetében a legmagasabb (48,2%). Általánosságban elmondható, hogy az arányszám a „régi”, azaz a 2004 előtt csatlakozott uniós tagállamok körében magasabb.

Több tagállam mérsékelte a személyi jövedelemadóból eredő terheket. Ezt többnyire nem az adókulcsok csökkentése, hanem az adókedvezmények növelése révén valósították meg, mert céljuk a magánfogyasztás ösztönzése, és ezáltal a gazdaság működésének serkentése volt.

A személyi jövedelemadó mértéke az Európai Unión belül Svédországban (56,4%), Belgiumban (53,7%) és Hollandiában (52%) volt a legnagyobb, és Bulgáriában (10%), a Cseh Köztársaságban (15%) és Litvániában (15%) a legkisebb.

Az évek óta csökkenő tendenciát mutató társasági adók mértéke a vizsgált időszakban stagnált vagy tovább mérséklődött. Míg 1995-ben a társasági adó mértéke átlagosan 35,3% volt az Unióban, ma ez az arány 23,2%.

Ami a hozzáadottérték-adó (héa, közismertebb nevén az általános forgalmi adó, áfa) átlagos kulcsát illeti, ez 19,8%-ról 20,2%-ra nőtt 2009 és 2010 között. 2000-ben a héakulcs átlagosan 19,2% volt az Európai Unióban.

A munkára kivetett adók – a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok együttesen – a teljes adóbevételeknek mintegy 34%-át tették ki, ami nem jelent változást a korábbi évekhez képest.

A teljes adóbevételeknek hozzávetőleg egynegyede származik a fogyasztási adókból, melyekből 2008 folyamán 0,7 százalékponttal kevesebb folyt be a tagállamok kincstárába, mint az előző évben. Ennél nagyobb mértékű csökkenést még soha nem regisztráltak az Európai Unió területén egyetlen év alatt, ami világosan jelzi a gazdasági válság súlyosságát.

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek