Navigációs útvonal

A "szennyező fizet" - a bankok esetében is - 26/05/2010

Euróbankjegyek malacperselyben ©EU

Bankadóból fedezné a Bizottság a csődbe jutott bankok szanálásának költségeit.

A Bizottság javaslata a testület első olyan konkrét kezdeményezése, amelyet a bankadóval kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében tett. A bankadó gondolata a pénzügyi válság kirobbanása óta egyre inkább polgárjogot nyer a nemzeti kormányok körében. Az uniós szintű szabályok hiánya egyensúlytalanságokhoz vezethet a nemzeti bankpiacok versenyképessége terén, és válság esetén akadályozza a határon átnyúló együttműködést.

A terv szerint a bankadóból befolyó bevételekből olyan alapokat hoznának létre, amelyek működésére közös szabályok vonatkoznának. Az alapok eszközeinek segítségével biztosítható lenne a bankcsődök rendezett módon történő kezelése.

A pénzből jogi költségeket, ideiglenes műveleteket lehetne fedezni, és ezek a források tennék lehetővé az értékvesztett eszközök megvásárlását és kezelését is. A készpénzforrás gyors rendelkezésre bocsátásával a bankszanálási alapok DeutschEnglishfrançais révén megakadályozható a válság továbbterjedése, és nem lesz szükség az eszközöket érintő kényszereladásokra.

Számos ország, köztük Németország és Svédország tervez bevezetni, vagy vezetett már be ilyen bankadót. Egyelőre azonban nincs megegyezés arról, mekkora legyen az adó, és mire használják a pénzt. Egyes országok a jövőben bekövetkező bankválságok elhárítására vagy a jelenlegi bankválságból fakadó veszteségek pótlására fordítanák a befolyó összegeket. Mások a költségvetési hiányt csökkentenék az adóból származó bevételek segítségével.

Michel Barnier, az EU egységes piacért felelős biztosa szerint az alapokat nem lehetne biztosításként, a bajba került bankok megmentésére használni. Ellenkezőleg: céljuk, hogy egy-egy bank csődje által okozott tovagyűrűző hatások csillapításával elkerülhetővé tegyék az adófizetők által finanszírozott mentőcsomagokat.

"Hiszek a »szennyező fizet« elvének helyességében. Egy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely gondoskodik arról, hogy a pénzügyi szektor állja a jövőbeni banki válságok költségeit" - jelentette ki Barnier biztos.

A pénzügyi válság során a kormányok Európában és világszerte is hatalmas mennyiségű közpénzt költöttek a bankok megmentésére és gazdaságaik talpra állítására.

Az adó egyelőre csak a bankokat érintené; befektetési alapokra vagy biztosítókra például nem vonatkozna. Az adó alapját a bankok forrásai, eszközei vagy nyeresége képezhetné - a számítás pontos módszeréről a későbbiekben születik majd megállapodás. Jelenleg még az adó mértéke is nyitott kérdés: a Világbank a GDP 2%-4%-a közötti mértéket tartana megfelelőnek.

A javaslat kiegészíti az Unió jövőbeli pénzügyi válságok kezelésére vonatkozó tervét, amely kiterjedtebb felügyeletet, gondosabb vállalatirányítást és szigorúbb szabályozást irányoz elő.

Elképzelhető, hogy az EU a G-20 előtt is felveti majd ezt a megoldást, mint a bankcsődök kezelésének egyik lehetséges globális eszközét. Az Unió vezetői előreláthatólag júniusban tárgyalnak majd a kérdésről, az ugyanabban a hónapban sorra kerülő torontói G-20 találkozó előtt.

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek