Az „Európa 2020 ” stratégiát azt követően dolgozta ki a Bizottság, hogy a kontinenst történelmének leghosszabb és legsúlyosabb gazdasági válsága rázta meg. A terv, melynek közzétételét nagy várakozás előzte meg, számot vet azzal a ténnyel, hogy az EU előtt óriási kihívások állnak e téren. A válság kapcsán fény derült azokra a súlyos belső problémákra, melyek hátráltatják a globalizáció, az erőforráshiány és a társadalom elöregedése miatt amúgy is komoly gondokkal küszködő gazdaság működését. A Bizottság álláspontja az, hogy a bajok leküzdhetők, ha Európa kész arra, hogy piacgazdaságát átalakítva előtérbe helyezze a környezet védelmét és az innovációt, elősegítve ezáltal a társadalmi jólétet.

A stratégia legfontosabb elemei a következők: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatok térnyerésének ösztönzése, az új termékek kifejlesztésére irányuló erőfeszítésekbe történő beruházás, a digitális gazdaság kiépítése, valamint az oktatás és a képzés korszerűsítése. A tervben a Bizottság öt mennyiségi célkitűzés elfogadását indítványozza. Ezek egyike az, hogy a foglalkoztatottak aránya a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra növekedjen, illetve hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege elérje a GDP 3%-át. Jelenleg az Unió a GDP-nek mindössze 2%-át fordítja a kutatás és a fejlesztés támogatására, s ezzel messze elmarad az Amerikai Egyesült Államok és a Japán mögött.

A dokumentum ezen túlmenően ismételten megerősíti, hogy az EU teljesíteni kívánja az éghajlatváltozás feltartóztatása érdekében kitűzött céljait, nevezetesen hogy 2020-ra üvegházhatású gázkibocsátását és energiafogyasztását 20%-kal csökkenti, energiaszükségletét pedig 20%-ban megújuló energiaforrásból fedezi. E kötelezettségvállalás révén az Unió már most élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben. A stratégia célértéket határoz meg a szegénység felszámolása tekintetében is: a Bizottság el kívánja érni, hogy 25%-kal, összesen mintegy 20 millióval kevesebben éljenek mélyszegénységben.

Az oktatásügy terén a Bizottság intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy az iskolai oktatásból lemorzsolódók száma a jelenlegi 15%-ról 10% alá csökkenjen, illetve hogy a harmincas éveik elején járó, egyetemi diplomával rendelkező polgárok aránya a lakosság egészéhez képest 31%-ról 40%-ra emelkedjen.

A tervben a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok kormányai fogadjanak el olyan nemzeti célértékeket, amelyek a helyi viszonyok között teljesíthetők, egyidejűleg pedig elősegítik, hogy az EU egésze meg tudja valósítani a kitűzött uniós célokat. A Bizottság nyomon követi majd az elért előrehaladást, és indokolt esetben figyelmeztetésben részesíti azokat, akik nem tesznek eleget az ügy érdekében.

Az Unió már most is figyelemmel kíséri a tagországok államháztartásának alakulását abból a célból, hogy a tagállamok egyikében se jöhessen létre olyan egyensúlyhiány, amely alááshatja az euróövezet stabilitását. A most közzétett új terv messzebb megy ennél: azokra a kockázatokra is kitér, melyek az Unió egészének versenyképességét veszélyeztethetik.

A stratégia hét kiemelten fontos kezdeményezést vázol fel annak érdekében, hogy lendületet adjon az európai gazdaság növekedésének és a foglalkozatásnak. Ezek között említhető a forrásszerzés és a finanszírozási feltételek javítása a kutatás-fejlesztés terén, a nagy sebességű internet kiépítése, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése.

A tagállami kormányok vezetői a várakozások szerint március folyamán vitatják majd meg nagy vonalakban a tervet. A részletek – köztük a tagállami célértékek – áttekintését az év folyamán később (talán júniusban) megrendezésre kerülő csúcstalálkozó tűzi majd napirendjére.