Navigációs útvonal

Az európai zászló és a tagállamok nemzeti lobogói © EC

Az Európai Bizottság a pénzügyi rendszerek átfogó reformját szorgalmazza, és felszólítja az uniós vezetőket, tegyenek minél hamarabb lépéseket a piacokba fektetett bizalom helyreállítása érdekében.

Az Európai Bizottság olyan, uniós szinten szigorúbb ellenőrzést biztosító felügyeleti rendszer EnglishPDF bevezetését javasolja, melyben nagyobb szerep jut a tagállami felügyeleti szerveknek. A terv alapjául az az EU megbízásából elkészített jelentés szolgált, melyet a francia jegybank korábbi elnöke, Jacques de Larosière által vezetett bankszakemberek készítettek el.

Az Európai Bizottság egyetért a csoporttal abban, hogy páneurópai hatóságot kell létrehozni a gazdasági kockázatok nyomon követése céljából. Támogatja azt a javaslatot is, hogy a 27 tagállam közös szabályozási normákat léptessen életbe. Az egyes bankok működésének felügyelete azonban a javaslat értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok feladata lenne.

A tervet a Bizottság a következőkben az Európai Tanács elé terjeszti majd, mely legközelebb március folyamán ül össze. Az uniós vezetők tanácskozása a remények szerint előkészíti majd a legnagyobb fejlett ipari és fejlődő országokat tömörítő G 20-ak csúcstalálkozóját. Az értekezletnek áprilisban London ad otthont. A csúcstalálkozón, melyen napirendre kerül majd a tervezett szabályozási reform, az uniós tagországok közösen kívánnak fellépni a globális pénzügyi rendszer működésének javítása érdekében.

Az Európai Tanácsnak „markáns üzenetet kell megfogalmaznia a polgárok, vállalkozók és a világ számára – azt, hogy van kiút a válságból. Európa kellően egységes, magabiztos és elszánt ahhoz, hogy megnyerje ezt a csatát” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.

A terv, melyet a Bizottság rövidesen az uniós vezetők elé terjeszt, számos kockázatcsökkentést és bizalomépítést szolgáló intézkedést felvázol. Közéjük tartozik például a bankok bérpolitikája felett gyakorolt felügyelet szigorítása.

2009 folyamán a 27 EU-tagállam az uniós GDP mintegy 3,3%-át fordítja olyan programokra, melyek a gazdasági növekedésnek hivatottak lendületet adni. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállami vezetőket, határozzák meg világosan, milyen elvi irányvonalak mentén kívánnak a jövőben fellépni. Példaként említhető a nyitott kereskedelempolitika, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés, illetve a költségvetési fegyelem melletti elkötelezettség.

Akadnak olyanok, akik attól tartanak, hogy a válság kibontakozásával egyes uniós tagországok protekcionista eszközökhöz folyamodnak gazdaságuk fellendítése céljából. Március 1-jén összehívott informális találkozójukon az uniós tagállamok vezetői megígérték: nem hoznak olyan intézkedéseket, melyek veszélyt jelenthetnek az egységes európai piac számára.

Az uniós tagországoknak a foglalkoztatás javításáért is többet kell tenniük, mert ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a munkanélküliség 2010-re akár a 10%-ot is elérheti. Erre az 1990-es évek óta nem volt példa.

 

Pénzügyi válság – tények és szakpolitikák DeutschEnglishespañolfrançaisportuguês

 

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek