Navigációs útvonal

Gazdaságélénkítés uniós összefogással - 27/11/2008

Pénzügyi rovatnál megnyitott újságpapír, rajta pénzérmék ©EC

Az Európai Unió által ma bejelentett cselekvési terv a tagállami intézkedések és az uniós szakpolitika eszközeivel kíván fellépni a gazdaság talpra állítása érdekében.

Az Európai Unió országait egyre nagyobb mértékben sújtó gazdasági válság elhárítása céljából az Európai Bizottság gazdaságélénkítő csomagot dolgozott ki, mely összehangolt válaszintézkedések révén hivatott ösztönözni a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, továbbá javítani a vásárlóerőt. A rövid és hosszú távú intézkedéseket egyaránt megfogalmazó terv költségvonzata 200 milliárd euró – az Európai Unió GDP-jének 1,5%-a.

A pénz túlnyomó többségét – 170 milliárd eurót – a tagállamoknak kell biztosítaniuk nemzeti költségvetésükből. A fennmaradó 30 milliárd eurót az Unió és az Európai Beruházási Bank fedezi majd saját forrásból.

A terv a munkavállalók, családok és vállalkozók védelmét szolgálja, akikre nézve komoly veszélyt jelent, hogy a pénzügyi válság elmélyülése ma már a tágabb értelemben vett gazdaságban is érezteti hatását. A javasolt intézkedések előterében ezek a veszélyeztetett társadalmi csoportok állnak. Támogatásuk érdekében a Bizottság beruházásokat szorgalmaz a szakképzés javítása, a munkahelyek megtartása és az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében.

Az EU ezenfelül fel akarja gyorsítani a szociális és regionális finanszírozás céljára előirányzott 6,3 milliárd euró összegű források szétosztását, és ösztönzést kíván nyújtani a válság által súlyosan érintett építő- és autóipari ágazat részére környezetkímélő gépjárművek és energiahatékony épületek kifejlesztéséhez.

A hosszú lejáratú kölcsönöket biztosító Európai Beruházási Bank (EBB) DeutschEnglishfrançais a javaslatok értelmében a jövőben nagyobb szerepet játszik majd a kiemelt projektek finanszírozásában. Az EBB már korábban 30 milliárd euró értékű hitelcsomagot dolgozott ki a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások megsegítése céljából.

A terv rugalmasan viszonyul az egyes tagállamok költségvetési hiányának kérdéséhez, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, melyek lehetővé teszik a tagországok számára, hogy recesszió idején átmenetileg növeljék hitelfelvételüket. Az Uniónak késedelem nélkül cselekednie kell, ha meg akarja akadályozni, hogy a válság elmélyüljön és tartóssá váljon. Az Európai Bizottság elnöke ezért az uniós állam- és kormányfők következő hónapban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján felkéri majd a tagországok vezetőit, fogadják el a csomagot, és gondoskodjanak a terv azonnali végrehajtásáról.

José Manuel Barroso szerint az intézkedéscsomag „elég nagyszabású és merész ahhoz, hogy rövidtávon eredményes legyen, ugyanakkor kellően figyelembe veszi a stratégiai és fenntarthatósági szempontokat ahhoz, hogy hosszú távon lehetőséget kovácsoljon a válság jelentette szükségből”.

A gazdaságélénkítés céljából a terv beruházásokat szorgalmaz az infrastruktúra, a környezetbarát és energiahatékony technológiák, valamint az innováció területén annak érdekében, hogy felgyorsítsa a tudásalapú társadalomra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. Arra ösztönzi a tagállamok kormányait és üzleti szereplőit, hogy minél szorosabb partneri kapcsolatot alakítsanak ki egymással.

Az unió tagországai közül már többen (köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) dolgoztak ki nemzeti intézkedéscsomagot saját gazdaságuk fellendítése céljából. A Bizottság most azt szorgalmazza, hogy példájukat a többiek is kövessék, s hogy a nemzeti intézkedésekre európai szintű összehangolás mellett kerüljön sor. Mivel más-más problémákra kell megoldást találniuk, az egyes tagállamok saját gazdasági szükségleteiknek megfelelően használhatják majd fel a nemzeti költségvetésből származó forrásokat. Munkájukat a Bizottság felügyeli majd annak érdekében, hogy a tagországok ne biztosíthassanak tisztességtelen versenyelőnyt a területükön működő vállalkozásoknak.

Egyes tagállamokban (köztük Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban) a gazdaság továbbra is növekszik, másutt (így például Franciaországban, Olaszországban és Németországban) azonban a növekedés mára már megtorpant. A gazdasági válság hatására jelentkező problémák is számottevő eltéréseket mutatnak az egyes tagországok tekintetében. Vannak, akik a defláció, azaz az árszínvonal csökkenése miatt aggódnak, míg mások (Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia) a kétszámjegyű infláció leküzdésén fáradoznak.

Európai gazdasági helyreállítási terv EnglishPDF.

Kontrasztos megjelenítés Normál betűméret Legnagyobb betűméret Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

 

Megtalálta-e a keresett információt?

Igen Nem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Hasznos linkek