Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Egységes mérce - Szűcs Tamás képviseletvezető olvasói levele a Magyar Nemzetnek
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
2013/05/16

    A Magyar Nemzet május 13-án megjelent, "Brüsszel elfogultan dönt – Az Európai Bizottság következetlenül alkalmazza a túlzottdeficit-eljárást" című írása több tévedést tartalmazott az Európai Bizottság tevékenységét illetően. Szűcs Tamás képviseletvezető erre reagálva május 14-én fordult a laphoz, kérve, hogy a valós tényeket bemutató levelét a lap közölje. A Magyar Nemzet a levelet május 15-i és május 16-i számában nem közölte, így azt az alábbiakban tesszük közzé.

    (A lap cikkének rövid kivonata itt olvasható.)

    Budapest, 2013. május 14.

    Tisztelt Főszerkesztő Úr!

    Kérem, engedje meg, hogy a lap május 13-i számában "Brüsszel elfogultan dönt – Az Európai Bizottság következetlenül alkalmazza a túlzottdeficit-eljárást" címmel megjelent írásra röviden reagáljak. Sajnos ebben szerepel néhány tévedés, amelyek közül a legfontosabbakkal kapcsolatban szeretném a valós tények megismertetésével segíteni további munkájukat.

    A cikk szerint 2004 és 2008 között Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely ellen túlzottdeficit-eljárás (EDP) folyt (1). A valóságban az említett időszakban a következő 12 további tagállammal szemben is folyt ilyen eljárás (zárójelben az EDP-eljárás időtartama): Csehország (2004-2008), Németország (2002-2007), Görögország (2004-2007), Franciaország (2003-2007), Olaszország (2005-2008), Ciprus (2004-2006), Málta (2004-2007),  Hollandia (2004-2005), Lengyelország (2004-2008), Portugália (2002-2004 és 2005-2008), Szlovákia (2004-2008) és az Egyesült Királyság (2005-2007). Ebből a tényből fakadóan természetesen az sem helytálló, hogy Olaszországgal, Portugáliával és Görögországgal szemben ne indult volna EDP-eljárás a megfelelő időpontban.

    Szintén tévedés, hogy következetlenség lett volna a Bizottság részéről Málta kiengedését javasolni az EDP alól, mivel az országban idén és jövőre 3% feletti hiány várható. Az Unió alapító szerződéseivel összhangban a Bizottság az EDP megszüntetését mindig csak két feltétel együttes teljesülése esetén javasolja: a kitűzött határidőre 3% alatti hiányszámot regisztrált a Eurostat az érintett országra, valamint a költségvetés hiányára vonatkozó bizottsági előrejelzés alapján várható, hogy ennek értéke tartósan 3% alatt marad. (Ez alól egyetlen kivétel lehet: a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel rendelkező országokban a rendszer bevezetésének kezdeti, a költségvetést terhelő hatásai 3% fölé is emelhetik a hiányt – ez esetben rögzített mértékig túl lehet lépni a küszöbértéket.) Így volt ez Málta esetében is: a szigetországnak adott határdidőre (2011) az államháztartás 2,8%-os hiánnyal zárt, illetve az EDP megszüntetésére vonatkozó javaslat megszületése idején (2012. november 14., amit az ECOFIN aztán decemberben fogadott el) hozzáférhető, legfrissebb (2012. őszi) bizottsági előrejelzés a máltai deficitet 2012-re 2,6%-osra, 2013-ra 2,9%-osra, 2014-re pedig ismét 2,6%-osra becsülte . Sajnos - többek között az idei évre fellazult költségvetési politika miatt – a pozitív döntést követően romlottak az ország deficitkilátásai, aminek pontos következményeit idén május–június során tudjuk értékelni. Az EDP megszüntetésére vonatkozó tavalyi javaslat, illetve döntés idején azonban a Bizottság és a Tanács nyilvánvalóan csak az addig megismert adatok alapján alkothatott ítéletet.

    Írásuk szerint kettős mércét jelent, hogy az EU eddig csak Magyarországgal szemben alkalmazott a túlzottdeficit-eljáráshoz kapcsolódó pénzügyi szankciót, más, adott esetben magasabb államháztartási hiánnyal küzdő országokkal szemben pedig nem, sőt, számukra meghosszabította az ajánlásaik végrehajtására javasolt időtartamot.  A tények alapos vizsgálata világosan mutatja, hogy valamennyi tagországra azonos mérce vontakozik. Az EDP-eljárás jogi alapját jelentő stabilitási és növekedési paktumnak integráns részét képezi a tagállamok kormányai által a Tanácsban 2010 szeptemberében elfogadott "szabálykönyv", az ún. Code of Conduct . Ez kimondja, hogy ha bármely tagállam az EDP-eljárás során megjelölt határidőig nem csökkenti elsődleges hiányát fenntartható módon 3% alá, elsősorban akkor lehet róla megállapítani, hogy ennek ellenére hatékony költségvetési erőfeszítéseket ("effective action") tett, ha legalább strukturális egyenlegét (a hiány egyszeri és ideiglenes intézkedések valamint a gazdasági ciklusok hatásaitól megtisztított értékét) a Tanács által korábban ajánlott mértékben javította. Ilyen országok esetében pénzügyi szankció kiszabása helyett indokolt lehet felülvizsgált ajánlás kiadása. A Magyarországra vonatkozó szankció indoklásában egyértelműen szerepel, hogy a 2009. júliusában kiadott, 2011-ig szóló tanácsi EDP-ajánlásban szereplő fél százalékos javulás helyett 2,75%-os strukturálisegyenleg-romlás következett be 2010 és 2011 folyamán. A költségvetési alapfolyamatok romlását azonban elfedte a bruttó hazai termék közel 10%-ára rugó, a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításából származó egyszeri bevétel, aminek köszönhetően a nominális államháztartási mutató soha nem látott többlettel zárt 2011-ben. Ezzel szemben a cikkben szereplő többi ország strukturális egyenlegeinek alakulása valós, hatékony költségvetési erőfeszítéseket tükrözött, ezért kaptak új határdidőt, amint azt a javaslatok indoklásául készített nyilvános munkaanyagok bemutatják. Ennek megfelelően döntött hazánk esetében a Tanács a szankció mellett, a többi, említett országgal szemben pedig ezért nem vált indokolttá a szankció.

    Az Európai Bizottság az EU szerződéseinek őre. Ebben a minőségében elfogulatlanul, a szerződésekben meghatározott mandátumának megfelelően, egységes mércét alkalmazva jár el. Bízom benne, hogy a fent ismertetett tények ezt az Önök számára is megfelelően alátámasztják.

    Biztosan egyetértünk abban, hogy a közvélemény pontos, hiteles tájékoztatása közérdek, ezért megköszönném, ha levelemet közölni tudná lapjában. Egyben megerősítem, hogy Képviseletünk - ahogy eddig, úgy a jövőben is - kollégái rendelkezésére áll az Európai Bizottság tevékenységét érintő kérdéseket illetően.

     

    Üdvözlettel,

    Szűcs Tamás



     (1) "Hazánk 2004-től évekig egyedül ült a szégyenpadon" (1. oldal),  "2008 nyaráig Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely ellen túlzottdeficit-eljárás (EDP) indult" (11. oldal)

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2013/05/16  |Az oldal tetejére