Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Jelentés a Duna-stratégia elért eredményeiről: Jó kezdés után ideje nagyobb sebességbe kapcsolni
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
2013/04/09

IP/13/307

Brüsszel, 2013. április 9.

Az Európai Bizottság a stratégia indítása után két évvel tette közzé az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája által elért eredményekről szóló első jelentését.A jelentés részletezi azokat a fontos eredményeket, amelyeket a hiányzó közlekedési összeköttetésektől kezdve a versenyképesség hiányán át a környezetszennyezés és a bűnözés problémáit felölelő kérdések kezelése terén sikerült elérni.A Duna makrorégió 14 országból áll, melyek közül 8 az EU tagállama.A jelentés részletezi, hogy ezeknek az országoknak hogyan sikerült számos közös projekt és kezdeményezés útján máris konkrét együttműködési rendszert kialakítaniuk.

    A Bizottság jelentése ugyanakkor felkéri a Duna menti országok kormányait, hogy kövessék nyomon politikai kötelezettségvállalásaikat azáltal, hogy minden érintett szakpolitikai területen prioritásként kezelik a stratégiát.Arra sürgeti továbbá a 8 EU-tagállamot és Horvátországot, hogy foglalják bele a stratégiát a programok új generációjára vonatkozó terveikbe a 2014–2020-as időszak regionális politikája keretében.

    Johannes Hahn, az EU regionális fejlesztési biztosa a következőképpen nyilatkozott:„Nagyon jól indítottunk.A Duna-stratégia máris megmutatja, hogy együtt dolgozva sokkal nagyobb hatást sikerül elérnünk, mint ha elszigetelten próbálnánk kezelni a problémákat.Most nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk.A 14 érintett ország számára az együttműködés nem maradhat másodlagos kérdés vagy ködös ideál.A Duna stratégia prioritásait szeretném viszontlátni a regionális alapok programozásának új generációjában, valamint stabilan beépítve minden egyes érintett ország nemzeti, regionális és helyi prioritásaiban.A stratégiát minden vonatkozó szakpolitikai területen figyelembe kell venni, és politikai szempontból stabil, megfelelően finanszírozott struktúrákkal kell támogatni.”

    A jelentés a stratégia négy kulcsfontosságú területén elért konkrét haladásra összpontosít:a Duna régió összekapcsolása, a környezetvédelem, a jólét megteremtése és a Duna régió megerősítése.

    A jelentés szerint a Duna-stratégia nagyon értékes hosszú távú együttműködési struktúrák kialakításához járult hozzá, és egyértelmű politikai elkötelezettséget alakított ki a partnerek között.

    A jelentés világos ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre való tekintettel:felkéri a tagállamokat, hogy foglalják bele a stratégiát a regionális politika programjainak új, 2014–2020-ra vonatkozó generációjába.

    Arra sürgeti a kormányokat, hogy hatékonyan és egymással kombinálva használják fel a következő alapokból elérhető forrásokat:az európai strukturális és beruházási alapokat, a „Horizont 2020” keretprogramot, a COSME forrásait és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt.

    Felkéri a 14 részt vevő országot a megfelelő személyzettel ellátott és megfelelő finanszírozású struktúrák biztosítására a Duna-stratégia prioritásainak nemzeti szintű végrehajtásához.

    Felkéri az uniós kormányokat, hogy mozdítsák elő a Duna-stratégia célkitűzéseit a Miniszterek Tanácsa kapcsolódó ágazati találkozóin (pl. az EU közlekedési minisztereinek, környezetvédelmi minisztereinek, kutatási és belügyminisztereinek találkozóin).

    A jelentés kiemel számos új projektet és részletezi, hogyan ad lendületet a stratégia a meglévő kezdeményezéseknek az együttműködés és a különböző források ötvözéséhez nyújtott segítség útján.Ez hozzájárul az Unió hosszú távú növekedési stratégiájának, azaz Európa 2020 stratégiának a megvalósításához.

    A Duna régió összekapcsolása

    (Közlekedési összeköttetések/fenntartható energia/kultúra és turizmus)

    A dunai víziút fejlesztéséről szóló nyilatkozat, melyet a Duna régió közlekedési miniszterei 2012 júniusában fogadtak el.Fontos megállapodás a hajózhatóságról Románia és Bulgária között.A stratégia lendületet adott a Romániát és Bulgáriát összekötő Calafat és Vidin közötti híd befejezéséhez, amely még csak a második híd a két ország közötti határ 630 km hosszú folyami szakaszán.Új kutatási projektek, mint például az innovatív hajókra vonatkozó NEWS projekt,a dunai flotta megújítására.Halad a Bulgária és Szerbia közötti földgázvezeték rendszerösszekötő projekt, amely a Balti-tenger térségét köti össze az Adriai-, az Égei- és a Fekete-tengerrel.

    Környezetvédelem a Duna régióban

    (vízminőség, környezeti kockázatok/a biológiai sokféleség megőrzése)

    A DANUBE FLOODRISK projekt:8 dunai ország osztja meg egymással adatbázisait és árvízkockázati térképeit.A dunai tokhal munkacsoport a folyóban élő e fontos hal életképes populációinak védelme érdekében tevékenykedik.

    A jólét megteremtése a Duna régióban

    (kutatási kapacitás/ oktatás/ információs technológia, vállalkozások versenyképessége)

    Az Osztrák Kereskedelmi Kamara által koordinált Duna Régió Üzleti Fórumban több mint 300 kkv vesz részt. A fórum támogatja a kapcsolatokat a kutatóintézetekkel és az egyetemekkel. A Dunai Kutatási és Innovációs Alap a balti-tengeri makrorégió BONUS programjának tapasztalataira épít. A Duna régió mind a 14 kutatásért felelős miniszterének közös nyilatkozatát 2012. július 9-én Ulmban (Németország) írták alá.

    A Duna régió megerősítése

    (intézményi kapacitás/együttműködés a szervezett bűnözés kezelésében)

    A Duna régió rendőri hatóságai közötti együttműködés mélyítése: a rendőrségi vezetők saját kezdeményezése a folyóval kapcsolatos bűnözés elleni intézkedések javítása (beleértve a szervezett bűnözést), valamint egy transznacionális bűnüldözési platform létrehozása érdekében. Az Europol egyedi fenyegetettségelemzési projektje a Duna régió vonatkozásában.

    Előzmények

    A stratégia 2011-ben indult (IP/11/472) az uniós kormányok két évvel korábbi kérését követően. A makrorégió 14 országa (köztük 8 EU-tagállam) a következő: Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova.

    Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának első éves fórumát a németországi Regensburgban tartották 2012 novemberében – melyen Angela Merkel kancellár tartott vitaindító beszédet.A második éves fórumot Bukarestben, Romániában tartják majd idén október 28–29-én.A Duna az EU második makrorégiója, több mint 100 millió ember otthona. Az első makrorégió a 2009 júniusában indított balti-tengeri stratégiával jött létre. A makroregionális stratégiákat értékelő jelentés várhatóan 2013 júniusára készül el. Az Európai Tanács 2012. decemberi ülésén az EU kormányai arra kérték a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy harmadik, az adriai- és jón-tengeri makrorégióra vonatkozóan.

    További információ

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2013/04/09  |Az oldal tetejére