Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


A Bizottság előterjeszti a „Gondoljuk újra az oktatást” elnevezésű új stratégiát
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
2012/11/20

IP/12/1233

Brüsszel/Strasbourg, 2012. november 20.

Az Európai Unióban a fiatalok munkanélküliségi rátája 23%-on áll – ugyanakkor több mint kétmillió üres állásra nem találni munkaerőt. Európának radikálisan újra kell gondolnia azt, hogy oktatási és képzési rendszerei miként tudnak hozzájárulni a munkaerőpiacon szükséges készségek elsajátításához.Ez a széleskörű megszorító intézkedések és az oktatási költségvetések csökkentése közepette rendkívül nagy kihívást jelent.A mai nappal az Európai Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást” címen új stratégiát indít, melynek célja, hogy arra ösztönözze a tagállamokat: hozzanak azonnali intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fiatalok elsajátíthassák a munkaerőpiacon szükséges készségeket és kompetenciákat, továbbá hogy teljesülnek a foglalkoztatásra és növekedésre vonatkozó célkitűzések.

    Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott:„Az oktatás újragondolása nem csupán pénzkérdés:igaz ugyan, hogy több befektetésre van szükségünk az oktatás és képzés területén, de az is egyértelmű, hogy az oktatási rendszereknek meg kell újulniuk és rugalmasabban kell működniük annak érdekében, hogy megfeleljenek a valós társadalmi szükségleteknek.Európa csak akkor lesz képes visszaállni a fenntartható növekedés pályájára, ha magasan képzett és sokoldalú, az innovációhoz és a vállalkozásokhoz értékes hozzájárulást nyújtó emberek kerülnek ki az iskolapadokból.A hatékony, jól célzott beruházások alapvetően fontosak ennek megvalósításához; az oktatási költségvetések csökkentésével azonban nem fogunk közeledni kitűzött céljainkhoz.”

    A „Gondoljuk újra az oktatást” alapvető elmozdulást sürget az oktatási rendszerben annak érdekében, hogy a tanulási eredményekre – az elsajátított ismeretekre, készségekre és kompetenciákra – sokkal nagyobb hangsúly helyeződjön.Már nem elég, ha valaki csupán részt vesz az oktatásban.Emellett jelentős javításra szorulnak az alapvető írás-, olvasás- és számolási készségek is, a vállalkozói készségeket és a kezdeményezőkészséget pedig meg kell erősíteni, illetve fejleszteni kell (lásd: IP/12/1224 az iskolai oktatásban az új készségekre helyezett hangsúly fontosságáról).

    Az értékelés módszereit – annak érdekében, hogy mind a diákok, mind a munkaerőpiac szükségleteinek jobban megfeleljenek – ki kell igazítani és korszerűsíteni kell.Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) és a nyitott oktatási segédanyagok használatának arányát minden tanulási környezetben növelni kell.A tanároknak rendszeres továbbképzés segítségével kell frissen tartaniuk készségeiket és ismereteiket.A stratégia a tagállamokat is felszólítja arra, hogy erősítsék az oktatási intézmények és a munkaadók közötti kapcsolatokat, a vállalkozásokat hozzák be az osztályterembe, a fiataloknak pedig a munkahelyi környezetben biztosított tanulási lehetőségek révén adjanak ízelítőt a munkavállalói tapasztalatból.Az uniós oktatási minisztereket arra is ösztönzik, hogy tagállami és európai szinten egyaránt fokozzák a munkahelyi környezetben történő tanulásra irányuló együttműködést.

    Emellett az alábbiak tartoznak a javasolt intézkedések közé: a nyelvtanulásra vonatkozó új teljesítménymérő referenciaérték létrehozása, a vállalkozói készségek tanításának értékelésére és fejlesztésére vonatkozó iránymutatások, valamint az ikt és a nyitott oktatási segédanyagok iskolai alkalmazásának uniós szintű hatásvizsgálata. A javasolt intézkedések a 2013-ban induló új, „Megnyíló oktatás” kezdeményezést készítik elő, amely az ikt tanulási célú felhasználásában rejlő lehetőségek maximális kiaknázását célozza majd.

    Előzmények

    A készségek a termelékenység kulcstényezői. Európának reagálnia kell az oktatás színvonalában világszerte bekövetkezett növekedésre és a készségkínálat bővülésére. Az előrejelzések szerint az EU-ban 2020-ra a munkahelyek több mint harmadánál előfeltétellé válik a felsőfokú végzettség, és várhatóan az álláshelyek mindössze 18%-ánál lesz elegendő az alacsony szakképzettség.

    Jelenleg 73 millió európai – a felnőttek 25%-a – csak alacsony szakképzettséggel rendelkezik. A 15 évesek csaknem 20%-a nem tud megfelelően írni-olvasni, öt országban pedig több mint 25%-uk teljesít gyengén az értő olvasás területén (Bulgária: 41%, Románia: 40%, Málta: 36%, Ausztria: 27,5%, Luxemburg: 26%). A korai iskolaelhagyás aránya egyes tagállamokban továbbra is elfogadhatatlanul magas: Spanyolországban 26,5%, Portugáliában pedig 23,2% (az uniós célkitűzés szerint 10% alá kell szorítani ezt a szintet). A felnőttek kevesebb mint 9%-a vesz részt egész életen át tartó tanulásban (az uniós célkitűzés 15%).

    A „Gondoljuk újra az oktatást” című közleményben vázolt ajánlások a 2012. évi oktatási és képzési figyelőben szereplő megállapításokon alapulnak. Ez az új, ezentúl minden évben megjelenő bizottsági felmérés a tagállamokban rendelkezésre álló készségkínálatot taglalja.

    A „Gondoljuk újra az oktatást” stratégia röviden összefoglalva:

    • Sokkal erőteljesebben kell összpontosítani a transzverzális készségek és az alapkészségek valamennyi szinten megvalósuló fejlesztésére. Ez elsősorban a vállalkozói és informatikai készségekre vonatkozik.

    • A nyelvtanulásra vonatkozó új teljesítménymérő referenciaérték:2020-ra a jelenlegi 42% helyett a 15 évesek legalább 50%-ának kell ismernie egy első idegen nyelvet, 75%-uknak pedig egy második idegen nyelvet is el kell sajátítania (az arány jelenleg 61%).

    • Beruházásra van szükség világszínvonalú szakoktatási és szakképzési rendszerek létrehozása érdekében, és növelni kell a munkahelyi környezetben történő tanulásra vonatkozó együttműködést.

    • A tagállamoknak javítaniuk kell a képesítések és készségek elismerésén, beleértve a formális oktatáson és képzésen kívül szerzett képesítéseket és ismereteket.

    • A technológia – mindenekelőtt az internet – nyújtotta előnyöket maradéktalanul ki kell használni.Az iskoláknak, egyetemeknek és szakoktatási és szakképzési intézményeknek nyitott oktatási segédanyagokon keresztül javítaniuk kell az oktatáshoz való hozzáférést

    • E reformokat jól képzett, motivált és vállalkozó szellemű tanárokkal kell támogatni.

    • Célzott finanszírozást kell alkalmazni a beruházások megtérülése érdekében.Tagállami és uniós szinten egyaránt meg kell vitatni az oktatás finanszírozásának kérdéseit, különösen a szakképzés és a felsőoktatás tekintetében.

    • Fontos a partnerségi megközelítés alkalmazása.Mind magán-, mind közszférabeli finanszírozás szükséges az innováció fellendítéséhez, valamint a tudományos élet és az üzlet világa közötti termékeny együttműködés fokozásához.

    Az Erasmus mindenkinek – a Bizottság oktatás, képzés, ifjúság és sport területén javasolt, 19 milliárd eurós programja – azzal a céllal jött létre, hogy kétszeresére növelje mindazok számát, akik készségeik fejlesztését elősegítő külföldi tanulmányi, képzési vagy önkéntes programokban való részvételhez támogatásban részesülnek. Ez a 2014–2020 közötti időszakban 5 millió embert jelentene. A program költségvetésének több mint fele az ilyen típusú egyéni tanulmányi mobilitást támogatná, a fennmaradó összegben pedig az innovációra, a szakpolitikai reformra és a helyes gyakorlatok megosztására irányuló projektek részesülnének.

    A Bizottság december 5-én terjeszti be a fiatalok foglalkoztatására irányuló csomagot, amelybe a javasolt ifjúsági garancia is beletartozik. Az elképzelés szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulmányok befejezését vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül minden fiatal minőségi állás- vagy képzési ajánlatot kapjon. A javaslat uniós finanszírozás, mindenekelőtt az Európai Szociális Alap felhasználásával járna.

    További információk

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2012/11/23  |Az oldal tetejére