Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


A sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő oktatásban
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
2012/07/10

IP/12/761

Brüsszel, 2012. július 10.

Annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az inkluzív oktatás elősegítése iránt, a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek még mindig nem részesülnek megfelelő bánásmódban – derül ki az Európai Bizottság ma közzétett jelentéséből. A jelentés szerint sokukat szegregált intézményekben helyezik el, azok pedig, akik többségi oktatási intézményekben tanulnak, ritkán kapják meg a megfelelő segítséget. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek több munkát az inkluzív oktatási rendszerek kialakításába, és hárítsák el azokat az akadályokat, melyekkel e kiszolgáltatott helyzetű csoportok szembesülnek, amikor az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban próbálnak részt venni és sikereket elérni.

    „Ha a sajátos nevelési igényű gyermekek és a fogyatékos felnőttek életét meg akarjuk könnyíteni, többet kell tennünk azért, hogy megfelelően finanszírozott inkluzív oktatási politikákat tudjunk nyújtani.Eljött az ideje, hogy teljesítsük a vállalt kötelezettségeinket. Az inkluzív oktatás nem egy választható plusz, hanem alapvető szükséglet.Intézkedéseink középpontjában a legkiszolgáltatottabb helyzetűeknek kell állniuk, hogy mindannyiunk életét jobbá tegyük” – nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos.

    Körülbelül 45 millió munkaképes korú uniós állampolgár fogyatékos, és 15 millió sajátos nevelési igényű gyermek él az EU-ban.A jelentés azt mutatja, hogy néhány esetben semmi esélyük nincs az oktatás és a foglalkoztatás terén. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyakran képesítés nélkül vagy alacsony képesítéssel hagyják el az iskolát, majd olyan speciális képzésben részesülnek, mely néhány esetben inkább csökkenti, semmint növelné a későbbi elhelyezkedési lehetőségeiket. A jelentés szerint a fogyatékosok vagy a sajátos nevelési igényű személyek körében sokkal nagyobb a munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak aránya, és akik viszonylag sikeresek a munkaerőpiacon, azok is gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint nem fogyatékos társaik.

    Valamennyi tagállamra igaz, hogy a speciális iskolákban felülreprezentáltak a szegénységben élő, roma származású vagy egyéb etnikai kisebbséghez tartozó és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek (főként fiúk).A jelentés megkérdőjelezi, hogy a speciális oktatási rendszerek segítik-e a tanulókat abban, hogy jobb esélyeik legyenek az életben, vagy inkább csak meg jobban elszigetelik azokat, akik már eleve a társadalom perifériájára szorultak. A kutatások szerint az ilyen gyermekeket többségi iskolákban is lehetne oktatni, amennyiben többet fektetnének nyelvi készségeik fejlesztésébe és fogékonyabbá tennék őket a kulturális különbségekre.

    A jelentés azt is kiemeli, hogy nagy különbségek vannak a tagállamok között aszerint, hogy hogyan határozzák meg a sajátos nevelési igényű gyermekeket, valamint többségi vagy speciális iskolákba helyezik-e őket. Belgium flamand részében például a sajátos nevelési igényű tanulók 5,2%-a szegregált speciális iskolában tanul, míg ez az arány Olaszországban mindössze 0,01%. A jelentés azt javasolja, hogy többet kell tenni a meghatározások összehangolása és az adatgyűjtési rendszer fejlesztése érdekében, hogy a tagállamok megközelítéseiket könnyebben össze tudják hasonlítani, és tanulhassanak egymás tapasztalataiból.

    Előzmények

    Az „Education and Disability/Special Needs - policies and practices in education, training and employment for students with disabilities and special educational needs in the EU” „Oktatás és fogyatékosság/sajátos igények – oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és gyakorlatok a fogyatékosok és sajátos nevelésű igényű gyermekek számára az Európai Unióban” című jelentést az oktatás és képzés társadalomtudományi szakértőinek hálózata (NESSE) állította össze.

    A jelentés más fontosabb megállapításai

    • Míg nehéznek tűnhet a súlyosan fogyatékos tanulókat többségi környezetben oktatni, illetve jobban kielégítené igényeiket az, ha külön foglalkoznak velük, egyre több a bizonyíték arra, hogy a fogyatékos/sajátos nevelési igényű gyermekeket nagy számban integrálni lehet a többségi oktatásba, és a jó minőségű inkluzív oktatás minden tanuló számára hasznos;

    • Alapvető fontosságú ugyan, hogy az oktatási rendszerek egyre inkluzívabbak legyenek, a tanárok képzésére és a folyamatos szakmai fejlődésre azonban nem mindig az inkluzivitás szempontjai alapján került sor;

    • A tanárokon túl a tanulást segítő pedagógusok és a tanórai asszisztensek fontos szerepet játszanak abban, hogy az inklúzió a gyakorlatban jól működjön;

    • Néhány európai országban standardizált, merev tanterveket alkalmaznak, ami megnehezíti a fogyatékos gyermekek inklúzióját. Az osztályismétlés szintén ellentétben áll az inklúzió elveivel;

    • A fogyatékos személyek kisebb valószínűséggel tanulnak tovább, mint a nem fogyatékosok;

    • A felsőfokú képesítéssel rendelkező fogyatékosoknak továbbra is hátrányokkal kell szembenézniük a munkaerőpiacon, de sokkal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják őket, mint az alacsonyabb végzettségű fogyatékosokat.

    • Nincsenek Európa-szerte összehasonlítható adatok sem a felsőfokú képzésben részt vevő fogyatékos személyek számáról, sem a felsőoktatásban részt vevők fogyatékosságairól és eredményeiről;

    • Hiányoznak a naprakész és megbízható adatok a foglalkoztatott fogyatékosok számáról a különböző uniós országokban;

    • A rokkantsági ellátások csökkentik a szegénység és a szociális kirekesztés kockázatát, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy kevesebb áll majd rendelkezésre az állami kiadások terén egész Európában tapasztalható megszorítások miatt.

    • Az ún. „rugalmas biztonsági” intézkedések segítenek abban, hogy a fogyatékosok részmunkaidőben dolgozhassanak anélkül, hogy ellátásaikat teljes mértékben elveszítenék.

    • A különféle európai foglalkoztatási politikák egyre jobban közelítenek egymáshoz, mivel a legtöbb ország hasonló, foglalkoztatást támogató intézkedéseket vezet be. Azonban a foglalkoztatás támogatása és a szakmai rehabilitációs programok különböznek abban, mennyire hatékonyan viszik a fogyatékos személyeket a munkaerőpiacra, illetve mennyire teszik lehetővé azok további foglalkoztatását, akik munka közben válnak fogyatékossá.

    Számos uniós kezdeményezés van már most érvényben, hogy a sajátos igényűek tanulását megerősítse:

    További információk

    A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható

    Európai Bizottság: Oktatás és képzés

    Andrula Vasziliu honlapja

    Kövesse Andrula Vasziliut a Twitteren: @VassiliouEU

    Tanulók száma a kötelező oktatásban és arányuk a szegregált speciális iskolákban és speciális osztályokban

    Ország

    Tanulók száma a kötelező oktatásban

    Sajátos nevelési igényű tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

    Szegregált speciális iskolákban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

    Szegregált speciális osztályokban tanulók száma és az összes tanulóhoz viszonyított %-os arányuk

    Ausztria

    802 519

    28 525 (3,5%)

    11 787 (1,5%)

    965 (0,1%)

    Belgium (Flandria)

    871 920

    54 336 (6,2%)

    46 091 (5,2%)

    0

    Belgium (Vallónia)

    687 137

    30 993 (4,5%)

    30 773 (4,4%)

    0

    Bulgária

    693 270

    14 083 (2,0%)

    8 119 (1,1%)

    391 (0,05%)

    Ciprus

    97 938

    5 445 (5,5%)

    293 (0,3%)

    583 (0,6%)

    Cseh Köztársaság

    836 372

    71 879 (8,6%)

    30 092 (3,6%)

    7 026 (0,8%)

    Dánia

    719 144

    33 733 (4,6%)

    12 757 (1,8%)

    18 986 (2,6%)

    Észtország

    112 738

    10 435 (9,2%)

    3 782 (3,0%)

    1 459 (1,3%)

    Finnország

    559 379

    45 493 (8,1%)

    6 782 (1,2%)

    14 574 (2,6%)

    Franciaország

    12 542 100

    356 803 (2,8%)

    75 504 (0,6%)

    161 351 (1,3%)

    Németország

    8 236 221

    479 741 (5,8%)

    399 229 (4,8%)

    0

    Görögország

    1 146 298

    29 954 (2,6%)

    7 483 (0,6%)

    22 471 (2,0%)

    Magyarország

    1 275 365

    70 747 (5,5%)

    33 014 (2,6%)

    0

    Izland

    43 511

    10 650 (24,0%)

    143 (0,3%)

    348 (0,8%)

    Írország

    649 166

    33 908 (5,2%)

    4 976 (0,8%)

    2 380 (0,4%)

    Olaszország

    7 326 567

    170 696 (2,3%)

    693 (0,01%)

    0

    Lettország

    185 032

    9 057 (4,8%)

    6 363 (3,4%)

    1 175 (0,6%)

    Litvánia

    440 504

    51 881 (11,7%)

    4 253 (1,0%)

    855 (0,2%)

    Luxemburg

    64 337

    1 374 (2,2%)

    663 (1,0%)

    0

    Málta

    48 594

    2 645 (5,4%)

    137 (0,3%)

    13 (0,03%)

    Hollandia

    2 411 194

    103 821 (4,3%)

    64 425 (2,7%)

    0

    Norvégia

    615 883

    48 802 (8,0%)

    1 929 (0,3%)

    5 321 (0,9%)

    Lengyelország

    4 511 123

    127 954 (2,8%)

    59 880 (1,3%)

    0

    Portugália

    1 331 050

    35 894 (2,7%)

    2 660 (0,2%)

    2 115 (0,2%)

    Szlovénia

    162 902

    10 504 (2,7%)

    2 829 (1,7%)

    400 (0,24%)

    Spanyolország

    4 437 258

    104 343 (2,35%)

    17 400 (0,4%)

    0

    Svédország

    906 189

    13 777 (1,5%)

    516 (0,06%)

    13 261 (1,5%)

    Svájc

    777 394

    41 645 (5,4%)

    16 223 (2,1%)

    25 422 (3,3%)

    Egyesült Királyság (Anglia)

    8 033 690

    225 920* (2,8%)

    96 130 (1,2%)

    16 190 (0,2%)

    Egyesült Királyság (Skócia)

    647 923

    45 357 (7,0%)

    6 659 (1,0%)

    1 481 (0,2%)

    Egyesült Királyság (Wales)

    377 503

    12 895 (3,4%)

    3 070 (0,8%)

    2 843 (0,7%)

    Az Angliából származó adatok kizárólag a szükségeiket igazoló nyilatkozattal (Statement of Need) rendelkező diákokat veszik figyelembe.

    Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

    A sajátos nevelési igényű tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

    Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

    Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban

    A speciális iskolákban és osztályokban tanulók %-os aránya az összes iskolai tanulóhoz viszonyítva

    Forrás: Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai, 2010

    Megjegyzés: Bulgária és Olaszország adatai az „Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért; Országok adatai” 2008-as kiadásából származnak, mivel nem szerepelnek a 2010-es kiadványban.

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2012/07/10  |Az oldal tetejére