Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Megújuló energiaforrások: A Bizottság elkötelezett a piaci integráció és a 2020 utáni növekedés iránt
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
2012/06/06

IP/12/571

Brüsszel, 2012. június 6.

Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra 20%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát.Költséghatékony módon ez a cél akkor érhető el, ha az érvényben lévő szakpolitikákat a tagállamok mindegyikében végrehajtják, és ha a támogatási programok közelítenek egymáshoz.Ma elfogadott közleményében a Bizottság ezért koordináltabb európai megközelítést szorgalmaz a támogatási programok létrehozása és megújítása terén, egyúttal kezdeményezi a megújuló energiával a tagállamok között folytatott kereskedelem bővítését is.Emellett az a tény, hogy a befektetők kiszámítható szabályozási környezetet igényelnek, elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy megkezdődjön a jövő megvitatása és a 2020 utáni szilárd keretek megalapozása.

    Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta:„Folytatnunk kell a megújuló energiák fejlesztését és ösztönöznünk kell az innovatív megoldásokat.Ugyanakkor ügyelnünk kell a költséghatékonyságra is.Ez nem jelent mást, mint ott termelni szél- és napenergiát, ahol ennek van gazdasági racionalitása, a megtermelt energiát pedig Európában értékesíteni, csakúgy mint bármely más termék vagy szolgáltatás esetében.”

    A ma elfogadott közlemény négy fő területet jelöl meg, ahol 2020-ig fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy költséghatékony módon sikerüljön elérni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célokat:

    • Energiapiacok:A Bizottság eltökélt a belső energiapiac kiépítésének szükségessége tekintetében és elismeri, hogy a megújuló energiaforrások zökkenőmentes piaci integrációját elősegítendő szükség van az energiatermelési beruházásösztönzők megvizsgálására.

    • Támogatási rendszerek:A Bizottság előnyben részesíti azokat a rendszereket, amelyek ösztönzik a költségcsökkentéstés nem eredményeznek túlkompenzálást.Az indokolatlan akadályok elkerülése érdekében a Bizottság a tagállami támogatási rendszerek szorosabb összehangolását is szorgalmazza.

    • Együttműködési mechanizmus:A Bizottság a megújulóenergia-irányelv szerinti együttműködési mechanizmusok erőteljesebb igénybevételére bátorít.Az együttműködési mechanizmusok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az egyes tagállamokra megállapított kötelező célokat a megújuló energiával egymás között folytatott kereskedelem révén érjék el.Ez azt jelenti például, hogy egy tagállam szél- vagy napenergiát vásárol egy másik tagállamtól vagy egy EU-n kívüli harmadik országtól.Ez a megoldás olcsóbb lehet, mint a nap- vagy szélenergia hazai előállítása.

    • Energiaügyi együttműködés a földközi-tengeri térségbenA Bizottság a szabályozási keret módosítását javasolja és kiemeli azt, hogy a Maghreb országait felölelő integrált regionális piac létrejötte elősegítené a nagy volumenű beruházásokat a térségben, és lehetővé tenné Európa számára, hogy megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergiát importáljon.

    A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a közlemény megállapítja, hogy megfelelő keretek nélkül a megújuló energiaforrások térnyerése vissza fog esni.E kereteknek nagyobb lehetőséget kell biztosítaniuk az innováció számára, és le kell szorítaniuk a költségeket annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások piaca ígéretes növekedési ágazattá válhasson.A Bizottság ennek érdekében a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek és a 2030-ig vezető mérföldkövek kidolgozására irányuló folyamat megkezdését javasolja.A „szokásos ügymenetre” épülő lehetőségeken kívül a Bizottság három alternatívát vázol fel:

    • Új célok az ÜHG-kibocsátásra (üvegházhatásúgáz-kibocsátás) vonatkozóan, a megújuló energiára vonatkozó célok nélkül.Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) lenne a CO2-kibocsátás csökkentésének legfőbb eszköze.

    • Nemzeti szintű célok a következőkre vonatkozóan:megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.

    • Uniós szintű célok a következőkre vonatkozóan:megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.

    A Bizottság meglátása szerint rendkívül fontos, hogy a 2030-ig vezető mérföldkövekről a lehető legkorábban döntés szülessen.A Bizottság reményei szerint ezek révén a megújulóenergia-termelők egyre versenyképesebbé válhatnak az európai energiapiacon.

    Előzmények

    A 2009-ben elfogadott megújulóenergia-irányelv kötelező célokat határoz meg a megújuló energiára vonatkozóan, középpontba állítva a megújuló energiaforrások 20%-os arányának elérését az EU teljes energiamixén belül 2020-ig.Minden egyes tagállamnak el kell érnie a számára meghatározott, a megújuló energiának az energiafogyasztáson belüli összarányára vonatkozó egyedi célt.A megújuló energiaforrások alkalmazása terén e keretnek köszönhetően elért kezdeti növekedés ígéretes.

    Folyamatban van az egységes energiapiac létrehozása és a megújuló energiaforrások terén tapasztalható növekedés még inkább sürgetővé teszi a piac kiépítését.A megújuló energia számára a tisztességes verseny feltételei csak szabad piacokon biztosítottak.

    A 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében a tagállamoknak végre kell hajtaniuk nemzeti intézkedési terveiket és jelentősen meg kell növelniük a megújuló energiaforrásokra szánt finanszírozást.A tőkeberuházások éves volumenét gyorsan duplájára, 70 milliárd EUR-ra kell emelni.E beruházásokat elsősorban a magánszektornak kell finanszíroznia.

    A szakpolitikák 2020 utáni alakulását övező bizonytalanság hátráltatja ezt a folyamatot.

    További információk

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2012/06/06  |Az oldal tetejére