Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az idei év eredményei arra figyelmeztetnek, hogy az innovációt jobban kell ösztönöznünk. Ha be akarjuk hozni a fő gazdasági partnereinkkel szembeni lemaradásunkat, és le akarjuk küzdeni a jelenlegi válságot, minden erőnket az innovációra kell összpontosítanunk. Különösen a vállalkozásokra számítok, mivel az innováció sikerében eddig is kulcsfontosságú szerepük volt. Azonban a világ más részein működő sikeres induló vállalkozások jól mutatják, hogy van még mit tanulnunk itt Európában.”

„Kiegyensúlyozott nemzeti kutatási és innovációs rendszerekre van szükségünk, amelyek innovációbarát üzleti környezetet biztosítanak számunkra. Az eredménytábla szerint lemaradásunk van továbbá a legmagasabb szintű kutatások tekintetében az Egyesült Államokkal szemben. Sürgősen szükségünk van egy Európai Kutatási Térségre, amely újraéleszti a versenyszellemet, tudományos kiválóságot hoz létre, idevonzza és itt is tartja a világ legtehetségesebb kutatóit” – mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.

A 27 tagállam és más európai országok innovációs teljesítményének országonkénti összefoglalása a MEMO/12/74-ben olvasható.

Kik Európa vezető innovátorai?

Az Innovatív Unió 2011. évi eredménytáblája a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat:

• Vezető innovátorok: Svédország, Dánia, Németország és Finnország.

• Követő innovátorok: Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország teljesítménye nagyjából megegyezik az EU-27 átlagával.

• Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország teljesítménye az EU-27 átlaga alatt marad.

• Lemaradó innovátorok: Románia, Litvánia, Bulgária és Lettország az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesítettek.

1. ábra: Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye Megjegyzés: Az átlagos teljesítmény kiszámítása egy 24 mutató adatait összesítő összetett mutató segítségével történik; a skálán a lehető legalacsonyabb teljesítmény 0, a lehető legmagasabb pedig 1. A 2011. évi átlagos teljesítmény az adatok hozzáférhetőségének késedelme miatt a 2009/2010-es teljesítményt tükrözi.

Mitől sikeresek a vezető innovátorok?

Az összetett innovációs mutató szerinti élenjáró országok mindegyikére jellemző, hogy nemzeti kutatási és innovációs rendszereiknek több erőssége is van, köztük kulcsfontosságú szerepet játszik az üzleti tevékenység, valamint az állami és a magánszektor közötti együttműködés. Jóllehet nem egyetlen, kizárólagos út vezet a kiemelkedő innovációs teljesítményhez, az világosan látszik, hogy valamennyi vezető innovátor (Finnország, Svédország, Dánia és Németország) a K+F-kiadások – ezen belül a vállalati K+F-kiadások – tekintetében nagyon jól teljesít. A legtöbb vezető innovátor a vállalati tevékenységekhez kapcsolódó egyéb innovációs mutatók vonatkozásában is jó eredményt ér el. Svédország, mely az Unió vezető innovátora, a 8 innovációs dimenzió közül három – az emberi erőforrások, a finanszírozás és támogatás és a vállalati beruházások – tekintetében vezet; Németország és Dánia pedig egyaránt két innovációs dimenzióban (kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon, illetve innovátorok és gazdasági hatások) teljesít a legjobban. Európa vezető innovátorai a technológiai ismeretek kereskedelmi hasznosításában is jó eredményt értek el.

Az EU nemzetközi szintű összehasonlításban

A tavalyi évhez hasonlóan a legnagyobb szakadék a „Vállalati tevékenységek” kategóriában mutatkozik: ezen a területen az EU-27 számottevő lemaradást mutat a vállalati K+F-kiadások, az állami-magán közös publikációk és – az Egyesült Államokkal összehasonlítva – a kiváló és vonzó kutatási rendszerek tekintetében. Nem elég jobb keretfeltételeket teremteni az innovációhoz, ha az EU nem képes sokkal nagyobb arányban idevonzani a világ vezető kutatóit és legkiemelkedőbb fiatal tudományos tehetségeit.

Előzmények

Az Innovatív Unió 2011. évi eredménytáblája jelenleg 24 mutatót alkalmaz, amelyek három fő csoportba és 8 dimenzióba sorolhatók:

• „Potenciál”, vagyis az innovációt lehetővé tevő, legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás);

• „Vállalati tevékenységek”, vagyis az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon); valamint

• „Eredmények”, azaz a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok és gazdasági hatások, beleértve a foglalkoztatást).