Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának tavaly szeptemberben elfogadott ütemterve már utalt arra, hogy amennyiben a jövőben is képesek akarunk maradni szükségleteink kielégítésére, és hasonló jólétben akarunk élni, akkor vállalkozásainknak kevesebb inputból több hozzáadott értéket kell termelniük, a fogyasztóknak pedig fenntarthatóbb fogyasztási mintákat kell követniük a termékek és a szolgáltatások tekintetében. E célok szem előtt tartásával az Európai Bizottság felülvizsgálja a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló intézkedéseit, gondoskodva arról, hogy azok valóban előmozdítsák Európában a hatékonyabb erőforrás-felhasználást és a hosszú távú fenntarthatóság elérését.

A fenntartható fogyasztási és termelési politikák felülvizsgálatának részeként a Bizottság széles körű nyilvános konzultációt kezdeményez négy fő területet érintő cselekvéseiről. Az elkövetkezendő kilenc hét során tehát a Bizottság javaslatokat vár egy ambiciózusabb jövőbeni fogyasztás- és termeléspolitika lehetséges változataira vonatkozóan. Az internetes konzultáció egy olyan, átfogóbb eszmecsere része, amelynek eredményei be fognak épülni az év 2012 végén elfogadandó politikai kezdeményezésekbe.

A Bizottság a nyilvános konzultációban való részvételre biztat minden érdekelt felet: osszák meg elképzeléseiket a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó uniós politikák hatékonyabbá tételének legjobb módjáról, és szolgáljanak célzott visszajelzéssel a következő négy kérdéskörben:

- Terméktervezéssel, újrahasznosítással, hulladékkezeléssel stb. kapcsolatos politikák;
- Zöld közbeszerzés (közintézmények bátorítása környezetkímélő megoldások előnyben részesítésére);
- Termékek környezeti teljesítményének (ökológiai lábnyomának) javítását szolgáló intézkedések;
- Szervezetek környezeti teljesítményének (ökológiai lábnyomának) javítását szolgáló intézkedések.

A konzultáció nagyívű áttekintést nyújt az uniós politikákról, ezért nagyjából 50 részkérdést foglal magában. A kérdéseknek mintegy fele a szélesebb nyilvánosságnak szól, míg a többi az érdekeltek speciálisabb csoportjainak, például kormányzatoknak, ipari szövetségeknek és magánvállalatoknak.

Előzmények

A Maastrichti Szerződés 1992-es aláírása óta az Európai Unió alapvető céljai közé tartozik a fenntartható fogyasztás és termelés.Az elgondolás lényege szerint fogyasztási igényeinket anélkül kell kielégítenünk, hogy közben a következő nemzedékeket megfosztanánk szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.A Szerződés értelmében valamennyi európai politikának magában kell foglalnia fenntarthatósági szempontokat és célokat annak érdekében, hogy integrált módon járulhasson hozzá a gazdasági, környezeti és társadalmi célok eléréséhez.

A termékek környezeti teljesítményének javítását és a fenntarthatóbb árucikkek iránti igény növelését szolgáló intézkedések és javaslatok első strukturált és szinergikus csomagja a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervben szerepelt, amely 2008-ban jelent meg. Bár e keretek között azóta számos kezdeményezés született, ahhoz, hogy kezelni tudjuk a fogyasztás kedvezőtlen környezeti hatásait, és lehetővé tegyük a fogyasztók erőforrás-hatékonyabb fogyasztásra való áttérését, nagyratörőbb tervek kidolgozására van szükség.

A fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó politika és a fenntartható iparpolitika alapját pillanatnyilag az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia jelenti, amely a növekedés fokozására és a foglalkoztatás növelésére irányuló legfontosabb meglévő európai stratégia.A fenntartható fogyasztási és termelési politika az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonysággal foglalkozó kiemelt kezdeményezéséhez is hozzájárul oly módon, hogy az erőforrás-hatékonysági politika makroszintű céljait (a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezet károsodásától) mikroszintű célokra bontja le, és ezzel az egyes gazdasági szereplőket a gazdaságilag elérhető legjobb környezeti teljesítményre sarkallja.