A hamis érmék száma elenyésző a pénzforgalomban lévő három legnagyobb névértékű (50 c, 1 €, 2 €), összesen közel 16 milliárd valódi érméhez képest. Minden 100 000 valódi érmére jut 1 hamisított.

Algirdas Šemeta, a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos szerint: „különösen a kiskereskedők, a kisvállalkozók és a polgárok kezébe juthatnak hamis fizetőeszközök. A pénzhamisítás elleni küzdelem ezért kifejezetten fontos a becsületes adófizető polgárok védelme szempontjából. Örömömre szolgál, hogy az euró az OLAF révén kellő védelemben részesül. A jövőben is megteszünk mindent annak érdekében, hogy egész Európában kiszűrjük az illegális eredetű pénzeszközöket és csírájában elfojtsuk a pénzhamisítás illegális gyakorlatát.”

A megelőzés és felderítés érdekében tagállami és uniós szinten meghozott számtalan intézkedés hathatósnak bizonyult az euróhamisítás elleni küzdelemben. Az intézkedések egyebek mellett a jogalkotásra, a technikai vizsgálatra és kooperációra, a bűnüldözés összehangolására, valamint az igazságügyi együttműködésre terjednek ki. Az áruértékesítő automaták és más, pénzbedobással működő készülékek megfelelő beállítása szintén hozzájárulhat a hamis pénzérmék kiszűréséhez.

Az intézkedéseken keresztül jól nyomon követhető mindaz az erőfeszítés és előrelépés, amelyet a tagállamok és uniós intézmények a hamis euróérmék felkutatása és pénzforgalomból való kivonása terén tettek. Az Európai Parlament és a Tanács az ügy mellé állva elfogadott egy rendeletet annak érdekében, hogy a pénzintézetek kizárólag valódi euróérméket forgathassanak vissza a forgalomba. A rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Ami az euróbankjegyeket illeti, a hamisításuk elleni védelemmel megbízott Európai Központi Bank beszámolója szerint 2011-ben mintegy 606 000 hamis példányt kellett bevonni, összességében 19,3%-kal kevesebbet, mint 2010-ben. Továbbra is leginkább a 20 és 50 eurós címletek népszerűek a hamisítók körében.

A Bizottság kifejezetten az euró pénzhamisítás elleni védelme céljából működteti a Periklész programot, amely tapasztalatcserére, segítségnyújtásra és képzésre ad módot. 2011-ben a Bizottság, illetve az OLAF e program keretében 16 projektet valósított meg, ezek többségét elsősorban konferenciák és szemináriumok alkották, melyeken nemzeti bűnüldöző szervek, jegybanki hatóságok, kereskedelmi bankok, pénzváltóhelyek és igazságszolgáltatási szervek képviselői vettek részt. A projektek technikai, tudományos és operatív támogatásra, ágazati szakmai képzésre, az illetékes hatóságok közötti együttműködés javítására és az euróhamisítással kapcsolatos figyelemfelhívásra összpontosultak. Ezen tevékenységeknek az elképzelések szerint helyet kell kapniuk a Periklész 2020 programon belül is, amelyet a Bizottság 2011 decemberében terjesztetett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.