IP/10/966
Brüsszel, 2010. július 19.

Geoghegan-Quinn biztos szerint: „A kutatásba és az innovációba való beruházás a válságból való kilábalás egyetlen értelmes és eredményes módja, amely a fenntartható és társadalmi szempontból igazságos növekedés irányába mutat. Ez az európai csomag új és jobb termékek és szolgáltatások, versenyképesebb és zöldebb Európa, igazságosabb és jobb életminőségű társadalmak teremtéséhez járul hozzá. 6,4 milliárd euró válik most elérhetővé az olyan úttörő kutatási és innovációs projektek számára, amelyek nagy gazdasági és társadalmi kihívásokkal fogalakoznak, például: az éghajlatváltozás, az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonsága, az egészség, a népesség elöregedése. Rendkívül nagy és hatékony gazdaságélénkítő csomagról van szó, amely befektetés a jövőnkbe.”

Több támogatás, mint valaha
Számos szakterületről lehet majd támogatásra pályázni az EU hetedik kutatási keretprogramja alatt. Az egészség témakörére például több mint 600 millió eurót szánnak. Az információs és kommunikációs technológiák kutatására további 1,2 milliárd euró áll rendelkezésre, ami ahhoz is hozzájárul, hogy a Bizottság teljesítse az európai digitális menetrendben vállalt ígéretét az IKT támogatásának éves növelésére.
Több mint 1,3 milliárdot irányoztak elő a legkreatívabb kutatók számára, akiket az Európai Kutatási Tanács választ majd ki.  7000 magasan képzett kutató kaphat összesen 772 millió euró értékű mobilitási ösztöndíjat a Marie Curie fellépés keretében.

800 millió euró a kis- és középvállalkozásoknak
Az európai vállalkozások 99%-át kitevő, és így az európai innováció motorját jelentő kis- és középvállalkozások (kkv-k) kiemelt figyelmet kapnak. A kkv-k számára csaknem 800 millió euró lesz elérhető, és most először több területen elkülönített költségvetések állnak rendelkezésükre. Az egészség, a tudásalapú biogazdaság, a környezet és a nanotechnológia egyes témaköreiben a kkv-k részvétele el kell érje az adott összköltségvetés 35%-át.

Új termékek és szolgáltatások
A csomagnak központi célja, hogy a kutatási eredmények nyomán végre új technológiák, termékek és szolgáltatások szülessenek.

Például csak az egészségügyi kutatás területén kb. 206 millió eurót – a 2011. évi teljes költségvetés harmadát – a kutatók által irányított klinikai tesztelési folyamatokra fordítanak majd, hogy ezáltal meggyorsítsák az új gyógyszerek piacra kerülését.

A nanotechnológiák területén (költségvetés: 270 millió euró) a szabadalmazási és forgalmazási lehetőségek felkutatása kerül középpontba.

Az IKT-költségvetésből hozzávetőleg 600 millió eurót az új generációs hálózati és szolgáltatási infrastruktúrákra, robotrendszerekre, elektronikus és fotonikus alkatrészekre, valamint digitális tartalmakhoz kapcsolódó technológiákra szánnak. Több mint 400 millió euró nyújtható annak kutatására, hogy az IKT hogyan járulhat hozzá az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtéséhez, a lakosság elöregedése jelentette kihívás kezeléséhez vagy átalakítható és fenntartható gyárak létesítéséhez. A jövő internetével foglalkozó magán-állami partnerség céljára 90 millió eurót különítenek el 2011-re, ennek lényege, hogy a jelentősebb európai infrastruktúrák „intelligenssé” váljanak.

Kísérleti nyílt hozzáférés a környezettel kapcsolatos kutatási eredményekhez
A környezeti kutatási projektekre nagyjából 205 millió euró jut. A Bizottság idén fellép a környezettel kapcsolatos kutatási eredmények gyorsabb megosztása érdekében. Az uniós támogatások kedvezményezettjeinek kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy egy várakozási időszak elteltével ingyen rendelkezésre bocsátják a kutatásaik eredményeit bemutató publikációkat.

Előzmények
A hetedik keretprogram 2011. évi pályázati költségvetése 6,4 milliárd euró, ami 12%-kal több a 2010. évinél (5,7 milliárd), és 30%-kal több a 2009. évinél (4,9 milliárd).
A hetedik keretprogram a világon a legnagyobb kutatási keretprogram, a 2007–2013-as időszakra (az Euratomtól eltekintve) több mint 50,5 milliárd eurós költségvetéssel bír.
Az „Európa 2020” stratégia elfogadásával Európa vezetői a legfontosabb politikai célok közé emelték a kutatást és az innovációt, ezek kerültek a fenntartható növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló beruházások középpontjába.

A ma közzétett pályázati felhívások részben előkészítik az „Innovatív Unió” kezdeményezést is, amelyet Geoghegan-Quinn biztos 2010 őszén indít el.  E kezdeményezés az „Európa 2020” stratégia fontos eleme, amelynek célja élénkíteni az innovációs ágazatot a kutatástól a kiskereskedelemig, méghozzá a világszínvonalú kutatás és az innováción alapuló gazdaság (i-gazdaság) összekapcsolásával. Arra törekszik, hogy megszüntesse az egységes innovációs piacon fellehető akadályokat és szűk keresztmetszeteket, hogy Európa a képességeinek megfelelően versenyezhessen az Egyesült Államokkal és más vetélytársaival.
A kezdeményezés olyan innovációs partnerségek létrehozását is előrevetíti, amelyekben a kulcsterületek fő szereplői együtt dolgoznának, megfelelő arányban keverve az együttműködést és a versengést.

Források:
Pályázati weboldal:  http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm

A Bizottság kutatási honlapja:  http://ec.europa.eu/dgs/research/index_en.html

Az „Innovatív Unió” kezdeményezésről a Facebook-on:  http://www.facebook.com/innovation.union