IP/10/672
Brüsszel, 2010. június 3.

Neelie Kroes digitális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az információs és kommunikációs technológiák óriási lehetőséget kínálnak arra, hogy gyakorlati megoldások révén javítani lehessen az idős embereknek és a társadalom más kiszolgáltatott helyzetben lévő tagjainak életminőségét és egészségi állapotát. Az ilyen megoldások alkalmazása az Európai digitális menetrend fontos részét képezi. Ezért minden felhasználót, kutatót és vállalkozást arra biztatok, hogy ossza meg velünk elképzeléseit arról, miként javíthatnánk a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös programot.”

A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program, melyben mind az Európai Bizottság, mind az egyes uniós tagállamok részt vesznek, azt tűzte ki célul, hogy IKT-megoldások révén önállóbb életet és méltó életkörülményeket lehessen biztosítani a társadalmilag elszigetelt, gyenge, tartós egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő idős emberek számára. A technológiai fejlesztések célja többek között olyan új megoldások kialakítása, amelyek révén megelőzhetők az esések, illetve amelyek segítséget nyújtanak a demenciában szenvedőknek. Ezek a megoldások hozzájárulnak az idős és kiszolgáltatott emberek életkörülményeinek javításához, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségeinek visszaszorításához, és új piaci lehetőségeket kínálnak az európai ipar és a szolgáltatók számára.

A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó program keretében megvalósult kísérleti projektek között említhető az „időseket segítő robot”, amely olyan mindennapi tevékenységek elvégzésében segít, mint tárgyak felemelése vagy főzés, illetve vészjelzést ad, ha a beépített kamera érzékeli, hogy a felügyelt személy elesett. További példa az „intelligens otthon”, ami egy olyan környezet kialakítását jelenti, amelyben intelligens kamerák képesek értelmezni az emberek tevékenységét, és amennyiben változást érzékelnek a felügyelt személy viselkedésében, jelzést adnak le a segélyhívó központok felé. Emellett kutatások folynak az agyvezérlésű, úgynevezett exocsontvázak kifejlesztése terén: ezek olyan külső szerkezetek, amelyek a lábban lévő idegek mozgására reagálva segítik a legyengült állapotban lévő idős embereket a mozgásban.

Európában az állami és a magánszféra évi több mint 1 milliárd euró értékben végez befektetéseket a jólétben töltött időskort szolgáló kutatás és innováció terén: ebből körülbelül 600 millió euró a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program (AAL JP), mintegy 400 millió euró az EU kutatási keretprogramja keretében kerül befektetésre, az IKT-politika támogatásának uniós programja keretében pedig hasonló célból eddig több mint 50 millió eurót használtak fel. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó kezdeményezés emellett az innovatív kis- és középvállalkozásokat is támogatja, hiszen a program résztvevőinek több mint 40%-át ezek teszik ki.

A közös programban 20 uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Málta, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság), három társult ország (Izrael, Norvégia és Svájc) és az Európai Bizottság vesz részt. A program olyan megoldások megvalósítását támogatja, amelyek két-három éven belül piacra kerülhetnek és gazdaságilag életképesnek ígérkeznek. A kezdeményezés új üzleti lehetőségeket biztosít és jelentős megtakarításokat eredményez a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségei tekintetében. A távápolás révén például akár 30%-kal csökkenthetők a házigondozói szolgáltatás költségei.

Előzmények
A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó program a „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű 2007. évi cselekvési terv részét képezi (lásd: IP/07/831).

Célja, hogy az uniós finanszírozási források összehangolása révén erősítse a tagállamok között a kutatási együttműködést.

A jelenleg folyamatban lévő időközi értékelést a 2008. július 9-i európai parlamenti és tanácsi határozat írja elő.Az időközi értékelés eredményeit a Bizottság saját észrevételei kíséretében 2010 végéig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé.