Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Az európai digitális menetrend
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
A publikálás dátuma: 2010/06/01

Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett európai digitális menetrendje hét olyan stratégiai területet körvonalaz, amely kapcsán európai fellépésre van szükség. Ezeken a területeken a digitális menetrend mintegy 100 intézkedést helyez kilátásba, melyből 31 az elképzelések értelmében törvényhozási rendelkezés.

    Az európai digitális menetrend

    A digitális menetrend az ésszerű, fenntartható és széles rétegekre kiterjedő növekedés érdekében létrehozott Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései közül az első (lásd IP/10/225). A digitális menetrend általánosságban olyan XXI. századi technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosít, melyek teret adnak az európai szintű munkahelyteremtésnek, a gazdasági növekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak valamint a vállalkozások mindennapi körülményein. Az alábbi példákon keresztül érzékelhető, hogy a digitális menetrend intézkedéseinek megvalósítása miként válik az uniós polgárok és a vállalkozások előnyére.

    A digitális menetrend az alábbi kulcsfontosságú területekre összpontosít:

    • az egységes digitális piac létrehozása
    • a digitális rendszerek összehangolása
    • az internetbe vetett bizalom megalapozása és az online biztonság megteremtése
    • sokkal gyorsabb internet
    • a kutatási és fejlesztési beruházások bővítése
    • a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése,
    • információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint például az éghajlatváltozás vagy a népesség elöregedése.

     

    Dinamikus egységes digitális piac és nagy sebességű internet mindenkinek
    Abból adódóan, hogy az egységes digitális piac még nem kellőképen fejlett, jelenleg túl sok európaira igaz, hogy internetes parkolópályán áll: az emberek nem bíznak eléggé az online szolgáltatásokban és ez javarészt annak tudható be, hogy gyakorta nem áll rendelkezésükre nagy sebességű internetkapcsolat.

    Az egységes digitális piacon az európai fogyasztók továbbra sem élvezhetik a versenyképes árak és az óriási választék nyújtotta előnyöket. Gyakorta tapasztalható, hogy az internet segítségével különböző termékeket könnyebben lehet egy egyesült államokbeli online vállalkozástól beszerezni, mint egy európaitól. A határon túli európai online vásárlások 60%-a olyan nehézségekbe ütközik, mint például a hitelkártyás fizetés megtagadása arra hivatkozva, hogy a rendszer nem tudja feldolgozni a külföldön kibocsátott hitelkártya adatait. Egy másik példa: a fogyasztók Európa-szerte bármely zenei szaküzletben vásárolhatnak CD-ket, azonban az egyéb uniós államokból történő legális online letöltés rendszerint nem valósulhat meg, mivel a zenei jogokat területi alapon, országonként határozzák meg. A piacnak ez a széttöredezettsége azzal is mérhető, hogy az USA-ban négyszer annyi a legális zeneletöltések száma, mint az Európai Unióban. A helyzetet tovább nehezíti az a tény, hogy az európai internethasználók mindössze 12%-a érzi úgy, hogy teljesen biztonságban bonyolíthat webes tranzakciókat.

    A telekommunikációt illetően – a roaming szolgáltatással kapcsolatos EU-intézkedések ellenére – a magasabb díjak miatt a fogyasztók továbbra is idegenkednek a mobiltelefonos szolgáltatások külföldi használatától; különösen igaz ez az adatátviteli roamingszolgáltatásokra.

    Az európai digitális menetrend célja, hogy oly módon találjon megoldást ezekre a problémákra, hogy az emberek részesüljenek a digitális társadalom kínálta kézenfekvő előnyökből.

    A célok között szerepel például a rendkívül gyors internet-hozzáférés biztosítása: ennek révén az európai polgárok vásárolhatnak, alkothatnak, tanulhatnak, ismerkedhetnek és kommunikálhatnak online, ami a gazdasági növekedés szempontjából sem elhanyagolandó. Az európai digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű internetkapcsolat, és hogy az európai háztartások fele legalább 100 Mbps sebességű előfizetéssel rendelkezzen.

    A digitális menetrend igyekszik továbbá elősegíteni a rádiófrekvencia-gazdálkodás európai szintű összehangolását annak érdekében, hogy lendületet adjon az innovatív, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásoknak is. A menetrend lefekteti a nyílt és versenyképes új generációs hálózatokba történő beruházások támogatásának szabályait és segítséget nyújt a hatóságok számára abban, hogy  olyan területeken is kiépülhessen az új szélessávú infrastruktúra, ahol a földrajzi adottságokból vagy a potenciális ügyfelek alacsony számából adódóan (pl. vidéki területek) a piaci szereplőktől vagy a magánbefektetőktől nem várható a nagy sebességű internet kiépítése.

    A digitális menetrend a szerzői jogi szabályozás, a jogkezelés és a határokon átnyúló engedélyezési eljárások leegyszerűsítése révén kívánja egész Európára kiterjedően lehetővé tenni a legális online tartalmakhoz való hozzáférést. Mindemellett elősegíti a nemzeti könyvtárak, levéltárak és múzeumok  gyűjteményeinek nagyarányú digitalizálását, biztosítva azok elérhetőségét Európa digitális könyvtárainak portálja, azEuropeana révén. (lásd MEMO/10/166). 

    Az e területet érintő további fellépések között szerepel az elektronikus fizetés és számlázás egész Európát érintő leegyszerűsítése, ami lendületet adna a határokon átnyúló online vásárlásoknak.

    Az online biztonságérzet fokozása érdekében a digitális menetrend szigorítja a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozást, bővíti az internetes jogokkal foglalkozó portált (eYou Guide), hogy az gyakorlati útmutatóul szolgáljon és felhasználóbarát felület jöjjön létre; továbbá javaslatot tesz egy egész Európát felölelő, az internetes kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó online vitarendezési felület létrehozására.

    A digitális menetrend célja továbbá az, hogy fokozza az internethasználatba vetett bizalmat többek között azáltal, hogy összehangoltabban lép fel a számítógépes támadások, a személyazonossággal való visszaélés és a levélszemét ellen.

    A Bizottság felmérést végzett a távközlési terület vonatkozásában az egységes piac hiányáról; az eredmények fényében szándékában áll további intézkedéseket hozni például annak érdekében, hogy 2015-re a roaming és a nemzeti tarifák között minimális legyen az eltérés.

    A digitális kor munkaerőpiaca újfajta készségeket követel
    Európa lemaradást mutat az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) szükséges készségek terén. A lakosság közel 30%-a, azaz 150 millió európai még soha nem használta az internetet. Európa oktatási és képzési rendszereinek nem sikerül lépést tartaniuk a digitális munkaerőpiacon ma jelentkező készség-igényekkel. A digitális menetrend szándéka, hogy korra, lakóhelyre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül fejlessze valamennyi uniós polgár digitális készségeit, hogy az európaiak teljes mértékben kivegyék a részüket a digitális társadalom és munkaerőpiac nyújtotta lehetőségekből.

    Óriási, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget jelent az a több millió fiatal és azok a nők, akik rendszeresen használják az információs és kommunikációs technológiákat: számukra vonzóak lehetnek az információs, a kommunikációs vagy a technológiai ágazat elhelyezkedési lehetőségei. Ezt a tehetséget és erőforrást az európai növekedés és versenyképesség javára kell kiaknázni. A digitális menetrend igyekszik arról is gondoskodni, hogy valamennyi polgár – különösen a fiatalok – szakmájától függetlenül ismerje az IKT-ban rejlő lehetőségeket. Az EU felkéri a tagállamokat, hogy a digitális műveltséget és az ahhoz kapcsolódó kompetenciákat az Európai Szociális Alap kiemelt kérdéseként kezeljék.

    Azoknak, akik már élnek IKT-készségeikkel vagy a technológiai ágazatban helyezkedtek el, a digitális menetrend segít az IKT-szakemberek kompetenciáinak felismerésében annak érdekében, hogy a különleges IKT-készségeket igénylő, munkaerőre számot tartó ipar könnyen rájuk találjon.

    IKT a fenntartható egészségügyi ellátásért
    Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó digitális technológiai beruházások (e-egészség) meghatározó mértékben javíthatják az európai betegek rendelkezésére álló szolgáltatások választékát és minőségét.  A távorvoslási szolgáltatások, mint például az online konzultáció, illetve az olyan hordozható készülékek, melyek a krónikus betegségben szenvedők egészségi állapotát kísérik figyelemmel, olyan megoldásokat jelentenek, melyek eddig soha nem tapasztalt mozgásteret biztosítanak a betegeknek. 

    Az e-egészség gyakorlatilag minimálisra csökkentheti az orvosi hibákat, és mindemellett hozzájárulhat az egészségügyi problémák korai felismeréséhez. A szívbetegek otthoni betegfelügyelete 15%-kal növelheti az életben maradási esélyeket, 26%-kal csökkentheti a kórházi tartózkodás idejét és 10%-nyi ápolási költség megtakarítását jelentheti; ezek a tényezők mind lényegesek a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az elektronikus receptek alkalmazása a gyógyszerek helytelen adagolásának esélyét 15%-kal csökkentheti. Az e-egészség alapvető jelentőséggel bír, hiszen hozzájárul a megfizethető és mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás megtartásához Európa korosodó társadalmaiban.

    A digitális menetrend 2015-re igyekszik biztosítani, hogy az európaiak biztonságosan hozzáférhessenek a rájuk vonatkozó online egészségügyi nyilvántartásokhoz, nem kizárólag otthonról, hanem bárhonnan uniós tartózkodásuk alatt. Ez a rendszer megkönnyítené az orvosok munkáját és a lehető legjobb szakmai segítséget nyújtaná a betegek számára – legyenek otthon vagy bárhol az Európai Unióban.

    Összehangolt digitális gazdaság – növekvő termelékenység
    Az IKT-ágazat óriási mértékben járul hozzá az európai gazdaság termelékenységének növekedéséhez (az utóbbi 15 év során e növekedés felét az IKT-szektornak tulajdonítják, – lásd IP/10/571 – és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik).

    Ideális esetben a digitális szolgáltatások és készülékek tökéletesen illeszkednének egymáshoz és a köztük zajló információcsere is zökkenőmentes lenne. Erről azonban ma még nem beszélhetünk. Számos berendezés és szoftver áll rendelkezésünkre, azonban ezek nem kellőképpen összehangoltak, ami széttöredezett piacokat és a versenyhelyzet hiányát eredményezi. A szabványosítási folyamatok sem mindig tartanak lépést a technológiai változásokkal. Ezek az együttesen jelentkező problémák igencsak megnehezítik az integrált technológiák használatát, és azt idézik elő, hogy az online szolgáltatások – beleértve a közszolgáltatásokat is – gyakorta arra kényszerítik a felhasználókat, hogy bizonyos szoftvert vagy eszközöket használjanak, ami növeli a technikai lemaradás kockázatát és emeli egyúttal a költségeket is. Ezek az akadályok a feldolgozóipart is arra késztetik, hogy tartózkodjon az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésétől, hátráltatva a roppant időszerű gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

    E problémák megoldása végett a digitális menetrend 2010-ben felül kívánja vizsgálni a szabványosításra vonatkozó uniós szakpolitikát, és kiemelten foglalkozik az európai IKT-szabványosítás terén jelentkező igénnyel, hogy Európa lépést tarthasson a dinamikus technológiai piaccal. A Bizottság emellett iránymutatást ad a szabványosításról, valamint az IKT-megoldásokat és a rendszerek összehangolását célzó közbeszerzésekre vonatkozó szabályokról.

    Az információs és kommunikációs ágazat  – kutatás és innováció a digitális gazdaság számára
    A digitális menetrend egyik kiemelt célja, hogy megoldást találjon arra a sürgető problémára, amit az európai szintű IKT-kutatás terén a befektetés és az összehangoltság hiánya teremt. Európa IKT-célú kutatásra és fejlesztésre szánt forrásai az USA hasonló célú finanszírozásának mindössze 40%-át teszik ki. Ez stratégiai hátrányt jelent, figyelembe véve, hogy az IKT a modern gazdaság legjelentősebb alkalmazástámogató technológiája.

    A digitális menetrend célja, hogy a kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőző közbeszerzések stratégiai alkalmazása valamint az állami és a magánszektor együttműködése révén ösztönözze a magánbefektetéseket az európai regionális és egyéb, kutatást és innovációt célzó finanszírozás segítségével. Ehhez társulna az EU kutatásra és fejlesztésre szánt, európai kutatási keretprogramokban megállapított IKT-finanszírozása mértékének évente sorra kerülő emelkedése, legalább 2013-ig.

    Az IKT-ágazatnak emellett azzal a nehézséggel is szembe kell néznie, hogy nem rendelkezik megfelelő számú, a jelenlegi és jövőbeli feladatok által támasztott követelményeknek megfelelő IKT-szakemberrel. Az európai digitális menetrend az IKT-oktatás felől közelíti meg a problémát, és olyan intézkedéseket javasol, amelyek vonzóvá teszik az ágazaton belüli karrierépítést. Az IKT-szakemberek elérhetősége és felkészültsége lendületet ad az iparág stabil növekedésének, hiszen e területen a fejlődés nagy mértékben függ a szakemberek készségeitől és képességeitől.

    Azoknak, akik már élnek IKT-készségeikkel vagy a technológiai ágazatban helyezkedtek el, a digitális menetrend segít az IKT-felhasználók kompetenciáinak felismerésében annak érdekében, hogy a különleges IKT-készségeket igénylő munkaerőre számot tartó vállalkozások könnyen rájuk találjanak.

    Csökkenő bürokrácia a KKV-k működésének megkönnyítése érdekében
    A digitális menetrend a bürokrácia csökkentését is célul tűzi ki, hogy megszűnjenek azok az akadályok, amelyek az európai vállalkozások 99%-át visszatartják attól, hogy kiaknázzák az egységes digitális piac nyújtotta lehetőségeket. Ennek megfelelően a digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2015-re a KKV-k egyharmada rendszeresen bonyolítson online beszerzést vagy értékesítést.

    Az egységes európai fizetési térség létrehozása, a biztonságos és hatékony fizetési mechanizmusok alkalmazása leegyszerűsíti a KKV-k számára az államhatárokon átívelő elektronikus fizetést és számlázást.

    A digitális menetrend elkötelezett amellett, hogy javítson az elektronikus kormányzás működésén, biztosítva, hogy a KKV-knak kevesebb időt kelljen szánniuk az adminisztratív ügyekre, és új üzleti lehetőségekhez jussanak. Ebben az összefüggésben különös hangsúly esik az e-közbeszerzéssel, az e-azonosítással és az e-hitelesítéssel kapcsolatos uniós szabályozás határokon átnyúló szolgáltatások céljából történő teljes körű végrehajtására, mivel ezek számos új, határokon átívelő üzleti lehetőséget hordoznak magukban. Az EU tagállamainak 2011-re meg kell állapodniuk a határokon átívelő közszolgáltatások tekintetében (pl. közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők által benyújtott elektronikus igazoló dokumentumok); ezek lehetővé tehetik a vállalkozók számára, hogy székhelyüktől függetlenül egész Európán belül vállalkozást indítsanak és működtessenek. E kulcsfontosságú szolgáltatásoknak 2015-re teljes mértékben elérhetőnek kell lenniük online.

    Kulturális digitális tartalmak
    Az internet egyedülálló fórum a kulturális tartalmak terjesztésére, és íróknak, zeneszerzőknek, és a vizuális művészeti ágak képviselőinek biztosít lehetőséget arra, hogy széles rétegeket szólítsanak meg. Európának határozott és gyors lépéseket kell tennie a digitális tartalmak létrehozása és terjesztése terén. Ennek azonban feltétele a teljes mértékben működőképes egységes digitális piac, valamint a szerzők és más művészek díjazásának védelme.

    Néhány tartalom tekintetében az egységes európai online piac azért mutat széttöredezettséget, mert a jogkezelés jelenleg tagállami hatáskörbe tartozik; egy egész Európát átfogó online zene- és videoszaküzlet-hálózatnak például a jogi kérdéseket mind a 27 tagállam jogkezelési hatóságával külön-külön kell egyeztetnie. Ennek eredménye például, hogy míg az európai fogyasztók valamennyi szaküzletben vásárolhatnak CD-ket, az online felületekről történő legális vásárlás Európa-szerte gyakran lehetetlennek bizonyul, hiszen a vonatkozó jogszabályok tagállamonként eltérőek.

    A jelenlegi helyzet az, hogy az alkotók bevétele elmarad attól a szinttől, amit egy olyan rendszer tenne lehetővé, amely révén a kreatív és kulturális tartalmak iránt érdeklődők legálisan hozzáférhetnének a kérdéses alkotásokhoz. Ugyanakkor Európában a kalóztartalmak terjesztése jóval nagyobb szabadságot élvez, mint a legális tartalmaké. Kiegyensúlyozott megoldásra van szükség: kedvezőbb jogi védelem biztosítása révén elő kell segíteni, hogy a kreatív iparágak több tartalmat tegyenek elérhetővé online. A digitális menetrend oly módon kíván megoldást találni ezekre a problémákra, hogy kedvező helyzetet teremt a digitális környezetre vonatkozó, határokon átívelő, egész Európát átfogó engedélyezési rendszer számára. Erre többek között egy új, 2011-re esedékes, a kollektív jogkezelésről szóló keretirányelv, egy a gazdátlan művekről szóló irányelvjavaslat, a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető művekről az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd, valamint a közszféra információinak további felhasználását érintő uniós szabályozás felülvizsgálata segítségével kerülhet sor. Az egyéb intézkedések iránti igény felmérésére 2012-ben kerül sor, az audiovizuális tartalmak és egyéb kreatív tartalmak online terjesztésének lehetőségeiről és kihívásairól szóló zöld könyv 2010-es közzétételét követően.

    IKT az ökológiai lábnyom csökkentéséért
    Az éghajlatváltozás okozta problémák leküzdése terén vállalt globális európai vezető szerep nagyratörő energia- és éghajlatváltozás-politikát von maga után, melynek célkitűzései között szerepel az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának legalább 20%-os csökkentése 2020-ra. Az IKT-eszközök nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások csökkentsék ökológiai lábnyomukat, és ezt a lehetőséget ki kell aknázni annak érdekében, hogy az EU teljesíteni tudja globális kötelességvállalásait.

    Az olyan IKT-megoldások, mint az energiafogyasztást elemző intelligens hálózatok és mérőberendezések csökkenthetik az otthoni és a munkahelyi energiafogyasztást. Világszerte a villamos energia 20%-át fordítjuk világításra. Hatékony, IKT-alapú intelligens rendszerek használatával ennek az energiának a 70%-át meg lehetne takarítani. A digitális menetrend keretén belül 2020-ra a 2010-es szinthez képest 20%-kal kevesebb energiát kellene világításra fordítanunk.

    A digitális menetrend igyekszik biztosítani, hogy a hatóságok, az IKT-ágazat és a főbb, energiát felhasználó ágazatok szorosan együttműködjenek az információs és kommunikációs technológiákon alapuló megoldások hatékony elterjesztése terén, annak érdekében, hogy az energiatakarékossági célkitűzések megvalósuljanak.

    Fokozott és összehangolt kutatásfinanszírozás IKT-célokra
    Európában szembetűnő az IKT-hoz kapcsolódó kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás hiánya; ez kedvezőtlen helyzetbe hozza az európai feldolgozóipart, csakúgy mint a szolgáltatóipart (gépkocsigyártás, műszaki cikkek előállítása, egészségügyi szolgáltatások). Az elmaradás okai között szerepelnek a csekély kutatási és fejlesztési ráfordítások (évente kevesebb mint 5,5 milliárd EUR), a túlzott bürokrácia és a piac széttöredezettsége.

    A digitális menetrenddel a Bizottság elkötelezett amellett, hogy a magánbefektetés bevonása révén a kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőző közbeszerzések stratégiai alkalmazásának segítségével teremti meg a szükséges egyensúlyt. A Bizottság emellett az EU hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramjának (FP 7) keretében támogatást nyújt hat, az állami és a magánszektor IKT-alapú együttműködési programjának, ami 1 milliárd EUR uniós finanszírozást és mintegy 2 milliárd EUR magánfinanszírozást jelentene. A Bizottság legalább 2013-ig fenntartja továbbá a kutatási és fejlesztési költségvetésből származó, IKT-célú finanszírozás mértékének évente esedékes emelését. A digitális menetrend felkéri a tagállamokat arra, hogy 2020-ra kétszerezzék meg a kutatási és fejlesztési, IKT-célú éves állami kiadásokat, hogy azok elérjék a 11 milliárd EUR-t.

    Az európai digitális menetrend olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek 2011-től kezdődően csökkentik a túlzott papírmunkát annak érdekében, hogy a fiatal kutatók és a KKV-k könnyebben hozzáférhessenek az IKT-hoz fűződő uniós támogatásokhoz, valamint hogy a tagállamokban és az iparágon belül erőteljesebb lendületet vegyen a tevékenységek összehangolása és a források egyesítése.

    Biztonságos internet
    Manapság a fiatalok és a gyerekek a legaktívabb internet használók: a 16 és 24 közötti korosztály 73%-a – az EU átlagának, 35%-nak a kétszerese – rendszeresen igénybe veszi az online tartalom létrehozására és megosztására hivatott fejlett szolgáltatásokat A 24 év alatti európaiak 66%-a naponta használja az internetet, ezzel szemben az uniós átlag 43%. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok otthonosan mozognak az internetes közegben, az internetes fenyegetések rájuk is veszélyt jelentenek.

    A digitális menetrend a szülők és gyermekeik számára is megteremti a biztonságos internetet. A Biztonságosabb internet program különösen jó példája ennek: valamennyi uniós államot arra ösztönözzük, hogy létesítsen olyan forródrótszolgálatot, ahol a sértő online tartalmakat be lehet jelenteni, továbbá hogy az iskolákban tartsanak internetbiztonsággal kapcsolatos órákat. Az online szolgáltatások igen népszerűek a fiatalok körében (pl. a társasági hálózatok, mobilszolgáltatók), ezért üzemeltetőiket felkérik arra, hogy 2013-ig olyan önszabályozási intézkedéseket vezessenek be, melyek a gyermekek biztonságát szolgálják.

    Végezetül a digitális menetrend javaslatot tesz a számítógépes bűnözés, a számítógépes támadások, a személyazonossággal való visszaélés és a levélszemét elleni fokozott európai és nemzetközi fellépésre (pl. nemzeti és uniós szintű online figyelmeztető platformok létrehozása a szexuális kizsákmányolás és a gyermekek szexuális bántalmazását bemutató anyagok terjesztése ellen).

    Új lehetőségek az idősek és a fogyatékkal élők számára
    A korosodó társadalmakban az e-egészség egy különösen fontos innovációs terület, ami a fogyatékkal élők és az idősek számára is fontos eredményeket mutathat fel.

    Az EU-finanszírozásnak köszönhetően például a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló technológiák nagy mértékben hasznosítják az IKT-t, hiszen segítségével biztosítható, hogy a digitális társadalom függetlenebb és emberségesebb életteret engedjen a sérülékeny illetve krónikus betegségben szenvedő betegeknek és a fogyatékkal élőknek.

    A saját lakókörnyezetben való életvitel segítése program olyan területeken ösztönzi az innovációt és az IKT-alkalmazásokat, mint az eszméletvesztéssel , összeeséssel járó ájulás megelőzése (ez Európában a 65 év feletti lakosság egyharmadát érinti), vagy annak a több mint 7 millió európainak a támogatása, akik demenciával, emlékezetkihagyással, koncentrációhiánnyal vagy a kisebb feladatok végrehajtása képességének hiányával küszködnek. A digitális menetrend célkitűzése, hogy 2015-re megkétszerezze az idősek független életvitele érdekében kialakított rendszerek elterjedését.

    Az európaiak mintegy egyharmada, azaz 150 millióan még soha nem használták az internetet. Ez leginkább a 65-74 év közötti korosztályra igaz. A hozzáférés és a használhatóság azonban nemcsak az idősek számára jelent kihívást, hanem a fogyatékkal élő európaiaknak is. A digitális szakadék áthidalása a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjainak biztosíthatja azt a lehetőséget, hogy a digitális társadalom egyenrangú tagjaivá váljanak (beleértve az őket közvetlenül érintő szolgáltatásokat mint az e-tanulás, e-kormányzat, e-egészség), valamint hogy növelje foglalkoztathatóságukat és javítsa életminőségüket.

    A peremvidékek bekapcsolása a digitális hálózatba
    A digitális menetrend célja, hogy 2013-ra mindenki számára elérhetővé tegye a szélessávú internetet, beleértve azokat is, akik elszigetelt területeken élnek. Az új infrastruktúra kiépítésének magas költsége azonban – különösen ha ez az igénylők alacsony számával is párosul – azt jelenti, hogy a távközlési vállalatok idegenkednek a szükséges szélessávú infrastruktúra kiépítésétől.

    E probléma megoldása végett az EU együttműködik a tagállamokkal a regionális és egyéb finanszírozások bővítése és célzottabb alkalmazása terén; a cél, hogy támogassák a beruházásokat, és olyan intézkedéseket fogadjanak el, melyek csökkentik a beruházási költségeket. A digitális menetrend mindemellett olyan javaslatokat helyez kilátásba, amelyek gondoskodnak róla, hogy a digitális frekvenciatöbblet egy részét – az analóg műsorszórásról a digitálisra történő átállás következtében felszabadult rádiófrekvenciákat – a vezeték nélküli szélessávú technológiák hasznára lehessen fordítani. Ennek különös jelentősége van, hiszen a földi és műholdas vezeték nélküli szélessávú technológia nemcsak izgalmas új szolgáltatások távlatát kínálja, hanem egyúttal kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy a gyors internet mindenki, tehát a vidéki lakosság számára is rendelkezésre álljon.

    A szélessávú hálózatok fejlesztésének érdekében az Európai Bizottság még ez évben javaslatot tesz egy rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politikát érintő nagyszabású programra, amely várhatóan fokozza a rádiófrekvencia-gazdálkodás hatékonyságát és a fogyasztókat és az ipart a lehető legelőnyösebb helyzetbe hozza.

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2010/10/31  |Az oldal tetejére