Miért olyan fontos a mobilitás?

A több és jobb munkahely megteremtésére irányuló célkitűzés megvalósításához a munkavállalói mobilitást feltétlenül növelni kell. Míg az EU munkaerőpiacát bizonyos régiókban és ágazatokban magas munkanélküliség jellemzi, addig másutt a kompetencia- vagy munkaerőhiány okoz problémát, ezért a munkavállalók szaktudásának bővítése rendkívül fontos. Mindehhez valódi mobilitási kultúra és infrastruktúra megteremtésére van szükség. A statisztikákkal szemben a gyakorlatban azonban kevesen élnek ezzel: a földrajzi mobilitás csaknem harminc éve változatlanul alacsony, míg a külföldi munkavállalásra jellemző, hogy kilenc tagállamban a dolgozók 40%-a több mint tíz éve ugyanazt az állást tölti be. A külföldi munkavállalás – számtalan előnye mellett – korántsem egyszerű (ismeretlen munkaerőpiac, magas szintű nyelvismeret): a külföldre költözéskor számtalan adminisztrációs, jogi és személyes akadály illetve költség merül fel, melyek felszámolása Európa egyik legfontosabb feladata.

Az új tagállamok munkavállalói Európában

Az Európai Bizottság 2006 februárjában közzétett jelentése szerint a munkavállalók szabad mozgásának alapvetően kedvező hatásai voltak, noha az új tagállamokból a vártnál kevesebben települtek a régiekbe munkavállalás céljából. A tíz új tagállamból érkező munkavállalók hozzájárultak a munkaerőhiány csökkenéséhez és Európa gazdasági eredményeinek javulásához, illetve azokban az országokban, ahol már a csatlakozástól szabad a munkavállalás az EU-10 állampolgárai számára (Nagy-Britannia, Írország és Svédország), erőteljes gazdasági növekedés, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a foglalkoztatottság bővülése volt jellemző. A korlátozásokat fenntartó 12 országban a munkavállalási engedéllyel rendelkező dolgozóknak nehézség nélkül sikerült beilleszkedniük az érintett munkaerőpiacokra, ugyanakkor bizonyos esetekben felmerült a nem bejelentett foglalkoztatás problémája is. A külföldi munkaerő beáramlása leginkább Írországot érintette jótékonyan, ahová kurrens szakmai tudást vittek magukkal az új tagállamok polgárai.

Európai tisztviselők az új tagállamokból

Egy 2006. május 1-jén benyújtott jelentés szerint 1 627 alkalmazott érkezett az új tagállamokból az Európai Bizottsághoz, ahol a 2006-os adatok szerint 285-en töltenek be különböző pozíciókat.. A magyarok a népességhez viszonyított uniós foglalkoztatási arányt tekintve a legelőkelőbb helyezést foglalják el az új tagállamok listáján. Az aktuális versenyvizsgákról az EPSO (Európai Személyügyi Hivatal) nyújt tájékoztatást angol, francia és német nyelven: http://europa.eu/epso/