Navigációs útvonal


RÓLUNK
Fotó: Horváth Dániel

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete


Alapjogok a jogalkotás homlokterében
Az oldal elküldése e-mailbenAz oldal elküldése e-mailbenNyomtatható változatNyomtatható változat
A publikálás dátuma: 2012/04/17

Téves elképzelések továbbra is léteznek a polgárok körében az alapjogi charta tekintetében, állapította meg jelentésében a Bizottság. Jó hír viszont, hogy az EU jogalkotási folyamatában egyre nagyobb figyelmet kapnak az alapvető jogok.

    Alapjogok a jogalkotás homlokterében

    Az Európai Unió alapjogi chartája  immár több mint két éve hatályos és jogilag kötelező az uniós országokban. Az okmány az EU területén védelemben részesülő jogosultságokat határozza meg. Ezen jogosultságok között említhetjük a szólásszabadságot, továbbá a méltósághoz, a jogegyenlőséghez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

    Bárki, aki úgy érzi, hogy jogai csorbát szenvedtek valamelyik uniós jogszabály végrehajtása következtében, ügyét tagállami bíróság vagy ombudsman elé viheti. Ha nem elégedett a bíróság, illetve az ombudsman döntésével, panaszával az Európai Bizottsághoz fordulhat.

    Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós országok az uniós jogszabályok végrehajtásakor tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Az intézménynek ezenkívül arra is figyelnie kell, hogy az általa előterjesztett jogszabályjavaslatok összhangban legyenek a chartában foglaltakkal.

    A Bizottság minden évben jelentést tesz közzé, melyben részletesen ismerteti, milyen mértékben tartják tiszteletben EU-szerte a a charta előírásait. A 2011. évi jelentés  szerint az Unió jogszabályjavaslatai a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek bizonyos jogok védelmére. Ennek köszönhetően például az EU repülőterein az utasok a jövőben kérhetik, hogy biztonsági átvilágítás helyett más módszerrel ellenőrizzék őket.

    A charta egyre nagyobb befolyást gyakorol a bírósági ítéletekre is. 2011-ben a chartára hivatkozva hoztak meg egy olyan, precedensértékű ítéletet, mely elismerte, hogy a menedékkérőknek joguk van védelemben részesülni az embertelen, illetve megalázó bánásmóddal szemben. Egy másik bírósági ítélet biztosítási díjak esetében a nem szerint eltérő díjszabás alkalmazását diszkriminatív eljárásnak minősítette.

    Annak ellenére, hogy jogi szempontból a charta egyértelmű siker, az EU polgárai közül sokan még mindig nem tudják pontosan, mi az alapjogokat védelmező okmány célja, és hogy mire terjed ki a dokumentum hatálya. A Bizottságnak címzett levelek több mint fele 2011-ben az uniós jog hatályán kívül eső ügyről szólt.

    Egy Eurobarométer gyorsfelmérés szerint azonban napjainkban a lakosságnak nagyobb része tud a chartáról, mint 2007-ben (az arány 48%-ról 64%-ra nőtt). Ennek ellenére az európaiak 65%-a szeretne többet megtudni arról, hova fordulhat, ha a charta által biztosított jogai sérülnek.

    A Bizottság nem avatkozhat bele az ügyekbe minden egyes esetben, amikor felmerül a gyanú, hogy valahol Európában nem tartották tiszteletben az alapjogokat. Az uniós intézmény csak akkor intézkedhet, ha a tagállami hatóságok sértik meg valamelyik alapjogot az uniós jogszabályok végrehajtásakor.

    További információ

     

    Alapvető jogok

    HÍREK
    HÍREK

     


    ISMERI MÁR?

    Utolsó frissítés: 2012/04/27  |Az oldal tetejére