Tíz mítosz az ACTA-ról

(Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás – ACTA)

1. Az ACTA korlátozza az internet-hozzáférést és cenzúrázza a weboldalakat.

Olvassuk el az ACTA megállapodás szövegét – egyetlen bekezdés sincs benne, ami alátámasztaná ezt az állítást. Az ACTA a – gyakran bűnszövetkezetben elkövetett – széles körű illegális tevékenységekkel foglalkozik. Nem arról szól, hogy az emberek mindennapi életükben hogyan használják az internetet. Az internethasználók továbbra is használhatják a világhálót arra, hogy megosszanak nem kalózkodással szerzett anyagokat és információkat. Eltérően az USA-ban tárgyalt törvényjavaslatoktól (SOPA és PIPA), az ACTA nem korlátozza az interneten az emberek jogait, és nem állít le weboldalakat.

2. Az ACTA miatt a légi utasok laptopjait ellenőrzik a határokon, és megfigyelik az internetes forgalmat.

Az alapvető jogok, mint a magánélet védelméhez, a véleménynyilvánítás szabadságához és az adatvédelemhez fűződő jogok tiszteletben tartása kifejezetten alapelvként szerepel a megállapodásban. Az ACTA ráadásul kifejezetten tartalmazza, hogy az utazók mentesülnek az ellenőrzés alól, ha a jogsértő áruk nem kereskedelmi jellegűek, és nem képezik nagy mértékű csempészés részét.

3. Az ACTA titkos megállapodás. A tárgyalások nem voltak átláthatóak, és „zárt ajtók mögött” folytak. Az Európai Parlamentet nem tájékoztatták teljes körűen, és nem volt konzultáció az érintettekkel.

Az ACTA szövege nyilvános, bárki megtekintheti. Az ACTA-tárgyalások nem különböztek bármilyen más nemzetközi egyezmény tárgyalásától. Tény, hogy az ilyen egyezményeket nem szokás a nyilvánosság előtt tárgyalni, de a Lisszaboni Szerződés és a módosított keretmegállapodás egyértelmű szabályokat írnak elő arról, hogyan kell az Európai Parlamentet (EP) tájékoztatni az ilyen kereskedelmi tárgyalásokról. Ezeket a szabályokat lelkiismeretesen betartották. Karel De Gucht kereskedelmi biztos három plenáris vitán vett részt, több tucat írásos és szóbeli kérdésre, valamint az Európai Parlament két állásfoglalására és egy nyilatkozatára válaszolt, míg a Bizottság a tárgyalások alatt számos tárgyszerű összefoglalót adott a parlamenti képviselőknek.
A nagyközönség szintén tájékoztatást kapott már a tárgyalások megindítása óta azok céljairól és fő irányairól. A Bizottság minden tárgyalási forduló után összegző jelentést adott ki, és 2010 áprilisa után kiadta a tárgyalási szövegeket is. Sajtótájékoztatókat, és az érintettek számára négy konferenciát szervezett az ACTA-ról, az egyiket még az első tárgyalási forduló megkezdése előtt pár nappal. Tárgyalópartnereink, például az USA, Svájc, Ausztrália és Kanada, hasonlóképpen jártak el.

4. Az ACTA „3 dobás” rendszert vezet be az internetes jogsértésekre, vagy megköveteli az internetszolgáltatóktól, hogy figyeljék és szűrjék az általuk
továbbított adatokat.

Az ACTA az internetes jogsértéseket illetően nem rendelkezik „3 dobás”-t vagy „fokozatos elrettentés”-t alkalmazó rendszerről. Ugyanígy, nem kötelezi az internetszolgáltatókat a felhasználói tartalmak figyelésére vagy szűrésére sem. Az ACTA teljes mértékben összhangban van a 2000 óta hatályos uniós joggal (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) és annak egyetlen oldalát sem változtatja meg.

5. Az ACTA megakadályozza, hogy a szegény országok olcsó gyógyszereket vásárolhassanak.

Nincsenek olyan rendelkezések az ACTA-ban, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintenék a generikus gyógyszerek törvényes kereskedelmét, vagy – általánosabban – a globális népegészséget. Ellenkezőleg, az ACTA kifejezetten hivatkozik a szellemitulajdon-jogokról és népegészségről szóló Dohai Nyilatkozatra. Az ACTA a szabadalmakat is kizárja a büntetőjogi és határvédelmi intézkedésekből.

6. Az ACTA a szellemitulajdon-jogok tulajdonosainak kedvez.

Az ACTA megszünteti a nemzetközi jogban jelenleg meglévő biztosítékokat és kivételeket. Éppen ellenkezőleg, az ACTA nagyon rugalmas fogalmakkal készült és tartalmazza az ahhoz szükséges biztosítékokat, hogy a részes országok megfelelő egyensúlyt alakíthassanak ki a jogok és az érdekek között, gazdasági, politikai és társadalmi céljaikkal, és jogi hagyományaikkal összhangban. Az uniós jogban vagy a TRIPSmegállapodásban szereplő összes biztosíték és kivétel változatlanul megmarad.

7. Az ACTA-nak a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos büntetőjogi rendelkezései további uniós szintű jogalkotást tesznek szükségessé.

A büntetőjogi intézkedések nem az uniós jog hatályába tartoznak. Az ACTA büntetőjogi rendelkezései nem tesznek szükségessé további uniós szintű jogalkotást. Néhány tagállamnál esetleg szükség lehet arra, hogy büntetőjogukat megváltoztassák ahhoz, hogy megfeleljenek a vállalt kötelezettségeknek (az ACTA olyan megállapodás, ahol az EU és a tagállamok hatásköre megosztott). Ezt nagyon egyértelműen megerősítette az Európai Parlament Jogi Szolgálatának két szakvéleménye (2011. október 5. és 2011. december 8.), az INTA Bizottság és a JURI Bizottság kérdéseire adott válaszokban.

8. Az ACTA „lopakodó harmonizációhoz” vezet. Egy, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) által elméleti szakértőktől megrendelt tanulmány szerint az ACTA miatt meg kell változtatni az uniós végrehajtási jogot és/vagy a tagállami törvényeket.

Az ACTA rendelkezései nem ütköznek a hatályos uniós joggal. Az ACTA nem teszi szükségessé az uniós jog felülvizsgálatát vagy kiigazítását, és nem teszi szükségessé, hogy a tagállamok felülvizsgálják azokat az intézkedéseket vagy eszközöket, amelyeket a vonatkozó uniós jog alkalmazásához használnak. Az ACTA összhangban van a nemzetközi joggal is, különösen a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodással (TRIPS). Az INTA-féle tanulmányban nincs bizonyíték olyan konkrét helyzetre, amikor az ACTA a hatályos uniós jog akár egyetlen rendelkezésének is ellentmondana, hatálytalanítaná azt, vagy szükségessé tenné a módosítását. Ezt nagyon egyértelműen megerősítette az Európai Parlament Jogi Szolgálatának fent említett két szakvéleménye. További részletek itt találhatók.

9. Az ACTA-t azért tárgyalták önálló megállapodásként, hogy ne körülhatárolt többoldalú fórumon, például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében kelljen tárgyalni.

A Bizottság jobban szerette volna, ha a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos problémákat a WTO-ban vagy a WIPO-ban kezelnék, és tett is számos ilyen értelmű javaslatot. A lényeg az, hogy ezeknek a szervezeteknek egyes tagja ellenezték, hogy ott bármilyen vita is folyjon erről. Az ACTA nemzetközi szellemitulajdon-jogi szabványokat állít fel, és üdvözölné, ha több ország is csatlakozna ehhez a többoldalú szerződéshez.

10. Az EU az ACTA rendelkezéseit rákényszeríti harmadik országokra azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket beépíti a szabadkereskedelmi egyezményekbe.

Nincs ilyen szándék, és az EU által folytatott kétoldalú tárgyalásokon ilyen javaslat nem merült fel.