Az uniós tagországok állampolgárai közül sokan nem tudnak eleget arról, milyen uniós jogok illetik meg őket, az ismeretek hiányában pedig nem tudnak hatékonyan érvényt szerezni jogaiknak. Egy 2010-ben elvégzett felmérés  során a megkérdezetteknek mindössze 43%-a volt tisztában „az Európai Unió polgára” kifejezés jelentésével. A válaszadók közel fele ítélte úgy, hogy nem tud eleget az őt megillető jogokról.

Az EU által létrehozott „Európa a polgárokért” program a jogok jobb megismerését és az európai identitástudat erősödését hivatott elősegíteni az uniós polgárok körében.

A 2007-ben indított program első szakasza 2013-ban zárul. A következő időszakban – 2014 és 2020 között – a program 229 millió eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A Bizottság javaslata értelmében ezeknek a forrásoknak mindenekelőtt azt a célt kell szolgálniuk, hogy az emberek jobban megértsék az Európai Unió működését, és megismerjék a közös európai értékeket, történelmet és kultúrát.

Ezen túlmenően a program támogatni fogja a polgárok részvételét olyan fórumokon és eseményeken, melyek megvilágítják, milyen befolyást gyakorol az EU az emberek mindennapi életére.

A támogatott kezdeményezések közé tartozik például a testvérvárosi program, melynek keretében a települések hálózatépítéshez és közös helyi projektek megvalósításához kapnak anyagi segítséget.

A polgárok jogainak védelmében

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy Európa-szerte érvényt szerezzen a polgárok jogainak. Az uniós jogok jobb megismertetése ennek a törekvésnek képezi a részét, akárcsak a hatékony jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás egyszerűsítése.

Az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésében  az Európai Bizottság meghatározta, mely akadályok hátráltatják leginkább az uniós polgárokat jogaik érvényesítésében, és ezek felszámolása érdekében 25 konkrét intézkedést vázolt fel.

Az elmúlt évben sok területen történt számottevő előrelépés. Két nappal ezelőtt például a Bizottság javaslatot  terjesztett elő abból a célból, hogy megkönnyítse a konzuli védelem igénybevételét a külföldön tartózkodó uniós polgárok számára. A Bizottság annak érdekében is intézkedéseket szorgalmaz, hogy megoldódjanak a több tagállamot érintő örökösödési ügyek kapcsán felmerülő adóügyi problémák.

Mit értünk „európai polgárság” alatt?

Az uniós országok mindegyik állampolgára egyben az Európai Unió polgára is. Az állampolgárságukból eredő jogosultságokon felül ezért az uniós polgárok további jogokkal is rendelkeznek, melyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések garantálnak számukra.

Európai polgárként joguk van arra, hogy a 27 EU-tagország közül abban az országban éljenek, vállaljanak munkát vagy vásároljanak, ahol kedvük tartja – e tekintetben ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az adott ország saját állampolgárait.