Az Európai Tanács december 8–9-i csúcstalálkozóján a 27 tagállamból 26 úgy döntött, hogy határozott válaszlépéseket tesz a jelenlegi válság leküzdésére, és lehetőséget teremt egy olyan kormányközi szerződés megkötésére, amely az integrációt, a fegyelmet és a konvergenciát hivatott növelni. Az új szerződés az elképzelések szerint biztosítani fogja az államadósságra és az államháztartási hiányra vonatkozó, újonnan megszigorított szabályok tiszteletben tartását.

Az EU vezetői emellett megegyeztek azoknak a már előterjesztett intézkedéseknek a gyorsított végrehajtásáról is, amelyek célja a fegyelem és a stabilitás elmélyítése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése.

A csúcstalálkozó főbb eredményei

• Az adósság és a hiány vonatkozásában elfogadott intézkedések tovább erősítik majd az euróövezet költségvetési fegyelmének és gazdaságpolitikai koordinációjának már megerősített keretét, különösen a megerősített Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve a december 13-án hatályba lépő új makrogazdasági felügyeletet. Az Európai Tanács felkérte emellett a Tanácsot és a Parlamentet, hogy gyorsított eljárással állapodjon meg a 136. cikk szerinti két rendeletről, hogy azok a 2012-es költségvetési ciklushoz képest időben hatályba lépjenek. A Bizottság által novemberben javasolt jogszabályok az előzetes költségvetési felügyeletet, valamint a költségvetési eljárások megbízhatóságát és hitelességét hivatottak megerősíteni az euróövezetben. A csúcstalálkozón részt vevő országok közül 26 mindezeken túl kormányközi szerződést is alá fog írni, amelyben további kötelezettségvállalásokat rögzít. A tagállamok a kötelezettségvállalások értelmében:
  • támogatni fogják a Bizottság túlzotthiány-eljárás keretében tett ajánlásait, aminek a nagyobb automatizmus a célja,
  • alkotmányi vagy azzal egyenértékű szinten jogszabályt fogadnak el az államháztartás egyensúlyáról, és kimondják, hogy a Bíróság joghatósággal rendelkezik a tekintetben, hogy a jogi aktus tagállami átültetését ellenőrizze.

Az euróövezet pénzügyi stabilitásával kapcsolatban az Európai Tanács határozottan jelezte a befektetőknek, hogy elkötelezte magát az euró védelme mellett.

Megegyezett arról, hogy:

• az európai stabilitási mechanizmusnak (ESM) 2013 júliusa helyett már 2012 júliusában hatályba kell lépnie,

• a magánszektornak a görög államadósság csökkentésére irányuló programba történő bevonása egyszeri eset marad, és hogy az európai stabilitási mechanizmusnak a magánszektor szerepvállalására vonatkozó záradéka a preambulumban fog szerepelni, és teljes mértékben összhangban fog állni az IMF elveivel és gyakorlatával,

• az európai stabilitási mechanizmus keretében minősített többséggel lehet sürgős döntéseket hozni,

• a2012 márciusában a tanács újra felméri, megfelelő-e az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és az ESM (együttesen meghatározott) 500 milliárd eurós plafonértéke,

• az euróövezeti tagországok és eurózónába nem tartozó tagállamok mérlegelik, hogy az IMF rendelkezésére tudnak-e bocsátani legfeljebb 200 milliárd euró összegben további forrásokat kétoldalú kölcsönök révén, és erről szóló döntésüket 10 napon belül meghozzák. A források azt a célt szolgálják, hogy az IMF megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkezzen a válság kezeléséhez.

Középpontban a növekedés és a munkahelyteremtés

Mind a 27 tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítani a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló elsődleges fontosságú intézkedéseket. Ezek az intézkedések többek között az uniós energiapiacok integrálásának végrehajtását, egy összekapcsoltabb infrastruktúra kiépítését és az energiahatékonyság javítását célozzák meg.

Az EU további bővítése

Horvátország és az EU képviselői december 9-én aláírták a csatlakozási szerződést. Az ország hamarosan népszavazást tart arról, hogy csatlakozzon-e 2013. július 1-jén az Unióhoz.