Görögország gazdasági helyzete, az euró stabilitása, a bankszféra, a gazdasági növekedést ösztönző szakpolitikák, valamint a gazdasági kormányzás – ezen az öt kiemelt területen szorgalmaz határozott fellépést új tervében az Európai Bizottság.

José Manuel Barroso reményének adott hangot, hogy október 23-i találkozójukon az uniós országok állam- és kormányfői egyetértésre jutnak az öt kérdéskört illetően. A Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Csakis így tudjuk majd meggyőzni az európai polgárokat, globális partnereinket és a piacokat arról, hogy megoldással tudunk szolgálni azokra a gazdasági kihívásokra, melyekkel napjainkban mindnyájunknak szembe kell néznünk.”

Az ütemterv a következő tennivalókat vázolja fel az öt területen:

Görögország

Az uniós vezetőknek el kell oszlatniuk a görög gazdaság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmakat.

Az Európai Bizottság már most is tevékeny szerepet játszik ebben azáltal, hogy összehangolja az uniós tagországok és a Nemzetközi Valutaalap által kétoldalú kölcsönök formájában biztosított pénzügyi segítséget, melynek összértéke 110 milliárd eurót tesz ki. A kölcsönök folyósítása részletekben történik. Ha Görögország gyorsan hozzájut a hatodik részlethez, az segít majd elűzni a görög gazdasági helyzettel kapcsolatos félelmeket.

Az utolsó részletet a tervek szerint 2013 júniusában kapja meg Görögország. Az Európai Bizottság azt indítványozza, hogy az uniós tagországok dolgozzanak ki egy olyan újabb pénzügyi tervet, mely a közszféra és a magánszektor együttes szerepvállalására épít.

Válságkezelés

Az EU döntéseket hozott márciusban és júliusban annak érdekében, hogy javuljon az Unió hitelnyújtási képessége (440 milliárd euró), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz révén pedig a korábbiaknál rugalmasabban lehessen pénzügyi segítséget biztosítani az euróövezet nehézségekkel küzdő tagjainak. A Bizottság azt szorgalmazza, hogy ezeknek a döntéseknek a végrehajtására minél előbb kerüljön sor.

Bankok

Az európai bankok helyzetét csakis összehangolt intézkedések révén lehet megszilárdítani. A közelmúltban az EU átalakította a bankfelügyeleti rendszert. Az új szabályok javítják a bankbetétetek védelmét, előírják, hogy a bankoknak növelniük kell tőkealapjukat, megakadályozzák, hogy a javadalmazási politika túlzott kockázatvállalásra bátorítsa a pénzügyi szektorban dolgozókat, és kitérnek az újra-értékpapírosítással kapcsolatos veszélyekre.

Az ütemtervben célként szerepel a bankrendszer megerősítése, ennek eszközét a dokumentum a feltőkésítésben határozza meg. A bankoknak ehhez első körben magántőkét kell felhasználniuk, de szükség esetén a tagállamok kormányai is támogatást nyújthatnak a cél megvalósításához.

Növekedésösztönző szakpolitikai intézkedések

Számos növekedésösztönző szakpolitikai eszközről született megállapodás, de a megvalósítás egyes esetekben még várat magára. Az EU-tagállamoknak további lépéseket kell például tenniük annak érdekében, hogy a szolgáltatási ágazatban elhárítsák a kereskedelmet hátráltató akadályokat . A Koreával megkötött szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtása éppúgy lendületet ad majd a növekedésnek, mint a döntéshozatal felgyorsítása egyes szakpolitikai területeken. Példaként említhető a kisvállalkozások számviteli kötelezettségeinek egyszerűsítése, valamint az európai szabadalom és az energiatakarékosság kérdése.

Gazdasági kormányzás

Az ütemterv egyetlen gazdaságirányítási rendszerbe hivatott beépíteni az európai stabilitási mechanizmust, a stabilitási és növekedési paktumot és a más hasonló kezdeményezéseket. Ennek révén ugyanis a Bizottság és a Tanács be tud majd kapcsolódni a tagállami költségvetések elkészítésébe, és nyomon tudja követni végrehajtásukat.

Az ütemterv az egyszerű emberekről sem feledkezik el. Az EU arra törekszik, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénységben élők száma, bővüljön a foglalkoztatás, és a jelenleginél több európai polgár részesüljön oktatásban.

Az állam- és kormányfők találkozójukon megvitatják a fenti pontokat. Megbeszéléseik eredményét a G20-ak csoportja is áttekinti majd november 3–4-i ülésén.